0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Komplex fejlesztésen megy át a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepe, amely magába foglalja

az épület megújítását, a trágyakezelés korszerűbbé tételét, a robotos fejés bevezetését és a létesítményhez tartozó, kapcsolódó épületek felépítését is.

Ennek a teljes körű megújulásnak a része az is, hogy változik a telepen alkalmazott takarmányozási módszertan is – mondta el lapunknak Isaszegi Norbert. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatója kifej­tette:

a cél az átalakítás során az, hogy érdemben tudják javítani a tehenészeti telep hozamait, ez pedig csak komplex gondolkodással, a technológia, az épület jellemzőinek és a takarmányozási eljárásoknak az együttes alkalmazásával lehet sikeres.

„Egyik elemet sem lehet kihagyni a sorból” – fogalmazott a szakember.

Teljes körű megújulás

Mint ismeretes, mintegy négy évtizedes, mára elavult technológia megújítására vállalkozott a mező­hegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. amikor úgy döntött néhány éve, hogy teljesen megújítja tejelő tehenészeti telepét. Az egykor megfelelő tehenészet mára már nem volt képes ellátni a feladatát, hiszen a körülmények és elvárások egyaránt megváltoztak a nyolcvanas évek eleje óta – mondta el korábban lapunknak Isaszegi Norbert. A társaság ve­zér­igaz­gató-he­lyet­­te­se kifejtette:

a korabeli istállók alacsonyabb építésűek voltak, ezért nyáron különösen forró, levegőtlen helyet biztosítottak az állatoknak.

A jelenleg a klímaváltozás miatt gyakrabban jelentkező hőhullámok, forróság nagyban leronthatják az állatok tejtermelő képességét, hiszen étvágyukat vesztve az állatok nem tudnak annyi tejet adni, energiáik nagy része pedig a testük hűtésére, a kánikula átvészelésére megy el.

Isaszegi Norbert akkor elmondta: „a tejtermelési eredményeink is azt mutatták, hogy míg az év nagy részében megfelelő hozamokat könyvelhettünk el, nyáron, különösen nagy hőség esetén visszaesett a tehenek laktációs képessége. A hazai tehenészetek rangsorában, az ezernél több állatot tartó között a tizedik-tizenharmadik hely körül végeztünk az elmúlt években.

Néhány évtizede még az első helyen volt Mezőhegyes, most viszont azt látjuk, hogy azok a tehenészetek vannak az elsők között, ahol nyárra sem esik vissza a tejtermelés. Ehhez korszerű, szellős és megfelelő klimatikus viszonyokat biztosító istálló, valamint természetesen egyéb korszerű technológia kell.”

A régi tehenészeti telep viszonyai között a tejtermelés egy tehénre és egy állatra vetítve így is 31-32 kilogramm volt naponta úgy, hogy ebben benne van a nyári gyengébb hónapok teljesítménye is. Ez az érték önmagában nem számítana rossznak, különösen úgy nem, hogy a tejtermelés körülményeinek korszerűsítésével vélhetően érdemben lehet javítani a mostani számokon. Pontosan ez a célja a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek, amelynek érdekében a telep korszerűsítése zajlik.

Új telep, új takarmányozás

Az új telepnek része lesz egy új tömegtakarmány-tároló is, amely nagy mennyiségű silót tud korszerű módon tárolni. Ez a tömegtakarmány a saját területen terem, hiszen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szarvasmarhákat és természetesen lovakat is tart, vagyis ezeknek is állít elő tömegtakarmányt, elsősorban silókukoricát és lucernát. Mindemellett a szántóföldön a klasszikus, megszokott növényeket – többek között takarmánykukoricát is – termelnek.

Bár Mezőhegyesről legtöbben a lótenyésztésre asszociálnak, azonban a gazdasághoz tartozik mintegy 8200 hektárnyi szántóterület és mintegy 1420 hektár erdő is.

A szántók értéke nem csak méretükből fakad, hanem minőségük és kevéssé tagolt voltuk is előnyt jelent a gazdálkodás szempontjából. Az átlagosan 39 aranykorona értékű földek a Ménesbirtok központjának közvetlen közelében, nagy, egybefüggő táblákban helyezkednek el. A fizikailag is közel lévő táblák révén a tömegtakarmány előállítása sem probléma, és annak szállítása sem gazdaságtalan.

A tehenészet természetesen mind tömeg- mind pedig abraktakarmányt alkalmaz, mégpedig a robotos fejéshez igazodó, elkülönült módon. „Az etetőasztalon kapják a tehenek a tömegtakarmányt, vagyis a döntően silókukoricából álló szilázst, amely nagyjából napi 26 kilogrammnyi tejet fedez. Ennek elfogyasztása közben, illetve után, amikor a tehén szükségét érzi, beballag a robotos fejőbe, ahol megkapja a laktációs teljesítményhez szükséges pótlólagos takarmányt, amely már nem tömeg- hanem abraktakarmányt jelent” – fejtette ki Isaszegi Norbert. A vezérigazgató-helyettes szerint

ez nem csupán elkülönült etetést jelent, hanem a robotos fejőgépben felkínált abrak egyfajta csalogatóként, kvázi jutalomként játszik szerepet a napi takarmányozásban.

A takarmányozási módszer megváltoztatása tehát nem független a technológiai beruházástól. Sőt, a robotos fejés bevezetése és a takarmányozás megváltoztatása „kéz a kézben jár” – fogalmazott a vezető.

Kevesebbet kell venni

Mi is az a szem­roppantás?

Az eljárás egy hatékony takarmányozási technológiát takar. A módszer a kukoricaszemek roppantása révén hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabban hasznosuljon a takarmány energiatartalma. Az eljárásnak több előnye van: növekszik az emészthető keményítőtartalom, valamint a megnövekedett rosttartalom miatt kedvezőbb a takarmány az emésztés szempontjából. Ezen felül a hozzáadott rostot részben vagy egészben ki lehet váltani, amely költségmegtakarítást jelent. A keményebb magok külső héja megroppantva utat nyit a belső részek megemésztésének, így a szemroppantás révén a keményítő fizikailag is hozzáférhető állapotban van a szilázsban.

Az abraktakarmány egy jelentős részét ugyanakkor vásárolják, ezért ennek részbeni kiváltására új módszert is bevezet a mező­hegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Indikatív ajánlatokkal felmérték az abraktakarmányozás költségigényét, és a kapott eredmények alapján úgy döntöttek, hogy nedves szemroppantott kukoricát is alkalmaznak a takarmányozásban.

Mindezt annak érdekében tették, hogy lehetőség szerint minél kevesebb abraktakarmányt kelljen megvásárolni és a telepre szállítani.

A kukorica nedves szemroppantását saját üzemben el tudja végezni a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Idén több mint 1500 tonnányi nedves kukoricát alkalmaznak így. A 35-ös nedvességtartalmú szemeket a betakarítás után a telepen egy kifejezetten erre a célra alkalmas berendezésben megroppantják, majd a silótérben helyezik el.

„Mindez olcsóbb, mintha az abrakban kellene ezt a takarmányösszetevőt is Mezőhegyesre szállítani. Ezek után csak 2000-2500 tonnányi abraktakarmányt kell megvásárolni, nem pedig 4 ezer tonnát, amely jelentős megtakarítás. Ráadásul az idei nedves kukorica jó minőségű”

– tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

A roppantott nedves kukorica tehát a szenázzsal és a szilázzsal együtt kerül az asztalra, a robotban pedig – mintegy jutalomként granulált abraktakarmányt kapnak az állatok. Ez utóbbi kívülről jön, a mező­he­gyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vásárolja a feldolgozott, granulált terméket.

Folyamatos beruházás

A kormány a 2016. novemberi döntése értelmében vásárolta vissza a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva 2017. január 1-jével megalapította a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. 2017 óta az állami vállalat működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot is.

A gazdaságban így már a középiskola, a lótenyésztés, egy tejelő szarvasmarha telep, és jelentős növénytermesztési divízió is van.

A gazdasághoz tartozik ugyanis mintegy 8200 hektárnyi szántóterület, amelynek jelentős részén hibrid kukorica vetőmagokat állítanak elő, de jelentős az árunövény-termelés is.

Az újraállamosítás óta több komolyabb fejlesztést hajtottak végre a Zrt.-ben. A szóban forgó tehenészeti telep megújítási projekt mellett a tangazdaság visszavásárolta a Limagraintől a korábban is tulajdonolt vetőmagüzemet, valamint öntözési fejlesztésekben is gondolkodik és több korszerű mezőgazdasági gépet is vásárolt a növénytermesztés számára.

Forrás: Kistermelők Lapja