0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Öntözés, kettős termesztés Hajdúböszörményben

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. 1700 hektáron gazdálkodik, legalább 1000 hektáron zöldborsót és csemegekukoricát termeszt, részben másodvetésben. A maradék területre kalászos gabona, őszibúza-vetőmag és nagy olajtartalmú napraforgó, szemes és silókukorica kerül. A növénytermesztés mellett fontos bevételi forrás az állattenyésztés és a mezőgazdasági szolgáltatás.

A nagymagvú zöldségfélék termesztésének gyakorlati tapasztalatairól Erdélyi Zoltánnal, a cég elnök-igazgatójával beszélgettünk.

A 124 főt foglalkoztató vállalkozás éves árbevétele 2,3-2,5 milliárd forint, ebből az állattenyésztés 1,1-1,2 milliárd, a növénytermesztés 800-900 millió, a mezőgazdasági szolgáltatás 500 millió forintot hoz.

A növénytermesztési árbevétel 80 százalékát a csemegekukorica és a zöldborsó adja. A mezőgazdasági szolgáltatást a térség földtulajdonosainak, -használóinak végzik, talajművelő, növényápoló és betakarítógépeik is 
vannak, és terménytárolással, -értékesítéssel is igyekeznek enyhíteni a gazdák gondját. Mintegy 200 partnernek körülbelül 1000 hektárját művelik.

Másodvetés is

A nagymagvú zöldségek termesztésének régi hagyománya van a Hajdúböszörményi Mg. Zrt.-ben. Évtizedekkel ezelőtt a gazdaság elődszervezete vetett először üzemszerűen csemegekukoricát. Kezdetben sok nehézséggel szembesültek, mára viszont a csemegekukorica termesztése lett a gazdaság fő profilja.

A zöldborsó helyi története még korábbra nyúlik. Jelenleg 350 hektáron termesztik, ekkora területen vetik, és minden évben be is takarítják az összes termést, minőségi kizárás még nem volt náluk. A zöldborsó előnye, hogy öntözött területen a betakarítást követheti egy másodvetés, és az növeli a cég bevételét.

250-260 hektáron csemegekukoricát vetnek a zöldborsó után, ami az esetek 80-90 százalékában sikeresen betakarítható.

A két növény együttes árbevétele meghaladja az egymillió forintot hektáronként; igaz, nagyok a költségeik is, csak a nélkülözhetetlen öntözésre több mint egymillió forintot költenek a két növénynél együttesen. A termesztés jövedelmezőségét segíti, hogy a nagymagvú zöldségfélék után mintegy 60 ezer forint támogatást kapnak hektáronként. Emiatt sem hagytak föl egyelőre egyik kultúrával sem, a kettős termesztésnek azonban nagy a kockázata is. Nemcsak a vízigény, a kártevőnyomás is óriási, az esetleges kora őszi fagy pedig egyetlen éjszaka tönkreteszi a csemegekukoricát. Nem beszélve a seregélyekről, amelyek minden másnál több kárt tehetnek.

A szerződések megkötésekor minden évben nagy kérdés, hogy mi legyen a zöldborsóval. A tavalyi év vízválasztónak bizonyult, mert ahol korábban hektáronként 6-7 tonna termést takarítottak be, ott is mindössze 4 tonna termett a kedvezőtlen időjárás miatt. A korai zöldborsók csupán 1-1,5 tonnát adtak, mert a nagy meleg tönkretette a növényeket, és a jól teljesítő későbbi fajták sem tudták 4 tonna fölé tornászni az éves átlagot. A felvásárlási ár cseppet sem változott az előző négy évben.

Emiatt az idén úgy döntöttek, hogy ha a feldolgozók nem emelnek árat, nem termesztenek zöldborsót. A felvásárlók végül a tavalyinál 10 százalékkal többet fizettek a zöldborsóért,

a csemegekukorica árát pedig 4-5 százalékkal megemelték. Ez némiképpen ellensúlyozza a termesztési költségek emelkedését.

Megfőttek a szemek

A Hajdúböszörményi Mg. Zrt. tehát idén sem csökkentette a zöldborsó vetésterületét, de kizárólag megbízható régi partnereinek szállít alapanyagot. Több évtizede együtt dolgoznak például a Deko utódszervezetével, a Mirelite Mirsa Zrt.-vel, az Agromarketing ’95. Kft.-vel és a Kabafrost Kft.-vel. A lista a csemegekukorica értékesítésében a Bonduelle-lel bővül, az a legnagyobb vevő.

Nincs összefogás

Az öntözés nemcsak a termésbiztonságot fokozza, piaci előnyt is ad, a feldolgozó ugyanis azzal szerződik szívesen, akinél látja, hogy a vállalt mennyiség biztosan jó minőségben meglesz. Az öntözés területén sok jó szándékú lépés történt, de semmilyen kormányzati döntés nem tudja kikényszeríteni, hogy a gazdák összefogjanak e téren, vagy legalábbis ne akadályozzák egymást. Ha ebben történne valami változás, akkor a Hajdúböszörményi Mg. Zrt. akár 200 hektárral is bővíte-né a nagymagvú zöldségek termesztését. Az öntözés fejlesztéséhez legalább 15 éves földbérleti szerződés kellene, és bár a jogszabály már 20 évet is lehetővé tesz, nincs 
az a földtulajdonos, aki ilyesmiről akár hallani is akarna.

A klímaváltozás erősen rányomja bélyegét a zöldborsó-termesztésre, megkérdőjelezi még öntözött területeken is. A borsó termesztését elsősorban a rendkívüli forróság gátolja, és az idén ebből jócskán volt részünk. Kezdetben szépen fejlődtek az állományok, májusban egyenesen attól tartottak, hogy bajban lesznek az értékesítésével, túl sok terem. Aztán az esős május után júniusban 19 napon mértek 30 °C-nál melegebbet, és ebből négy napon 36 °C-nál magasabb volt a hőmérséklet, a növények elrúgták a virágokat, a kötéseket sem tartották meg, a hüvelyekben lévő félkész szemek pedig megfőttek, „gumisodtak”. Hektáronént 8,5 tonnát takarítottak be, de végül meg kellett elégedniük 5,4 tonnás üzemi átlaggal.

A zöldborsó betakarítása egy hónapig tart, júniusban. A feldolgozók döntik el, hogyan szakaszolják a vetést, emiatt az is egy hónapig tart, pedig három nap alatt végezhetnének mind a 360 hektárral.

A borsó 4,4 °C felett fejlődik, a hőegységigénye 680-900 °C. A vetés általában március 10. körül kezdődik – már ha nem esik a hó –, és április elejére 100 hektáron föld-
be kerül a zöldborsó vetőmagja. A kettős termesztés miatt sok nehézségnek van kitéve ez a növény. 4-5 év múlva kerül vissza ugyanarra a területre, a vetésforgót csemegekukoricával, kalászossal vagy valamilyen fűfélével oldják meg, de a borsófuzáriummal így is küszködnek. A gyomirtás és a kártevők elleni védekezés nem okoz gondot.

A betakarítást egyetlen Ploeger kombájn végzi, ami a saját tulajdonuk. A zöldborsó termelési költsége – a földbérleti díjjal együtt – hektáronként 410-420 ezer forint, de szerencsére kevés a kézimunka-igénye.

Az idén 95 forintért adták el a zöldborsó kilóját, azaz 5,4 tonnás hozamnál 510-520 ezer forint volt az árbevétel. Összesen 1900 tonna zöldborsót értékesítettek, olyan nagy volt rá a kereslet, hogy akár a kétszerese is elkelt volna.

Porba vetették

Ha a csemegekukorica jól sikerül, akkor a cégnek is jól megy, mondta Erdélyi Zoltán. Kiemelt ágazat lévén nagyon figyelnek rá. A legnagyobb felületen, 700 hektáron termesztik, főnövényként 440-450 hektáron vetik, a többit a zöldborsó után. Ez az év riasztó kilátásokkal indult, tavaly augusztus 1-jétől április végéig ugyanis összesen csak 200 milliméter 
csapadék hullott. Áprilisban porba vetettek, nem maradhatott el tehát a kelesztő öntözés. Aztán jött 110 milliméter eső, de még így is hiányzik 80 milliméter csapadék a talajból.

A csemegekukoricát is szakaszolva vetik, a betakarítása július 20. táján kezdődik, és eltart október 5-ig.

Az utója már kockázatos az esetleges fagy miatt, a feldolgozó azonban azt kéri, hogy némelyik hibridet csak júniusban vessék el, hogy kinyújthassák a feldolgozási idényt. Érthető kérés, a szakember lelke mégis nehezen fogadja el a parlagon tartást. A Hajdúböszörményi Mg. Zrt.-nél a vetésterület 70 százalékán már szuperédes csemegekukoricákat termesztenek, fő fajtájukat, a GSS 8529 hibridet 300 hektáron.

Nagy költség

A csemegekukorica termelési költsége óriási. Egy szem vetőmag ára 1-1,30 forint, emellett sokba kerül a kártevők elleni védekezés, a tápanyag-ellátás, az öntözés és a betakarítás is. Főként a kukoricamolytól és a gyapottok-bagolylepkétől kell megvédeni az állományt, de a legfőbb kártevő a már említett seregély, a madarak félig kifúrják a kukoricacsöveket, ráadásul bűzös ürülékükkel szennyezik azokat. A seregélyt eddig csak riogatni lehetett, ez évtől engedéllyel lőhető is.

A csemegekukorica növényvédelme során jó szolgálatot tesz a műholdas vezérlésű John Deere 4720 permetező. A betakarításához is célgép szükséges, a gazdaságban egy OXBO kombájn 700 hektár betakarítását végzi. A kombájn 180, hozzá a kétkerekű pótkocsi 45 millió forintba került.

A hozam a fővetésben és a másodvetésben eltér. Fővetésben elérik a hektáronkénti 20 tonnát, de másodvetésben meg kell elégedni az átlagosan 15-16 tonnás hozammal. A hektáronkénti költség, beleértve a földbérleti és a biztosítási díjat és némi általános költséget, 530 ezer forint. Az értékesítési ár 36 forint kilogrammonként. Az üzemi átlaggal, 18 tonnával számolva ez 640-650 ezer forintos árbevétel. A másodvetésben kötelező az öntözés. Most 3 lineár rendszerű Valmont dolgozik 550 hektáron, a tulajdonosok nagy megelégedésére. Erdélyi Zoltán kiszámolta, hogy a vízoszlop magassága meghaladná a 10 métert, ha egyszerre jutna ki az a mennyiség, amit eddig öntöztek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet