A KSH adatai szerint 2019. I-VII. hónapokban a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 405 Ft/kg volt, ez 12,1 százalékkal több, mint egy éve ilyenkor volt. Júliusban a 2018. VII. havi kilónkénti 375 forinttal, valamint az előző havi 462 forinttal szemben a felvásárlási ár 465 Ft volt, így ismét rekordmagasságot ért el.
A júliusi forgalmazási adatokat vizsgálva elmondható, hogy
Ez évben július 31-ig a 2018 évinél 5,6 százalékkal kevesebb, összesen 2192 ezer vágósertést értékesítettek, az összsúlyuk elérte a 258385 tonnát. Az eladási átlagsúly 117,9 kg volt.
A vágómarha-piacon júliusban, június hónaphoz viszonyítva, visszaesett a felvásárlási átlagár, ezzel egyidejűleg csökkent az egyébként átlagos forgalom. A hivatal adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VII hónapokban 413 Ft/kg volt, 2,1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Júliusban az adásvételi ár 405 Ft volt, ami kilogrammonként 18 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 27 forinttal alulmúlta az előző havi eladási árat is.
Egy év alatt 3889-ről 3767 egyedre gyengült a kereskedés, ezen túlmenően a júliusi forgalom a hatodik hónappal összehasonlítva is visszaesett, 431 egyeddel kevesebb volt a felvásárlás. 2019. július végéig 28454 db összesen 13890 tonna vágómarhát értékesítettek. A létszám 3,1 százalékkal, az összsúly pedig, ha minimálisan is, de 0,1 százalékkal elmaradt a 2018 évitől.
2019 első hét hónapjában a nyerstej felvásárlási ára 3,9 százalékkal, 100 Ft-ra erősödött, a kereskedés 932847 tonnát, az árbevétel 93,3 milliárd forintot tett ki a KSH beszámolója szerint. Júliusban idei mélypontjára, kilónként 97 Ft-ra zsugorodott a nyerstej eladási átlagára, ami még így is 6 forinttal magasabb a 2018 VII. havi árhoz viszonyítva.
2019 júliusában az előző havi forgalomhoz képest tetemesen, 4572 tonnával, az elmúlt évi értékesítéshez képest pedig 1276 tonnával, összesen 129055 tonnára nőtt a feldolgozóknak átadott nyerstej mennyisége. A zsírtartalom 3,5%, a fehérje-koncentráció pedig 3,2% volt, ezáltal nem változott.
Július végéig az idén a vágójuh termelői átlagára 813 Ft/kg volt, ezen belül a „könnyű” súlyú bárányoké 819 Ft, a „nehéz” súlyú egyedeké pedig 759 Ft volt, ami 4,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A megvásárolt alapanyag 4238 tonnát tett ki, ez 2018 hasonló időszakával összehasonlítva 10,1 százalékkal kevesebb Júliusban a 2018 évi kilónkénti 732 forinttal szemben a vételár 735 Ft-ra „erősödött”, ennek okán a júniusi árral összevetve 28 forinttal olcsóbb lett. A forgalom 527 tonna volt, ami némileg felülmúlta az VI. havi 522 tonnát kitevő értékesítést, de számottevően elmaradt a 632 tonnás tavalyi volumentől.
A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-július hónapokban – 2018 évivel összehasonlítva – 1,4 százalékkal 296 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,8 százalékkal, a vágópulykáé 3,7 százalékkal, a vágólibáé 3,5 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 4 százalékkal olcsóbb lett. Júliusban – 2018. VII. hónapjához viszonyítva – a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 268 Ft/kg (2018-ban 258 Ft/kg), vágóliba: 644 Ft/kg (2018-ban 623 Ft/kg), vágópulyka: 383 Ft/kg (2018-ban 369 Ft/kg), vágókacsa: 331 Ft/kg (2018-ban 340 Ft/kg.
A statisztikai adatok alapján 2019. I-VII. hónapokban az étkezési tojás termelői átlagára 18 Ft volt, 3,6 százalékkal alacsonyabb, mint 2018-ban ilyentájt. Júliusban ugyancsak ennyi volt a vételár, a stagnálás harmadik hónapja tart már. Az étkezési tojás termelői ára 18 Ft/db, a csomagolóhelyi- és a fogyasztói ára 23,10, illetve 39,10 Ft/db volt.
