A szúnyogok elleni harcot idén is – ahogyan 2013 óta minden évben – a katasztrófavédelem irányítja. Ennek az az oka, hogy 2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett.
Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. Az egységes fellépés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, valamint összehangoltabb és gyorsabb, hiszen csak egyetlen szervezetnek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
A katasztrófavédelem tehát nem csak akkor kerül kapcsolatba a méhekkel, amikor kihívják a tűzoltókat egy-egy otthonba beköltözött és felbőszült méhraj miatt, hanem a szúnyoggyérítés kapcsán is.
Ennek oka, hogy májusban szinte minden nap esett az eső, ez pedig a legtöbb folyónkon árhullámhoz vezetett. Olyan helyen is létrejöttek pocsolyák, elszórtan kis területű, de nagyszámú lárvatenyészőhelyek, ahol ez nem, vagy csak ritkán jellemző.
A szúnyogok nagyon nagy területen helyezik el a petéiket, amelyek aztán csak akkor kelnek ki, amikor minden időjárási körülmény adott ahhoz, hogy ki is fejlődjenek. A peték akár több évig is áttelelnek. Egy ideihez hasonló esős tavasz és forró nyár esetén pedig nemcsak a tavalyi, hanem több év peteállománya indul fejlődésnek és ez vezet olyan szúnyoginvázióhoz, mint ami idén nehezíti meg a nyári kint tartózkodást.
Első lépésként biológiai módszerrel csökkentették a szakemberek a szúnyoglárvák számát. Ez kevésbé látványos, mint a kifejlett szúnyogok permetezése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a rovarok utánpótlását.
Ezt a készítményt a szúnyogok tenyészőhelyein kell a vízbe juttatni és rövidesen elpusztítja a vízben fejlődő lárvákat. A módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig mód. A folyók áradása, vagy egy esőzés után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetők meg. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található, ezáltal a feltárásuk és kezelésük is számos nehézségbe, jogi akadályba ütközik. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, lavórt, kaspót, vagy vödröt.
Ez a hatóanyag a deltametrin, ami egyébként számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre teljesen ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. Az irtószert környezetbarát fehérolaj-oldatban permetezik. Nagyon instabil, fény és hő hatására lebomlik, így nyáron kijuttatva a szabadban néhány órán belül elveszti a hatását.
És mi a helyzet a méhekkel?
A kémiai szúnyoggyérítést, vagyis az irtószer permetezését kizárólag a települések belterületén lehet végezni. A méhészek többsége mezőgazdasági táblákon legeltet, nem pedig a település közepén.
Amíg a méhek nappal aktívak, a szúnyogok napnyugtakor mutatnak tömegesen aktivitást, amikor a méhek visszatérnek a kaptárokba. A szúnyogirtás során az irtószer földi kijuttatása napnyugta után, legtöbbször éjszaka történik, így minimális az esélye annak, hogy méhekkel találkozzon a hatóanyag. A légi kijuttatás naplemente idején, röviddel azt megelőzően történik. Minden egyes végrehajtás előtt tájékoztatják a kivitelezők az önkormányzatokat, azok pedig a jegyző útján a méhészeket, hogy pontosan melyik napon és milyen területen lesz permetezés.
Extrém hőség esetén nem csak a méhek, hanem a szúnyogok viselkedése is megváltozik. A méhek egy része ilyenkor kaptáron kívül töltheti az éjszakát, a szúnyogok pedig csak később, naplementét követő időszakban kezdenek aktívvá válni. Ilyenkor a légi kezeléseket elhalasztják arra az időre, amikor már hűvösebb az időjárás, hiszen nem garantálható, hogy az irtószer méhekkel ne találkozzon. Ilyen esetben csak az autós permetezést végzik el a szakemberek, azt is csak éjszaka (2. kép).
Az irtószerből azért permeteznek ki csak ilyen kis mennyiséget, mert a rendkívül részletes vizsgálatok, kísérletek és tanulmányok során egy olyan optimális dózis meghatározása volt a cél, ami a legkisebb mértékben terheli a környezetet, és csak a célzott szervezetek pusztulását okozza.Ebben a mennyiségben a szer a szúnyogokra és azokhoz hasonlóan érzékeny rovarokra veszélyes, mint például a muslicákra, vagy repülő levéltetvekre. A méheken mért letális dózis magasabb, mint a szúnyogokra hatékony mennyiség. Az Európai Uniós és a hazai szabályozások célja is az, hogy méheket kímélő technológiával és módszerrel végezzék a szúnyoggyérítést.
Természetesen néha előfordul, hogy néhány méh a permetfelhőbe szállva találkozik az irtószerrel és elpusztul, azonban tömeges méhpusztulásról a katasztrófavédelemhez nem érkezett bejelentés. A leülepedett permet már nem jelent kockázatot a méhekre.
A katasztrófavédelem mellett az önkormányzatok is rendelhetnek meg ilyen munkákat, hogy azzal kiegészítsék a központi szúnyoggyérítést.
Az idei nyár tapasztalatai rámutattak arra, hogy szükség van a szúnyogok elleni összehangolt fellépésre és azt nem lehet kizárólag a biológiai módszerre alapozni. A katasztrófavédelem és a kivitelező szakemberek közös célja, hogy ez úgy valósuljon meg, hogy sem méhek, sem más rovarok ne pusztuljanak el nagy számban.
A védekezés helyszíne mindig attól függ, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt pedig rovarszakértők vizsgálják. A jó helyismerettel rendelkező szakemberek országszerte folyamatosan ellenőrzik a lárvák és a kifejlett szúnyogok számát, ez alapján tervezik meg a központi védekezés hetente változó programját. A katasztrófavédelem weboldalán, a szúnyoggyérítés menüponton belül elérhető, hogy az adott héten mely településeken, milyen napon és milyen eljárással lépnek fel a vérszívók ellen. A heti programok között található a minden hétfőn frissülő részletes lista.
Legyen szó légi vagy földi, autóról végzett permetezésről, ezek helyszíne mindig azoknak a településeknek a belterülete, ahol a szakértői vélemények alapján a legnagyobb a szúnyogártalom.
Ilyenkor elhalasztják a terület kezelését. A dunavirágzás és tiszavirágzás mellett például a vért nem szívó árvaszúnyogok rajzása miatt is akadt már példa a védekezés elhalasztására. Ehhez hasonlóan indokolt esetben a méhek jelenléte miatt is több alkalommal halasztottak el légi permetezéseket. Mindannyiunk közös célja úgy csökkenteni a csípőszúnyogok számát, hogy a hasznos kis barátaink, a méhek ne fogyatkozzanak meg.
Mukics Dániel tűzoltó őrnagy
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
