0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az erdő, az ős-energiaforrás

Törékeny lány, csupa derű, mégis határozottság árad a szavaiból. Bakti Beatrix, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos munkatársa nemcsak agrármérnök, de ilyen fiatal lévén azt gondolnánk, gyors sikerekre pályázik – miközben az erdészek emberöltőkben gondolkodnak.

Érdeklődése szerteágazó: energiaültetvények, agrárerdészet, dolgozik Szarvason, Püspökladányban, Gödöllőn, az ország számos pontján, a közelmúltban pedig Ghánában vett részt egy közös szakmai munkában.

Szerencsésnek tartja magát, hogy olyan kutatókat ismert meg, akikkel együtt tud és szeret is dolgozni. Bár tudományos munkatársként tevékenykedik, szívesen lecseréli az íróasztalt terepi munkára.

Az akkori Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ által tavaly meghirdetett, ifjú agrárkutatók részére kiírt „Fogadj örökbe furmintot” ösztöndíjpályázaton „Akvakultúrás rendszerek tápanyagdús elfolyóvizének öntözéses hasznosítása fás szárú energetikai ültetvényekben” című munkájával első helyezést ért el az agrárkategóriában.

Meggyőződése, hogy a hazai mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb kockázata a klímaváltozásnak való kitettsége.

A következő évek agrárfejlesztéseinek középpontjában a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak, azon belül az öntözés fejlesztésének kell állnia, ha az ágazat klímakitettségét csökkenteni, a kibocsátását pedig növelni szeretnénk.

A szülei közgazdászként képzelték el jövőjét, de – mint mondja – a szófogadás nem tartozik a fő erényei közé, inkább a saját feje után ment. Környezetgazdálkodási agrármérnökként diplomázott Debrecenben, mert úgy érezte, kell 5 év tanulás a szakma alapjainak elsajátításához. De azért a közgazdaságtant sem engedte el teljesen: B tervvel is készülve pénzügyi-számviteli ügyintézői, majd mérlegképes könyvelő képesítést szerzett.

Egy pályázatnak köszönhetően 2008-ban Ausztriában járt tanulmányúton, először került közvetlen kapcsolatba energiaültetvényekkel, de Gyuricza Csaba, a NAIK mai igazgatója, annak idején doktori tanulmányainak konzulense oltotta be az energetikai faültetvények iránti érdeklődéssel.

PhD-képzésre már Gödöllőre iratkozott be, és közel 2 éven keresztül dolgozott a nagymúltú egyetem Növénytermesztési Intézetében. Ma is büszke rá, hogy Birkás Márta, Gyuricza Csaba és Jolánkai Márton professzor hallgatója lehetett, akiktől rá is átragadt a földműveléstan, a talajművelés és a növénytermesztés szeretete. A talajtan és a talajtápanyag-gazdálkodás, a szervesanyag-körforgás iránti érdeklődését Mécheli Erikának és Simon Barbarának köszönheti.

„Szerettem oktatni és szerettem a kutatási munkát, de nem voltam biztos benne, hogy tovább tudnak foglalkoztatni”

– magyarázta a váltás okait, úgyhogy amikor szembe jött a NAIK kutatói utánpótlás-nevelési programja, azonnal jelentkezett rá. Ebben az volt az egyedüli nehézség számára, hogy mentora, Benke Attila – aki a nemesítési osztály munkatársa – túl messze volt.

– Mindig örömmel vettem Borovics Attila, az ERTI igazgatójának útmutatásait is – tette hozzá. De ekkor már genetikai megközelítésben foglalkozott az energiaültetvényekkel. Az ERTI vezetésénél kérelmezte, hogy találjanak helyet neki az szülőföldjéhez közelebb, aminek eleget tettek. Az ültetvényszerű fatermesztés témájában ez a hely Püspökladány volt.

A Keserű Zsolt vezette ültetvényszerű fatermesztési osztály tevékenysége szerteágazó, elvégre a fekete diótól az ipari nyáron keresztül, a fűzig és az akácig sok fajt vizsgálnak.

„Azért is szeretek ott dolgozni, mert a kollégákkal jót tudunk vitatkozni például olyasmiken, hogy hogyan létesítsük a fásszárú ültetvényeket” – mondta el a kutató, elvégre –

„Amit az erdészek ötven év alatt hoznak létre, azt mi rövidebb vágásfordulójú energiaültetvényekben igyek­szünk megvalósítani. Lehet, hogy ezek fűtőértéke nem ér fel egy keményfa állományéhoz, viszont ha brikettáljuk vagy pelettáljuk, szinte azonos eredményt kapunk.”

Bakti Beatrix nem vesztegeti az idejét, egyszerre több projektben is részt vesz. Püspökladányba kerülését követően rövidesen megkapta egy determinációs téma témavezetői beosztását, amiben a szarvasi Öntözési és Vízgazdálkodási Intézettel dolgozik együtt.

Szarvason többek közt agrárerdészeti rendszerek létrehozásával foglalkozik. Négy kísérleti területtel rendelkeznek, amelyeken energetikai ültetvényeket hoztak létre kísérleti céllal. Hazai, sőt, püspökladányi nemesítésű fűz- és nyárklónok növekedési erélyét vizsgálták. Bár csak 2015-ben vette át a feladatot, kettőt közülük már idén átalakítottak agrárerdészeti rendszerré. Ezekben az energiaültetvényt öntözve művelik, és a területek felén ráadásul mulcsos takarás alkalmazásával igyekeznek minél nagyobb arányban megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Az öntözésre használt víz egy intenzív afrikaiharcsa-tenyésztő telep elfolyó vize,. „Nem szennyvízről van szó” – hangsúlyozta a szakember.

Mint elmondta, az agyagos, gyenge adottságú terület már 3 éve kapja a telep vizét, aminek az energiaültetvény hozamára és a talaj tápanyagforgalmára gyakorolt hatására kíváncsiak.

„Mintatelep létrehozását tervezzük Szar­vason, hogy bebizonyíthassuk, ener­giaültetvénnyel hatékonyan lehet dolgozni” – hangsúlyozta. Tisztában van vele, hogy jelenleg nincsen támogatás a létrehozásukra, de fontosnak tartja, hogy készen álljanak rá, ha újra hozzáférhető lesz. A fafajtól függő gazdaságossági számításokat soproni kollégái végezték, ezzel kapcsolatban Nagy Imre nevét említette.

A szakirodalom szerint a növények életük 6–7. évében hozzák a legnagyobb hozamot. Szarvason 3,6 hektáron folynak az öntözéses és klónkísérletek.

A 2 éves állományban tövenként 10–12 darab, 8–10 méteres hajtásokat mértek. A Gödöllő külterületén fekvő Szárítópusztán, az egyetem bemutatóterületén az üvegházakat már az energiaültetvény hozamával fűtik, csak egy aprítógépet kellett beszerezniük a kazán ellátásához. Gömörszőlősön – amely egy öko-, vagy inkább önfenntartó falu – energiaültetvényre alapozva fűtik a középületeket. Mindezt egy, a megújuló energiák alkalmazását támogató uniós pályázat segítségével hozták létre.

Az első lépés a termőhely feltárása.

„Kutatásaim zöme a tápanyag-visszapótlás, a lehulló lomb, az avar beépülésének vizsgálatára irányul”

– mondta el. A vizsgálatokban elsősorban a földigilisztákat használják a talaj szervesanyag-tartalmában bekövetkező változások követésére, de megkezdték a talaj biológiai aktivitásának mérését is, amihez biológiai talaj­erő-gazdálkodó szakértői tanulmányokat folytat.

„Fontosnak tartom a magyar földön a termőhelyek, a talaj védelmét” – mondta el, rámutatva a megfelelő időben, a megfelelő talaj-állapotban végzett megfelelő minőségű, klímatudatos és a talajnedvesség megőrzését szolgáló talajművelés fontosságára. A megfelelőség kritériumai közül kiemelte az állandó talajfelszín-borítást, a talajtakaró növények alkalmazását, a talajjavító és nitrogént megkötő pillangósnövények alkalmazását, továbbá a zöld biomassza és a zöldtrágyázás lehetőségeit.

A szakember szerint nincs rá szükség, hogy a szántóföldi növénytermesztésből vonjunk ki földeket, ő a gyenge adottságú területek hasznosítására szeretne alternatívákat találni. Kutatásai rekultiválásra szoruló területekre is kiterjednek, mint amilyen Kolontár. Ennek során elemezték az ottani növények akkumuláló képességét, azt, hogy a szárban, a levelekben kimutathatók-e káros elemek, akárcsak a szarvasi kísérletekben, ahol termálvizes öntözés miatt figyelemre méltó a kimutatott magas sókoncentráció.

A sók a talaj szikesedését okozhatják. A vizsgálatok tárgya, hogy az energiaültetvény felveszi-e ezeket a sókat, és ha igen, hol raktározza őket, ugyanis ha a levélben, akkor visszakerülnek a talajba, míg ha a fás részekben, akkor lekerülnek a területről.

Az energiaerdők ügyében 2008–2010 környékén történt látványos fellendülés, amikor jelentős támogatásokat írtak ki a telepítésükre, és ezzel párhuzamosan a hasznosításukra képes erőművek is megjelentek. Bár lágyszárú növények is felbukkantak a programban, Bakti Beatrix figyelmét a fásszárúak, közülük is a nyár és a fűz kötötték le.

A gyenge adottságú termőhelyek hasznosítására megoldást kell találni, és a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek között való gazdálkodás egyik lehetősége az agrárerdészet, ami ráadásul elsősorban a helybelieknek nyújthat bevételt. E témában a KITE-vel közösen tervez egy kísérletet, amelyben az erdőültetvények szemszögéből vizsgálják a hagyományos, a forgatásos, a sávos és a direkt vetéses talajművelési rendszereket.

A gödöllői agrárerdészeti ültetvényben precíziós kaptárak elhelyezését tervezi, hogy adatokat gyűjtsenek a méhek mozgásáról, a mézhozamról, és hogy ezeket összevessék a virágzással és az időjárás változásával. Az akác biztosítja a hátteret, és jövőre gabona helyett saját összeállítású magkeverékből álló méhlegelő kerül a sorok közé. „Bár a magyar gazdák konzervatívak, a fiatalok már nyitottak az újdonságokra” – fogalmazott a szakember. Hazánk termőterületei igen változatosak, ami a kutatásban jól kamatoztatható. Gyakorlatorientált kísérleteket állítanak be, amiket a termelők is megértenek, és adaptálni tudnak saját gazdaságuk körülményeihez.

„De egy kutatónak nemcsak a gazdatársadalom, hanem a kutatói társadalom elvárásainak is meg kell felelnie”

– mondta arról a kettősségről szólva, hogy miközben minél nagyobb impakt faktoros cikkek megjelentetését várják tőlük, addig roadshow-kon, bemutatókon, közérthetően megfogalmazott kiadványokban kell beszámolniuk az eredményeikről.

Magyarország területének mintegy felén, közel 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés, de több száz ezer hektárra tehető az olyan szántók kiterjedése, amelyek a jelenlegi támogatások mellett sem garantálják a megélhetést búza, kukorica vagy napraforgó termesztése esetén. Viszont a gyakran vízjárta, belvíz kialakulására hajlamos területek, a szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodású, többnyire homok- vagy homokos vályogtalajok a gyorsnövésű fafajok ter­mesztésére még mindig megfelelőek, azonkívül az energetikai célra termesztett fás szárú növények általában a szélsőséges időjárást is elviselik.

Mint látható, Bakti Beatrix élete igencsak pezseg, több projektnek témavezetője. A szakmaiság, a kreatív munka és az alkotás a legfontosabbak számára, márpedig ezekben szabad kezet kapott az intézettől.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság