0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Ahogy már korábbi írásunkban részleteztük, a Green City-kertek tervezői figyelnek arra, hogy a csapadékvizet ne elvezessék a kertből, hanem segítsék a talajba szivárgását. A tereprendezés átgondolásával, mikrodombok és mikrovölgyek létrehozásával is a víz útját irányítják, ha kell. Az épített esőkertek, úszótavak gyűjtik és időszakosan megőrzik a csapadéktöbbletet, máskor dekorációs vagy rekreációs célokat szolgálnak, vagyis egy-egy kerti elem többféle feladatot is kap. Ezekben a kertekben a növények sokfélesége, az éghajlati és talajadottságok ismerete a telepítendő növények kiválasztásának az alapja, mindezek segítik egymást, a kert pedig fenntarthatóvá válik.

A kreativitás segít az újrateremtésben

Az anyagok újrahasznosítása hallatán a kertben először általában a komposztálás jut az eszünkbe, ám a Green City-szellemiségű kertekben ennél többről van szó.

A fenntartás során keletkezett zöldhulladék hasznosítása valóban az egyik legfontosabb, hiszen így a nyesedéket nem elszállítják, hanem megtartják helyben, a kertben.

A növények számára új tápanyag keletkezik, vagyis az alapanyagot visszaforgatják abba a környezetbe, ahol létrejött.

Tágítsuk tovább ezt a gondolatot! A kert átalakításakor például minden fölszedett burkolat, faanyag, régi korsó, edény, rozsdásodó vascső, fémlemez, elpusztult fatörzs, levágott vessző valamilyen céllal újra felhasználható, vagy valamilyen újonnan beépített termék alapanyaga lehet. Vesszőkből például különleges árnyékoló készíthető, a régi korsók ültetőedényként vagy csobogóként újulhatnak meg, fémlemezekből pedig kiemelt ágyás építhető zöldségféléknek. Mindezzel közelebb kerülhetünk a Green City-kertek alapgondolatához. Ha a kertben mégis új elemekre van szükség, akkor azok alapanyaga a közelből származzon. Legyenek olyanok, melyek az adott tájra jellemzőek, távoli tájak anyagai idegenül hatnak.

Újrahasznosított növények

Az újrahasznosítás fogalma a növényekre is érvényes. Nem kell mindent kivágni, a koros cserjék, lombos fák igazi értéke az idő, amely nem pótolható.

Minden fakivágást alapos átgondolás előz meg. Inkább metszéssel, koronaalakítással, visszavágással segítik a kevésbé szép növények újranövekedését, vagy átültetik őket, ha még lehetséges.

Ezt követően táplálják őket, később is figyelnek fejlődésükre és inkább új társakat telepítenek melléjük, ezzel új látványt, új hatású kertrészletet létrehozva. A beteg, erősen sérült, balesetveszélyes fáktól, nagyobb cserjéktől valóban meg kell válni, de azok is helyben tarthatóak, felhasználhatóak.

Madarak, sünök, pillangók

A rovarok védelme, életük könnyítése is összefügg az újrahasznosítással. A növényvédelmet segítő madaraknak, sünöknek, rovaroknak, méheknek nem csak az élő növények adnak búvóhelyet és táplálékot.

Elszáradt termésekből, magvakból, gallyakból, vesszőkből, díszfüvek hajtásaiból, vagy éppen tégladarabokból dekoratív rovarszállók, kiszáradt fatörzsekből pedig odúk, költőhelyek építhetők.

A Green City-kertekben kártevőket pusztító énekesmadarak, hétpettyes katicák, lepkék és méhek élnek, hiszen a természetesség lényege a vegyszermentesség is, már amennyire lehetséges. Ezek az élőlények pedig a növényeink károsítóit fogyasztják, vagy éppen beporozzák a virágokat, ami nélkül nincs termésképződés. A kert így legyen élettere is ezeknek a hasznos élőlényeknek, találjanak meg ott majdnem mindent, amire szükségük van. Tudatos ültetéssel úgy válasszuk ki a növényfajtákat, hogy azok termései, nyitott szirmú virágai táplálékot adjanak, mások csalogassák a kertbe például a pillangókat és a méheket. Forró nyarakon a madáritató segíti a szárnyasokat, télen pedig a kert gazdái gondoskodnak róluk akár úgy, hogy a kertben korábban kiszáradt fából készített madáretetőben mindig van eleség.

Tudatos tervezés

A természet, ahol csak van rá lehetősége, egyetlen négyzetmétert sem hagy fedetlenül. Az erdők, mezők, árokpartok növényei teljes takarással védik a talaj szerkezetét, a túlzott fölmelegedés, vagy éppen a víz- és szélerózió ellen adnak biztonságot. A természetes kertekben ezt tudatosan hozzák létre.

A teljes fedettség miatt a gyomok növekedése nehézkes, alig van rá lehetőség. A növények egymást árnyékolják, levelek tömege takarja a talajt, csökkentve a párolgás ütemét, ezáltal lassabban szárad ki a terület.

A föld alatt és a föld fölött élő állatok számára a talajban élő gyökérzet, illetve a lombozat ad megfelelő életteret. Az ember számára pedig az ilyen növénytársulás az évszakok változását is jelzi. Mindig lesz benne olyan, amelyik éppen virágzik, így folyamatos táplálékot ad a beporzóknak. Ősszel a lombok színváltozása, télen pedig a termésükkel díszítő cserjék, a madarak kedvencei jelentik a látványt. Az állatok a biztonságért cserébe gyérítik az emberek és a növények kártevőit, rovarokat, szúnyogokat, levéltetveket fogyasztanak. A növények és a kert önfenntartó képessége megsokszorozódik.

Fotók: A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. „Az élőkert” című kiadványából

Forrás: Kertbarát Magazin