0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.
Az évek alatt – amellett, hogy elmerült saját tudományos munkásságában – többször tartott gyakorlatot hazai és külföldi agráregyetemek hallgatóinak is.

Hét évvel ezelőtt készült el az Agrárminisztérium agrárkutatási témavezetőinek kor szerinti összetételét vizsgáló felmérés, ami egyértelművé tette, hogy a sikeres és a hosszú távon is fenntartható tudományos munkához szakmai utánpótlásra van szükség. A szaktárca ezért, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együttműködve, 2013-ban elindította a „Kutatói utánpótlást elősegítő programot”, amelynek célja fiatal, tehetséges szakemberjelöltek felkutatása és továbbképzése. A kezdeményezés révén évente legfeljebb 30 ifjú kutató nyerhet betekintést a szakterületének megfelelő agrár-kutatóintézetek mindennapjaiba, továbbá mentoraik segítségével részt vállalhatnak az ott zajló tudományos munkában.

A sikeres pályázók között volt Tóth Flórián, a NAIK Halászati Kutatóintézet Hidrobiológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa, akit a kutatói pályához vezető útjáról és a programban eltöltött 3 és fél évének fő tapasztalatairól kérdeztünk.

Mint elmondta, egy Bács-Kiskun megyei kis faluban, a Bajához közeli Tataházán nőtt fel, ahol gyerekkora nagy részét a szabadban, vízközelben töltötte.

„Akkoriban az volt a vágyam, hogy felnőtt koromban természettudós legyek, ennek ellenére évekkel később, az érettségit követően úgy döntöttem, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytatom tanulmányaimat”

– kezdett bele. Azonban rövid időn belül kiderült, hogy az orvosi pályánál a természet sokkal közelebb áll a szívéhez, így átiratkozott az intézmény Természettudományi és Informatikai Karának biológia szakára, ahol alap-, majd pedig mesterképesítést szerzett. Mestervizsgája témájául a magyarországi Alsó-Duna halfaunáját választotta, és ez a választás sorsfordítónak bizonyult számára.

„Akkoriban kereste fel tanszékvezetőnket későbbi mentorom, dr. Kerepeczki Éva, aki elmondta, hogy hallgatókat keres a tehetséggondozó program számára. A választása rám esett, mivel éppen halakkal és vízzel kapcsolatos tudományos munkát folytattam” – emlékezett vissza a 2014-ben történtekre Tóth Flórián. Nem sokkal később, a kiválasztási procedúra alapján be is került a programba, a HAKI csapatába, immáron végzett ökológusként.

„Intenzív afrikaiharcsa-nevelő telep elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen” – ez volt a fiatal kutató első projektje a szarvasi kutatóintézetben. Ennek keretében

a HAKI négy tóból álló vízkezelő rendszerének működését vizsgálta, illetve végrehajtotta rajtuk a szükséges beavatkozásokat.

Erről szakmai jelentéseket és publikációkat írt, illetve tudományos konferenciákon osztotta meg tapasztalatait. Mint elmondta, szakmai továbbképzésének részeként külföldi tanulmányutakon is részt vett: 3 hónapot töltött el Dániában, 1-et pedig Skóciában. A program alatt megkezdte doktori tanulmányait is. Ezek gerincét vízkémiai kutatások, a már említett négy tóban, valamint a szarvasi Holt-Körösben élő zoo­plankton-közösségek vizsgálata képezi.

„Utóbbiak – köztük a kerekesférgek, illetve az ágascsápú és evezőlábú rákok – a halak természetes táplálékául szolgálnak” – magyarázta a fiatal kutató, aki doktoranduszként több alkalommal tartott gyakorlatot a Szegedi Tudományegyetem ökológus- és biológiatanár-hallgatóinak, illetve a Szent István Egyetem hallgatóinak, hidrobiológia tantárgyból. Nem ritka az sem, hogy a kutatóintézetbe külföldi csoportok érkeznek, akiknek szintén tartott már előadást Tóth Flórián.

Mindezen teendői mellett már egy több intézetet összefogó konzorciumi projekt kijelölt intézeti vezetőjeként is helyt kell állnia.

„A ponty, a harcsa és a süllő termelésének hatékonyabbá tételén dolgozunk” – részletezte, hozzátéve, hogy a munkában a keszthelyi, a kaposvári, a debreceni és gödöllői agrárkarok is részt vesznek. Ez a pozíció sok adminisztratív munkával jár, ugyanakkor a HAKI-ban sokat segítenek egymásnak a kollégák, akik között nagy a fiatalok aránya. Mint fogalmazott, azok, akik fiatalként kerülnek be ide, egyfajta bandataggá válnak. „Gyakoriak a baráti összejövetelek, szakmai témákban pedig bármikor kikérhetjük egymás véleményét. A program a különböző kutatóintézetek fiataljait is összehozta, sokan tartjuk a kapcsolatot egymással” – emelte ki. A közeljövő legfőbb céljait firtató kérdésre a fiatal kutató elmondta: szeretné befejezni doktori tanulmányait, illetve még inkább szeretne elmélyülni a vízökológiai kutatásaiban.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság