0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Miért eladhatatlan a magyar gyapjú?

Közismert mondás, hogy ahol az elefántok táncolnak, ott a fű mindig vesztesként kerül ki. Valahogy így járt a magyar gyapjú is. 2018 második felétől napjainkig zuhan a gyapjú felvásárlási ára, sőt bizonyos gyapjú tételek eladhatatlanok.

Az állatokról lenyírt kezeletlen nyersgyapjú felvásárlási árát a nemzetközi és a belföldi piac határozza meg. Ám hazánkban 1990-től minden gyapjúfeldolgozót és mosodát felszámoltak, így csak a külföldi értékesítési lehetőség adott.

Sok magyar termelő azonban a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezettől várja a segítséget és a megoldást a gyapjúválságra.

HUNGAROWOOL Kft. és a társult vállalkozásai az elmúlt évtizedekben a hazai nyersgyapjú mintegy harmadát vásárolták fel, válogatták és bálázták, majd a kiszállításig tárolták, exportálták. A cég ügyvezetőjével, Vass Jánossal elemeztük a gyapjú világpiaci árának zuhanását és ennek hátterében álló politikai változásokat.

A magyar gyapjún elsősorban merinó gyapjút értünk. A textilipari feldolgozó üzemek a nem extra finom, de legalább 23-25 mikron finomságú, merinó gyapjút várnak, amelynek átlagos fürthosszúsága 45-90 mm, nem tartalmaz színes szálakat, holt szálat (angolul Kemp), népszerűbb nevén „kutyaszőr vagy kecskeszőr”, és nem tartalmaz bogáncsot, polipropilént (vagy egyéb műanyag szennyeződést) és durvább szálakat. A korábbi évtizedekben a magyar merinó gyapjú megfelelt ezeknek a kritériumoknak.

Az utóbbi három-öt évben viszont olyan drasztikus minőségromlás történt, ami miatt zuhan a felvásárlási ár, vagy éppen vevő se akad a gyapjúra. És még mindig nem vagyunk a szakadék alján.

A korábbi években, a gyapjúválogató üzemek, leginkább a has és lábrészről lekerülő úgynevezett „has-láb gyapjút” kifogásolták (kb. 5-8%). Ma már ez nem jellemző, de annál inkább a színes szállal átszőtt (elsősorban suffolk stb.), a 27-30 mikronig terjedő keresztezett gyapjú típusok okoznak gondokat a válogatásban, a minőségben és az értékesíthetőségben. A cigája, mint „merinó gyapjú” esetében is megjelent a sok holt szál és a kiválogathatatlan fekete szál tűzdeltség nagy mennyiségben, és ami a legszebb, mérhetetlen mennyiségű fehér és fekete racka gyapjú – merinó bundákba ágyazva – kerül a megvételre ajánlott gyapjútételek közé. A korábbi évtizedekben a válogatási hulladék és a veszteség nem haladta meg a merinó gyapjuk nagyüzemi válogatásánál a 15-18%-ot. Napjainkban viszont a hazai gyapjú 30-35%-a eladhatatlan, gyakorlatilag veszélyes hulladékként végzi.

A minőségi problémák miatt a magyar gyapjúválogató üzemek bizalmatlanok.

Attól félnek, hogy a szó szoros értelmében „zsákba macskát”, pontosabban „zsákba rackát” vesznek.

Ezt a helyzetet pedig azok idézték elő, akik trükköznek. Vagyis a jó minőségű merinó gyapjút keverik a silány tételekkel. Így azoknak a termelőknek és kereskedőknek is nagy kárt okoznak, akik tisztességes munkát végeznek.

Fiatalításra szoruló állomány

A magyar juhágazat húzó motorja nem a gyapjú, hanem a bárányértékesítés, így a jó minőségű gyapjú szempontjai háttérbe szorulnak. Ám ahhoz, hogy megfelelő legyen az ágazat jövedelmezősége, újabb merinó fajtákat kellene „üzembe” állítani, amelyek megfelelnek mindkét kritériumnak, azaz hústípusú, jó minőségű bárányt és 22-24 mikron közötti gyapjút termelnek – fehér színben.

A Juh Terméktanács azt szorgalmazza, hogy a modern ausztrál merinó fajta kosok spermáját importálva itthoni mesterséges termékenyítéssel megteremtsék ennek kiindulási lehetőségét.

Így a születendő bárányok a magyar körülményekhez akklimatizálódnának, helyben szereznék meg az immunitást az anyjuktól. Ennek költsége – a rendelt spermaadag mennyiségétől függően – egy-egy anyajuh termékenyítéséhez szükséges szaporító anyag adag 55-70 ausztrál dollárba kerül (mintegy 15-18 000 Ft). Ez a kezdeményezés azonban úgy tűnik elveszett a bürokrácia útvesztőjében.

Ugyanakkor a felnőtt állatok importja meglehetősen költséges vállalkozásnak számít (akár 5-10 000 ausztrál dollárt is igénybe venne kosonként). Hátránya az is, hogy felnőtt állatként importálva (akár anyajuhként, akár kosként) hozhatja magával hazájában meglévő betegségeit, terjesztheti azt az adott betegségektől mentes, magyar állományok között is.

Napjaikban példamutató a törzsállományok támogatása, de sajnos ezen (merinó) állományok létszáma csepp a tengerben az egészhez viszonyítva.

Az úgynevezett „őshonos fajtáknak” (hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, tejelő cigája, cikta) vissza kellene ballagniuk a magyar nemzeti parkok legelőire, a génmegőrzés céljából.

Ezek, a támogatástól eltekintve, nagyon kevés gazdasági hasznot hoznak (pl. a racka juh gyapjúja eladhatatlan, báránya sem exportképes), és az egész magyar vidéken „szétszórva” tartva inkább csak értékesítési gondot okoz termelőnek és forgalmazónak egyaránt.

Szükséges lenne viszont jelentősen megemelni az árutermelő állományok támogatási összegét, mert vészesen fogy a magyar juhállomány. Az ágazat jövedelmezősége alacsony, a fiatalok számára nem csábító.

A magyar juhágazatot csak és kizárólag a rá alapozott modern feldolgozóipar mentheti meg. Ez kiszámíthatóságot és stabil jövedelmet eredményezne. E mellett megfelelő kapacitással bíró modern juh (bárány) vágóhíd, a gyapjú mosoda, a tej – sajt üzem, konzervgyár létrehozása is elengedhetetlen volna.

Hungarowool Kft. és a „Wool Campaigne”

A Hungarowool Kft. több évtizede elsősorban a magyar gyapjú felvásárlásával, szortírozásával és exportjával foglalkozik. Feladatának érzi a magyar gyapjúipar újjáélesztését. 2017-ben elnyerte a Nagy-Britanniából indult Wool Campaigne (gyapjú kampány) magyarországi kizárólagos licencét, amelynek fő patrónusa Charles Wallesi herceg.

A magyar Wool Campaigne vállalásában célul tűztük ki – az angol iránymutatáshoz szigorúan hűen –, hogy a juhágazat termelékenységét kell középpontba állítani. Ennek okán, első feladatként, egy magyarországi gyapjúmosó, és a járulékos üzemek (gyapjú válogató, lanolin kitermelő részleg, stb.) megépítését tűzte ki célul.

Találtak olyan befektetőt, aki a projektet megfinanszírozza. E mellett a Juh Terméktanács segítségével az innovációs pályázati lehetőségeket is tervezik kihasználni. Az üzemi komplexum megépítésére a Dél-Alföldön kerül sor, modern 21. századi technológiák felhasználásával (pl. napenergia, termálvíz, modern szennyvíztisztító, szennyvíz iszap-feldolgozó, stb.). Az üzem a magyar gyapjú mellett, fogadni tudja más európai országokból is a gyapjút. A magyar merinó gyapjú elsődleges alapanyaga lehet katonai- és rendészeti ruháknak, valamint könnyű sportruházatoknak. Az előállított termékek elsősorban európai és amerikai piacra kerülnek.

Dr. Kukovics Sándor

ügyvezető igazgató

Juh- és Kecske Terméktanács
és Szakmaközi Szervezet

Forrás: Kistermelők Lapja