0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A kurtafarkú gyík – Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Felülről, felületesen nézve nem lehet tudni, hogy melyik a gyík eleje, és melyik a hátulja, ugyanis a fej és a farok mérete és formája nagyon hasonlít egymásra. Ám tömzsi farka nem csupán a ragadozók megtévesztését szolgálja, ugyanis ebben tárolja az ínséges időkre felhalmozott zsírt. Ha sarokba szorítják, teste félkör alakot vesz fel, az állat hatalmasra tátja a száját, kinyújtja kék nyelvét, és a vélt vagy valós ellenségre sziszeg. Ettől persze kevés állat retten meg. 

Igazi sivataglakó

A 25-30 centimétres kurtafarkú gyík négy alfaja Ausztrália száraz területeinek, sivatagjainak és félsivatagjainak a lakója. A szakirodalom szerint ideje nagy részét többnyire más állatok által kiásott kotorékokban tölti, ám azokon a vidékeken, ahol honos, meglepően sok olyan példánnyal találkozhatunk, amelyek éppen a növények árnyékában pihennek.

A természetben nem lehetnek válogatósak, ha találnak számukra megfelelő növényeket, virágokat, az alkotja a fő táplálékukat, de persze gerincteleneket is fogyasztanak, sőt, olykor a földön fészkelő madarak tojásait, fiókáit is megeszik.

(Több helyen olvasni a gyümölcsfogyasztásukról is, ám mivel élőhelyükön nem sok gyümölcs terem, ezt kétkedéssel kell fogadni.)

A zsindelyes gyík viselkedése igazán különleges. Monogám állat, a pár élete végéig (feltételezések szerint 25-30 évig) összetart. Igaz, nincsenek mindig együtt, a rövid hibernációs időszak után párzanak, majd útjaik rövid időre ismét különválnak. A nőstény 120-140 nap után egy-két kis gyíknak ad életet. A kicsik szüleik apró másai, és körülbelül négyévesen lesznek ivarérettek.

A zsindelyes gyík a legnagyobb terráriumi állatritkaságok közé tartozik. Ennek több oka is van. Egyfelől

Ausztráliában védelem alatt áll, az országból kihozni tilos.

Azok az egyedek, amelyek a védelem előtt kerültek Európába, igen lassan szaporodnak, s mivel, mint említettem, monogámok, nem egykönnyen lehet szaporodóképes tenyészpárt kialakítani. Sőt, az ivarok megkülönböztetése is nagy szakértelmet kíván. A kisállatbörzéken nagyon ritkán lehet találkozni zsindelyes gyíkkal, akkor is csillagászati áron kínálják. Ha valaki kíváncsi rá, Magyarországon a Budapesti Állatkert Ausztrál-házában látható.

Terráriumban tartva

Amennyiben mégis nagy szerencsével hozzájut valaki egy-két zsindelyes gyíkhoz, akkor egy legalább két-három méter hosszú és egy méter széles terráriumot rendezzen be számukra annak ellenére, hogy lomha állatról van szó. A férőhely hőmérséklete 25-28 °C legyen, ám egyes helyeken, lokálisan ennél jóval melegebbet, 35-38 °C-t kell biztosítani gyíkjaink számára. A szakirodalom a talajként tőzeg és fenyőkéreg 1:3 arányú keverékét ajánlja, ám mivel a természetben inkább sivatagi állat, a vörös, speciális homok megfelelőbb. Tegyünk be olyan dekorációs elemeket (száraz lombot, faágakat), amelyek között gyíkjaink biztonságban érezhetik magukat. Természetesen a lapos vizestálról se feledkezzünk el! Táplálásuk egyszerű, megeszik a gyümölcsöket, fürjtojást, zsírmentes marhahúst, rovarokat stb. Sőt, kedvelik a hibiszkusz virágját is!

Forrás: Kistermelők Lapja