0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Összehangolt kutatás a mezőgazdaságban

Több, mint 452 millió forint támogatást kap a Szent istván Egyetem (SZIE) három nyertes projektje a Tématerületi Kiválósági Program keretében. A szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának feltárását, valamint az agráriumban megjelenő veszélyforrások azonosítását előmozdító kutatás-fejlesztésre összpontosít a SZIE.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első ízben írt ki pályázatot a Tématerületi Kiválósági Program keretei között, melynek legfontosabb célja a felsőoktatási intézmények, állam által alapított kutatóintézetek és akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának biztosításához szükséges támogatási rendszer kialakítása. További cél a rendelkezésre álló pénzügyi keret szakmai kiválóságra építő célzott forrásmegosztásának a biztosítása, az intézmények számára kiszámítható és fenntartható finanszírozási rendszer keretfeltételeinek a kialakítása. A program az „Innováció a versenyképességért”; „Tudomány a jövőnkért”; „Nemzedékek életkilátásai” kihívásokra keresi a választ.

A Szent István Egyetem 6 tématerületen adott be pályázatot, és végül 3 tématerülettel 452 millió Ft-os összeggel,

óriási szakmai és tudományos elismerésként bekerült a 26 nyertes egyetem és állami kutatóintézet közé, amelyek összesen 55 tématerületen mintegy 14,6 Mrd forint értékben kaptak támogatást. A program célja – folytatta –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

„Az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata,

az agrárinformatikai fejlesztésekben pedig különösen nagy potenciál rejtőzik. Ezért nagy a valószínűsége, hogy a Szent István Egyetem támogatott projektjei nem csak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem piaci sikereket is elérnek”– magyarázta a csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó István. Az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, a három nyertes pályázat között található az „Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén” című program, a „Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra” kutatási terv, míg a harmadik a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál.

A program célja – hangsúlyozta Szabó István –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Palkovics László, az egyetem rektora kiemelte:

három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyek az eddigieknél markánsabb válaszokat adnak a természeti, társadalmi kihívásokra, továbbá gazdasági hasznot is hozhatnak az országnak.

Az egyik ilyen a létfontosságú rendszerekre, a vízre leselkedő civilizációs eredetű veszélyek azonosítása a többi közt dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése. A másik téma a Balaton és a tó vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezés élő szervezetekre, például a halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség.

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve hasznosíthatók a nemzetgazdaságban.

 

Forrás: magyarmezogazdasag