0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Korlátlanul és korlátozottan – A termőföld örökléséről

Az elmúlt időben több olvasónk tett fel kérdéseket a termőföldek örökléséről, ezért úgy gondoljuk, célszerű összefoglalni az erre vonatkozó rendelkezések lényegét. Azt már többször taglaltuk, hogy a Földforgalmi Törvény értelmében nem földműves 1 hektárig, földműves 300 hektár mértékig szerezhet termőföldtulajdont.

De itt már rögtön meg kell jegyezzük, hogy a Földforgalmi Törvény szempontjából a szerzésmódok közül a kisajátítást, a kárpótlási földárverést és a törvényes öröklést kiveszi a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódok közül, tehát ha valaki ezen módok valamelyikén szerez földtulajdont, arra nem vonatkoznak a Földforgalmi Törvény korlátai.

Az öröklés jelentős a földszerzésben

A kisajátítással csak az állam szerezhet tulajdont, a kárpótlási földárverések gyakorlatilag véget értek, tehát ezeknek a szerzésmódoknak a magánszemélyek földszerzésében nincs jelentősége, az öröklésnek azonban van. Mivel a törvényes örökléssel történő földszerzésre a Földforgalmi Törvény hatálya nem terjed ki, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

törvényes örökléssel bárki, még ha nem is földműves, felső mennyiségi korlát nélkül szerezhet földtulajdont.

Egy szemléletes példával, ha egy nem földművesnek minősülő személynek mind a négy nagyszülője földműves, minden nagyszülője az egyéb módokon megszerezhető maximális 300 hektárral rendelkezik, szülei még a nagyszülei előtt elhaláloztak, és nagyszüleinek rajta kívül más lemenő ági örököse nincs, akkor nagyszülei halálával megörökölheti mind az 1200 hektárt, amivel nagyszülei összesen rendelkeztek, ennek semmiféle akadálya nincs.

Törvényes örökléssel viszont nem csak szülőktől vagy nagyszülőktől lehet szerezni, ezért nézzük meg a törvényes öröklés rendjét. Alapvetően a leszármazók a törvényes örökösök, fejenként egyenlő arányban, azzal, hogy a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson csak holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, míg minden más vagyontárgyon, így a termőföldön is, egy gyermekrésznyit.

Ha tehát az örökhagyónak négy gyermeke volt, és házastársa még él, a hagyatékba tartozó termőföldeket öten, tehát a négy gyermek és az özvegy fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha valamely örökös kiesik az öröklésből (pl. mert az örökhagyó előtt meghalt), akkor az ő leszármazói együttesen örökölnek annyit, amennyit a kiesett örökös örökölt volna. Az előbbi példánál maradva, ha az örökhagyónak négy gyermeke volt, de az egyik még az örökhagyó előtt meghalt, de neki volt három gyermeke, akkor a kiesett örökös helyén gyermekei hárman együtt annyit örökölnek, amennyit az örökhagyó előtt elhalálozott felmenőjük örökölt volna. Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs örököl, vagy ha az sincs, akkor a szülők vagy azok leszármazói (tehát a testvérek) örökölnek, ha azok sincsenek, akkor nagyszülők vagy azok leszármazói örökölnek, és ez így megy felfele mindaddig, amíg valamely rokon megtalálható. Legyen bármennyire is távoli rokon az örökös, nincs korlátja a földszerzésének, ha törvényes örökösként örököl.

Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra

Itt szükséges megjegyezni, hogy az az örökös, aki végrendelet alapján maradna ki az örökségből, de kötelesrészt igényel, az is törvényes örökösnek minősül. Kötelesrészre a leszármazó, a házastárs és a szülő jogosult, ha törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ha tehát az örökhagyó a végrendeletében az egyik gyerekének nem juttat semmit – most nem említve az egyébként elég ritka kitagadást – akkor az a gyermeke igényelheti a kötelesrész kiadását, ami annak az egyharmada, amit végrendelet hiányában örökölt volna. A Földforgalmi Törvény szempontjából tehát a köteles­rész is a törvényes örökséghez tartozik, tehát nem földműves is örökölhet ezen a címen egy hektár feletti termőföldet.

Végintézkedés esetén továbbá, ha semmi egyéb kizáró ok nincs (pl. a végrendeletben megnevezett örökös nem külföldi), a hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek meg kell keresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet, azaz a megyei kormányhivatal földhivatali osztályát, amely csak és kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az örökös az adott földet megszerezheti-e, avagy sem, tehát az örökös nem földműves, akkor a megszerzendő földdel együtt sem lépi-e át az 1 hektáros, vagy ha földműves, akkor a 300 hektáros korlátot. Ha az örökös szerzése a mennyiségi korlátba ütközik, akkor a közjegyző a termőföldhagyatékot számára nem adhatja át. Arra jelenleg nincs szabály a Földforgalmi Törvényben, hogy ez utóbbi esetben mi a teendő. Korábban a törvény úgy szólt, hogy ebben az esetben a végrendeletet ebben a részében érvénytelennek kellett tekinteni, de ezt a rendelkezést a 2017-es évben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, viszont a jogalkotó még azóta nem alkotott új szabályt az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján.

Reméljük, összefoglalásunkkal segíteni tudtuk a kedves olvasókat a termőföld öröklésében való eligazodásban.

Forrás: Kistermelők Lapja