0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Az agrárminiszter is részt vett a 8. Magyar Paprika Napján

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Magyar Paprika Napját, ezúttal Derecskén, a KITE Zrt. kertészeti telephelyén. A FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a házigazda közös rendezvényén felszólaló Nagy István agrárminiszter szerint a kertészeti ágazat versenyképességének a záloga a technológiai korszerűsítés és az integráció, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a klímaváltozást sem.

Egyértelműen azok a területek sikeresek, versenyképesek, ahol kiterjedt az integráció, hangsúlyozta a miniszter, annak arányát ezért minél hamarabb 80-90 százalékra kell növelni kell a kertészeti termesztésben. Sokféle megoldás alkalmazható, meg kell vizsgálni, hogyan lehetséges az integráció keretében eszközöket, gépeket kihelyezni, tároló- és hűtőkapacitásokat bővíteni, csomagoló-, feldolgozóüzemeket fejleszteni. Nem mondhatunk le ugyanis a viszonylag kis területen gazdákodókról sem. Az integráció keretében könnyebben megvalósíthatók az egységes termékkínálathoz szükséges tőkeigényes beruházások, jobban összehangolható a kínálat és kereslet.

A mind szorosabb piaci versenyben a technológiai korszerűsítés, a hatékonyság növelése is megkerülhetetlen. A kertészeti fejlesztések ösztönzését támogatták a Vidékfejlesztési Program támogatásai is, melynek révén körülbelül 50 hektár üvegház épült, illetve épül. Erre azért is nagy szükség volt, mert az üvegházak mindössze negyede új építésű, 30 százaléka pedig több mint 20 éves.

A korszerű berendezésekben alkalmazott öntözési, fűtési technológiák, a biológiai növényvédelem a környezetet is kevésbé terheli, növeli az élelmiszerbiztonságot, a munkaműveletek automatizációja révén pedig kisebb a munkaerőigény.

A hatékonyság fokozásához elengedhetetlen a tőke és a szaktudás is. A miniszter a zöldséghajtatást a jövő ágazatának nevezte, és szerinte a versenyképes, nagy jövedelmet termelő tevékenység fölkeltheti a tőkebefektetők figyelmét.

Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás napjaink egyik legnagyobb kihívása. A jövő generációinak biztos megélhetése érdekében felelősségteljes döntésekre, fejlesztésekre szükség, a tudományos eredmények mihamarabbi átültetésére a gyakorlatba. Csak ez szavatolhatja a a gazdálkodók versenyképességét.

A megváltozott körülmények átfogó szemléletváltást kívánnak. Különösen fontos kiváló minőségű talajaink megóvása, annak pedig feltétele a szerkezetet kímélő művelés, az azzal összehangolt, okszerű tápanyag-utánpótlás, víztakarékos öntözés, és a káros hatásokra kevésbé érzékeny fajtákra van szükség. A víztakarékos öntözésre a kormány 2030-ig évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást szán. A 2019-től önálló intézményként működő Nemzeti Öntözési Központ fő feladata a termelői vízigények összehangolása, és bevezetik az egyablakos ügyintézést az öntözési engedélyek megadásához. A vízjogi üzemeltetési engedély az eddigi 5 helyett 20 évre szól majd. Az osztatlan közös földterületeken létesítendő öntözési beruházásoknakhoz pedig nem lesz szükség minden tulajdonostárs hozzájárulásához, elegendő lesz a többségi nyilatkozat. Az öntözésfejlesztésre jelentős forrást nyújt a Vidékfejlesztési Program, és a meglévőkön kívül bevezetnek egy új intézkedést is, várhatóan már 2020 elejétől támogatják az öntözési közösségek létrehozását. Az a cél, hogy a jelenlegi 87 ezer helyett legalább 200 ezerre, majd a későbbiekben ennek a kétszeresére emeljük az öntözött terület nagyságát, a kamara felmérés szerint ugyanis a gazdák 400 ezer hektárra jelentettek be öntözési szándékot.

A klímaváltozást jelzi, hogy augusztus 22-ig a tavalyinál több és nagyobb beföletre jelentettek be aszálykárt, illetve jégesőkárt.

A miniszter bejelentette, hogy a tavaszi és nyári viharkárok részbeni ellensúlyozására pedig egyszeri csekély összegű támogatás igényelhető. A károkat a kamara igazolja, a bejelentéseket várhatóan október második felétől fogadják.

A 2020-tól életbe lépő közös agrárpolitika kapcsán az a cél, hogy a támogatások ne csökkenjenek. A Magyar Államkincstár az ipari zöldségtermesztőknek hektáronként 63 ezer, a zöldségtermelőknek 93 ezer forintot ad. Emellett emelt szintű előlegfizetést terveznek.

Az agrárminiszter elismerően emlékeztetett rá, hogy a kertészeti kibocsátás 2010 óta közel negyedével nőtt, szemben az európai uniós 7 százalékkal. A kertészeti termelés a mezőgazdasági kibocsátás 13 százalékát adja.

A derecskei telephely egyek közt a KITE Zrt. palántanevelő központja. A miniszter megtekintette az idén épült 1,7 hektáros, termálvízzel fűtött palántanevelőt is, és gratulált 21. századi technológiával szerelt létesítményhez.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu