0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A klímaváltozás és a francia bor

A franciaországi INRA kutatói a Laccave projekt keretein belül 2012 óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, illetve a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeit.

Ez a program a klímaváltozásnak a mezőgazdasági tevékenységre, valamint a természeti környezetre gyakorolt globális hatásait vizsgáló és az alkalmazkodás lehetőségeit kereső együttműködés (ACCAF) része. A Laccave projektet Nathalie Ollat, a bordeaux-i kutatóintézet munkatársa és kollégája, Jean-Marc Touzard közgazdász vezeti. A munkáról Nathalie Ollat számolt be.

A szőlő-bor ágazat is igyekszik fölkészülni az eddiginél melegebb, szárazabb klimatikus viszonyokra, amely a szőlőtermesztés egész folyamatára hatással van, a terméshozamtól a borkészítésig. A Laccave projekt elindítását az INRA kutatói kezdeményezték, hogy segítsenek az ágazat szereplőinek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. 2012 és 2021 között az INRA vezetésével 12 partnerszervezet érintett a projektben. 22 kutatócsoportot vontak be a munkába, kutatók, mérnökök, illetve műszaki szakemberek vesznek részt benne. A 10 évig tartó program költségvetése mintegy 560 ezer euró.

A helyi adottságok

Nathalie Ollat elmondta, hogy a program első szakaszában, 2012–2016 között azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol hosszú távon a klímaváltozás a szőlőültetvényekre. Föltárták az alkalmazkodás lehetséges módjait és kidolgoztak négy módszert, amelyek a bortermelő vidékek helyi stratégiáinak kialakításában segíthetnek.

Jelenleg, a 2021-ig tartó második szakaszban olyan működőképes megoldások kidolgozása folyik, amelyek a változó klimatikus viszonyok között is lehetővé teszik a szőlő-bor ágazat fejlődését.

Ennek során az egyes bortermelő régiók, illetve szőlőültetvények szintjén keresik a megoldásokat. Olyan komplex stratégiák kidolgozásán dolgoznak, amelyek több lehetséges megoldás együttes alkalmazásával segítik az ágazat szereplőit az alkalmazkodásban. Ilyen komplex megközelítésre van szükség például a vízgazdálkodásban is – nem elég tudni azt, hogy öntözni kell.

Az egyes régiókra, illetve szőlőültetvényekre az ültetvények 2050-ben várható állapotát jelző „ökoklimatikus” indikátorok kidolgozásán és azok közzétételén dolgoznak. A kutatók a klíma- és szőlőtermesztési adatok összekapcsolásával végzett szimulációk segítségével számszerűsíteni tudják a 2050-es évre a várható stresszhatást, a hőhullámok, illetve a tavaszi fagyok előfordulásának valószínűségét. A programban a kutatók kilenc tudományterületről (genetika, ökofiziológia, éghajlattan, mezőgazdaságtan, borászat, növénykórtan, matematika, közgazdaságtan, szociológia) származó adatok összegzésével próbálnak megoldást találni a kihívásokra.

Új fajtákat vizsgálnak

Egy 2013-ban megjelent amerikai tanulmány szerint 2050-re a francia szőlőültetvények fele eltűnik a klímaváltozás és a vízkészletek szűkössége következtében. Az időjárási tényezők közül jelenleg a csapadék mennyisége és eloszlása változik a legkedvezőtlenebb módon. 2050-ig olyan műszaki megoldások megjelenésére lehet számítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szőlőültetvények a szárazsággal és a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbbak legyenek.

Várhatóan a szőlőtelepítés aránya is növekedni fog. A francia szőlőtermesztők 2018-tól engedélyt kaptak külföldi fajták honosítására.

Bordeaux környékén már bevontak a termesztésbe néhány eddig nem engedélyezett szőlőfajtát, most vizsgálják a melegedő klímával szembeni alkalmazkodó képességüket, illetve, hogy megfelelnek-e a bordeaux-i borok jellemzőinek.

Az INRA kutatói 52 különböző, Dél- és Nyugat-Európából származó szőlőfajtával kísérleteznek, vizsgálják a bordeaux-i bortermelésre való alkalmasságukat is. A szőlő-bor ágazatnak azonban a klímaváltozáson túl más kihívásokkal is meg kell küzdenie. Fontos versenytárs lett Kína, ahol az eltérő klimatikus adottságú régiókban nagy mennyiségű szőlő terem, és ezáltal jelentős piaci szereplővé vált. Európában várható az északi szőlőtermő területek fejlődése, elsősorban Dél-Angliában, illetve Svédországban, bár méretük elmarad a kínaiakétól.

Nathalie Ollat úgy véli, hogy a francia szőlőtermesztés nemzetközi szinten elég jó helyzetben van ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét a termőterület méretét, illetve a borok mennyiségét és minőségét illetően is.

A most ismertetett programról bővebb információk a www6.inra.fr/laccave honlapon találhatók.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/www.inra.fr