A kormány ugyan biztosította a lakosságot, hogy a Brexitet követően is magas környezetvédelmi standardok lesznek érvényben, de a kételkedők szerint ez kevés, és az is félő, hogy az esetleges joghézagok miatt a gazdálkodók több vegyszert használhatnak a termelés során.
Attól is tartanak, hogy az EU-szabályozásban foglaltnál több növényvédő szer-maradványt tartalmazó importélelmiszer is bekerülhet az Egyesült Királyságba.
“A koktélhatás” című jelentésben két környezetvédő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy fejleszteni kellene a növényvédőszerek ellenőrzését, mérsékelni használatukat, illetve a kormánynak is támogatnia kellene az ezirányú kutatásokat. Josie Cohen, a jelentés vezető szerzője szerint “az Egyesült Kirányságnak vagy új intézményeket és szervezeteket kell felállítania, amelyek betöltik a Brexit utáni irányítási rést, vagy legalább biztosítani, hogy legyen olyan rendszerek, amelyek teljesítik a korábbi EU-szervek funkcióit.”
A jelentésben azt is kiemelik, hogy az országban jelentősen nőtt a növényvédőszer-használat az utóbbi három évtizedben, aminek káros követkeményei vannak az emberi egészségre és a környezetre.
Azon földterületek nagysága, amelyen növényvédő szert használnak, kétharmadával emelkedett 1990 és 2016 között, és manapság jóval gyakrabban is használják ezeket a szereket. 1990-ben a repce egyötödét és a gabonafélék csaknem harmadát kezelték négynél többször növényvédő szerrel egy szezon alatt. 2016-ban már a repce négyötödére és a gabonafélék több mint felére volt ez igaz, míg
a burgonyánál háromszorosára nőtt a növényvédőszerhasználat 1990 és 2016 között.
Ennek ellenére fontos hozzátenni, hogy három évtized alatt maguk a növényvédőszerek is változtak: a gyakoribb használatből nem feltételenül következik, hogy a növényekben több a szermaradvány, hanem arra is utalhat, hogy sokkal célzottabban használják őket.