A Brit Ökológiai és Hidrológiai Központ által vezetett kutatás 1980-tól 2013-ig 353 vadon élő méh és zengőlégy faj jelenlétét mérte a Nagy-Britanniában. Ennek alapján kiderült, hogy azokon a területeken, ahol a méréseket végezték, a fajok egyharmada csökkenést mutatott, míg az egy tizedük növekedett. A fajok fennmaradó részének eloszlása stabil volt, illetve a változás nem volt számottevő.
A tanulmány pozitív, de nem várt eredménye, hogy azon kulcsfontosságú méhfajok száma növekedett, amelyek az olyan virágos szántóföldi növények beporzásáért felelősek, mint például az olajmag repce.
A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás azt is kimutatta, hogy átlagosan a méh és a zengőlégy fajok földrajzi területe egynegyedével csökkent. Ez 11 faj eltűnését jelenti minden négyzetkilométeren.
Az észak-britanniai beporzó fajok esetében az összes veszteség nagyobb volt, melynek az éghajlatváltozás lehet az oka. Azoknál a fajoknál, amelyek a hidegebb hőmérsékletet részesítik előnyben, csökkent a földrajzi kiterjedésük.
Az Ökológiai és Hidrológiai Központnak végzett kutatás vezetője, Dr. Gary Powney elmondta, hogy a nagyszámú fajok megfigyelésének elemzéséhez a legmodernebb statisztikai módszereket használták fel, amely széles körű eltéréseket tártnak fel a beporzó rovarok eloszlásának változásában. A változásokat nem kizárólag egy dolog okozza, de az élőhelyek elvesztése nagy szerepet játszik a hanyatlásban.
„A kulcsfontosságú szántóföldi növények beporzásáért felelős rovarfajok növekedése jó hír, azonban ezek fajok a beporzók csak egy relatív kis csoportját jelentik.
Ezért, mivel a fajok összességében csökkentek, kockázatos lenne, ha kizárólag erre csoportra támaszkodnánk, a hazánk hosszú távú élelmiszerbiztonságának támogatása tekintetében.”
Dr. Claire Carvell, az Ökológiai és Hidrológiai Központnak írt tanulmány társszerzője, rámutat arra, hogy többféle környezeti nyomás létezik, ami a méh és a zengőlégy fajok előfordulási mintáinak változásához vezet Nagy Britanniában.
„Nagy szükségünk van több nagyszabású adatra az előfordulási mintákról és a beporzók csökkenésének okairól. Az elemzés eredményei alátámasztanak korábbi tanulmányokat és felhívja a figyelmünket olyan védelmi intézkedések bevezetésére, mint a környezetbarát gazdálkodás és kertészkedés, amelyeknek tartós pozitív hatása lehet a vadon élő beporzókra a vidéki és városi tájakon. Azonban az intézkedések további finomításra szorulnak, annak érdekében, hogy a fajok szélesebb köre profitálhasson belőle.”
„A fajok észlelésének rögzítése mellett nemzeti szinten is szükség van a beporzók számának szabványosabb monitorozására, amely végrehajtására
egy új beporzó megfigyelési rendszert állítanak fel az Egyesült Királyság területén.”
Ehhez a tanulmányhoz több, mint 700 000 feljegyzés kerül elemzésre, amelyből a legtöbbet a Méhek, Darazsak és Hangyák Nyilvántartási Társaságának (BWARS) és az Egyesült Királyság Zengőlégy Nyilvántartási Rendszerének szakértő természettudósai gyűjtötték össze. A témában ez az első ilyen jellegű tanulmány, hiszen korábban nem volt hasonló nagyszabású, hosszú távú, fajspecifikus becslés a Nagy- Britanniában élő beporzó rovarok eloszlásának változásáról.