Mind neki, mind az ezüstcsőrű pintynek valóban ezüstös színű, a testéhez képest jókora csőre van. A malabári pintyet a nagyfokú hasonlóság miatt egyesek az ezüstcsőrű pinty alfajának tekintik. Hogy mennyire békés természetű madarunk, arról megoszlanak a tapasztalatok, vannak párok, melyek még egy nagyobb röpkalitban is problémamentesen együtt tarthatók, szaporodásra bírhatók, míg mások annyira összeférhetetlenek, hogy jókora kerti röpdében sem lehet fajtársaikkal együtt költésre bírni.
Madarunk viszonylag melegigényes, 15 °C alatti hőmérsékletet nehezen visel el, ezért, ha kerti röpdében helyezzük el, csak májustól szeptember közepéig tartsuk. Ez idő alatt 2-3 költést engedélyezzünk számára, ami legtöbbször 3-4 fióka felnevelését jelenti, de előfordulnak 2 fiókás fészekaljak éppúgy, mint hatosak.
Jellemző e fajra, hogy a kirepült fiókákat nem szükséges elválasztani, hosszú hónapokon keresztül együtt tarthatók a szüleikkel. Napjainkra az ezüstcsőrű pintyeknek igen sok színváltozatát nemesítették ki, így például ismeretesek izabella, fehér, krémszínű és barna példányai is. Előfordul már nagytestű változata is a fajnak. Az ezüstcsőrű pinty tartása, tenyésztése kezdők számára is ajánlott. Takarmányozásuk a könnyen beszerezhető egzóta-magkeverékkel, némi zöldeleség- és állatifehérje-kiegészítéssel egyszerűen megoldható.
Az utóbbi években hazánkban újra divatba jött, egyre keresettebb a faj.
