0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A GMO mentességben rejlik nagyobb üzlet vagy a GMO lesz a jövő agrártechnológiája?

Egyetemi oktatók, kutatók és az ipar szakemberei tartottak előadást az első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium, Budapesten.

Az Élelmiszerbiztonság Világnapján tartott konferencia célja egy szakmai párbeszéd megindítása volt az agrárium széles körében alkalmazható génmódosítási technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.

Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása,

melyek esetében közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett azonban a növényeken olyan célirányú genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, ezáltal javítható az élelmiszerek minősége is. Amint arra Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ily módon már számos esetben módosították sikeresen.

Jó lenne, ha a beltartalmat javító anyagokat nem kívülről kellene adagolni, hanem maga a növény termelné meg. A szója olajtartalmának zsírsav összetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt megjelenjen benne az ún. sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet.

Az ilyen jellegű kutatások között a rizs b-karotin tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő a legnagyobb vihart,

amelynek célja a világ számos országában, elsősorban gyermekeknél jelentkező A-vitamin hiány leküzdése volt. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs viszont már olyan mennyiségben tartalmazott b-karotint, amely erre a problémára valós megoldást kínált az érintett területeken. Bár sokan vetették fel, a b-karotin gyorsan lebomlik, ám az amerikai 22 kilós fogyasztásával szemben az ázsiai országokban 120 kilót is meghaladó mennyiséget esznek meg, amiben már marad elegendő hatóanyag. Ráadásul azokon a vidékeken, ahol a mesterséges A vitaminhoz szinte képtelenség hozzájutni.

A civil szervezetek hozzáállását mutatta be a szakember felelevenítve a 2013-as eseményt, amikor a Fülöp szigeteken található kutató állomás teljes Golden Rice állományát szántották ki a buzgó Greenpeace aktivisták.

Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett. Az európai fogyasztók hozzáállása azonban az első GMO-termék 1994-ben történt bevezetése óta meglehetősen elutasító. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, mely szerint az európai fogyasztók több mint fele az ismeretlen kockázatok miatt nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket, és a GMO-k forgalmazása csak alig harmaduk szerint jelenthet előnyt országuk gazdaságának.

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, így Alaptörvényünk ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint ugyanakkor

kiemelten fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassunk Magyarországon is, többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait.

Mivel a népesség szükségleteinek növekedésével párhuzamosan növekszik a minőségi élelmiszerek iránti igény is, a GMO-val kapcsolatos új tudományos ismeretek humánegészség-védelmi szempontból és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából egyaránt jelentősek lehetnek. A konferencián elhangzottak alapján ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre még nehéz előre jelezni, milyen pro és kontra érvek születnek majd a téma kapcsán a következő időszakban.

Forrás: magyarmezogazdasag