0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Mintegy 500 családon próbálták ki. Lássuk!

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész megkeresésemkor épp Erdélyben tartott előadást 120 magyar méhésznek arról az új technológiáról, melyet olvasmányai alapján kezdett el megvalósítani. Erről kérdeztem.

• Vágjunk a közepébe! Miért kezdtél a kísérletezésbe?

– A 2016/17-es télen elvesztettem a méhállományom 35 százalékát, és fogalmam sem volt, mit ronthattam el.

Az atkairtásban amitrázt és fluvalinátot használtam az előírásnak megfelelően.

(Abban az évben nagyon sok gyakorlott méhész járt hasonló cipőben. A magyar méhállomány kb. 40 százaléka nem telelt át – a szerző megjegyzése). Tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell. Megkerestem Varsányi Szabolcsot, akiről tudtam, hogy oxálsavval sikeresen védekezik az atka ellen. De ekkoriban került a kezembe az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek – Szemelvények külföldi tapasztalatok alapján című 2016-os füzete is, melyben leírják az olasz anyazárkázást.

• Mi a lényege az őszi anyazárkázásnak?

– Szeptember 15. és 25. között az anyát egy kb. 10×10 cm-es, kétoldalt anyaráccsal ellátott zárkába zárjuk 21 napra a fészek közepére. Az anya így nem tud tovább petézni, és ennyi idő alatt a legutolsó fiasításból is kikelnek a méhek. Vagyis fiasításmentes állapotba kerül a méhcsalád.

Mivel ez a zárka egy lépbe helyezve két léputcára néz, a méhek ki- és bejárnak az anyához, biztosítva az illatának a terjedését a kaptárban. Ez időszak alatt és utána lehetséges úgy szublimálni, hogy az atkapopulációt szinte teljesen kiirtsuk.

• Ez egy jelentős dolog, hiszen eddig a méhésznek az úgynevezett zárókezelésre elég sokat kellett várni, sokszor október végére, november elejére érte csak el a méhcsalád magától a fiasításmentes állapotot. De úgy tudom, már a legelső év kísérlete során kiderült, hogy ez a módszer nem csak a hatékony atkairtást segíti, de más igen komoly előnyei is vannak.

– Amikor 2017 őszén először 6 fekvő NB-kaptárban próbáltam ki ezt a technológiát, nagyon megrémültem, mert míg a többi méhcsalád még röpködött, az a hat, melyeknél az anyát zárkáztam és megszűnt a fiasítás, egyáltalán nem szálldosott a huszonegy-néhány fokban sem, legfeljebb csak pár méh ki- és beszállását lehetett megfigyelni – ezek vizet hordhattak. Már-már arra gondoltam, hogy kísérletemmel tönkretettem a hat méhcsaládot. De aztán kiderült, hogy minden a szó szerinti legnagyobb rendben van velük. Nyugodtak voltak, és az anya a kiengedés után sem kezdett újra petézni.

• Felbuzdulva az első év sikeres kísérletén, idén télen (2018/2019) te 30 méhcsaládnál, méhésztársad, Oláh Ferenc 60 méhcsaládnál alkalmazta ezt a technológiát. Mik a tapasztalatok, hiszen az áttelelés minden méhészeti kísérletezgetésnek a főtesztje. Mondhatjuk, ilyenkor ugrik a majom a vízbe!

– Időközben, mivel megosztottam a Facebookon az előző év sikerét, egy 300 családos méhészet is alkalmazta ezt a módszert, de többen is megkerestek ezzel kapcsolatban az ország különböző tájairól. Meglepetésemre a visszajelzések alapján kb. 500 méhcsaládnál próbálták ki méhészek az anyazárkázást az elmúlt ősszel anélkül, hogy én bárkit rá akartam volna erre venni. Sokan főleg a zöldítésből eredő őszi hordás megszüntetésére kezdtek neki. A mi 30, illetve 60 családos tapasztalatunk igen jó, és mások is (Tukacs Imre, Varsányi Szabolcs, Szűcs Andrea) pozitívan számolnak be az áttelelésről.

Ezekben a méhcsaládokban télen, mivel alig lehetett „atkaszúrt” méh, nem volt elhullás/veszteség, illetve néhány 8-9 kereten betelelt családnál 1-2 kerettel kevesebb méh található most tavasszal.

De ezen családok száma igen csekély. Vagyis elmondhatom, hogy a betelelt méhek száma ugyanaz most, mint az ősszel volt. Nagyon szépek az induló családok!

• Anyaveszteséget tapasztaltatok-e?

– Anyaveszteség még az ősszel volt a zárkázás során, kb. 2-3 anyát valamilyen ok miatt nem gondoztak a méhek a zárkában. Véleményem szerint ezeket a tél folyamán sem ápolták volna. De október elején ugye ez még nem gond, hiszen a tartalékokból kényelmesen pótolhatók voltak ezek az anyák.

• Tulajdonképpen, ha eddig jól számolom, három előnye van ennek a technológiának: a nagyon hatékony atkakezelés lehetősége a fiasításmentes családban; kései hordás elmaradása; kései (hibás zsírtestű) méhek kikelésének kiküszöbölése. De mi a helyzet a hátrányokkal? Az anyát ki kell keresni, zárkázni kell, majd három hét múlva kiengedni.

– Az anyák többsége jelölt anya, de ha nyáron valami miatt elvész a jelölt anya, a jelöletlen kikeresése sem annyira ördöngös dolog már ősszel. Hiszen nagyjából három kereten van csak fias, ahol keresni érdemes, és általában némi gyakorlattal felismerhető, hogy hol lehet. Átlagban ősszel 2 percbe telt egy családnál megtalálni az anyát és zárkázni.

• A videón, melyet erről megosztottál, rendkívül gyorsnak tűnik ez az anyakeresés.

– Nekünk a 30+60 méhcsalád méhanyáit nagyjából egy délutánba telt zárkázni, de a 300-as állományban is két nap alatt végeztek ketten a munkával.

• Folytassuk: tehát zárkázod az anyát, aztán oxálsavval szublimálsz?

–Hogy egy méhcsaláddal példázzam: a zárkázás 16. napján végezzük el az első szublimálást egy digitális oxálszublimálóval, ekkor pl. Szűcs Andrea adatai szerint (lásd a táblázatot) egyik esetben 647 atka hullott, aztán a 22. napon kiengedjük az anyát, és következik a második szublimálás, ekkor már teljesen fiasításmentes a család. Ekkor még lehullott 121 atka. Négy nap múlva harmadszorra is szublimáltunk és még 7 atka hullt le a méhcsaládról.

• Zárásként gratulálni szeretnék neked is és a csapat minden tagjának! Jelentős dolog ez, nem utolsó sorban a negyedik előnye miatt is, ami nem más, mint a viaszban felhalmozódó szintetikus szermaradványok jelentős csökkentésének a lehetősége. Remélem, minél többen felfedezik e technológia előnyeit és alkalmazzák is majd!

– A dicsőség soha nem egy emberé, hanem többek munkájának a gyümölcse. Így az elképzelt zárkát Oláh Ferenc készítette el, az oxálszublimálásban Varsányi Szabolcs segített és Szűcs Andrea a saját állományában az atkák számolását végezte és vezette egy táblázatban. Tehát tavaly ősszel állományszinten fogtam bele, és az imént említett méhészek, továbbá Tukacs Imre csatlakoztak saját állományukkal a kísérlethez. Nagyon hálás vagyok mindenkinek!

Forrás: Méhészet