Természeti értékeink megóvása

Rácz Andrással, az Agrár­minisztérium környezetügyért felelős államtitkárával beszélgettünk a tárca ez irányú törekvé­seinek alakulásáról.

Államtitkár úr, ön 10 esztendeje került az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkárságának kötelékébe, így adja magát a kérdés: ebben az időszakban mik voltak a legfőbb kihívások és feladatok a természetvédelemmel összefüggésben?

– Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek és fajainak megóvása stratégiai kérdés. Arra kell készülnünk, hogy az ökoszisztémák, az élőhelyek megléte és minél kedvezőbb állapota már középtávon is gazdasági tényezővé válik, és nem a versenyképesség gátja lesz, hanem az alapfeltétele.

Ennek az állami szervezetrendszernek a védett természeti területek megóvása és működtetése az elsődleges feladata. Az igazgatóságok 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. A magyar állam számára 11 ezer hektár – részben zsebszerződéssel érintett – területet vásároltak meg 2010 óta. Százötvenezer hektáron haszonbér­leti szerződések útján, mintegy 2 ezer gazdálkodó bevonásával gondoskodnak a területek megfelelő kezeléséről. További 150 ezer hektár speciális kezelést igénylő területet az igazgatóságok maguk fejlesztenek és tartanak fenn. Az ennek érdekében kialakított infrastruktúra-hálózat mára több mint 30 állattartó telepet számlál, és korszerű géppark kapcsolódik hozzá. A kezelési és génmegőrzési szempontból is kiemelkedően fontos őshonos állatállományok nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot 2018-ra, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalékot meghaladó növekedést jelent.

Ehhez az értékőrző munkához az Agrárminisztérium minden lehetséges támogatást megad.

Feltételezem, a jövőbeni feladatokat alapvetően az a gyakran hangoztatott tény határozza meg, hogy nagymértékben csökken – különösképp az agrár­területeken – a biológiai sokféleség. Ön szerint elejét lehet venni a negatív folyamatoknak?

– Az Európai Bizottság múlt év végén mutatta be az „Európai Green Deal” című intézkedéscsomagot. Az Európai Zöld Megállapodás célja az EU társadalmi szemléletének átalakítása, valamint modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása. A közlemény kiemeli, hogy az összes uniós politikának és intézkedésnek hozzá kell járulnia az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseihez.

A KAP Stratégiai Tervek Bizottság jóváhagyásának megszerzésével kívánják biztosítani, hogy határozott környezet- és klímavédelmi vállalásokat tegyenek a tagállamok. A közvetlen kifizetéseket a megerősített klíma- és környezetvédelmi feltételeknek való megfeleléshez kötik, és a KAP-támogatások 40 százaléka a biodiverzitás megőrzéséhez és klímacélokhoz kapcsolódik. Ehhez persze megfelelő ellentételezést kell adni a gazdáknak. Olyan széles körű támogatási-pályázati rendszer kidolgozása a célunk a gazdálkodók számára, amely természetvédelmi célkitűzéseink megvalósítása mellett is tisztes megélhetést biztosít nekik.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, tavaly elkészült hazánk ökoszisztéma-alaptérképe, ami ingyenesen elér­hető mindenki számára, illetve kiadták a „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója – Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken” című, szintén ingyenes kiadványt. Idén várható-e hasonló hiánypótló munkák kiadása vagy más kezdeményezés?

– Hazánk ökoszisztéma-alaptérképe „A biológiai sokféleség, természeti és táji értékeink megőrzését megalapozó stratégiai vizsgálatok” című projekt részeként készült, amelynek keretében számos további, az alaptérképre alapo­zott eredmény várható ez év végéig, például az ökoszisztémák állapotának különböző szempontok szerinti értékelése, valamint a jóllétünk alapját adó ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése és feltérképezése.

Az elkészült Natura 2000-útmutató annak a közös törekvésünknek az előfutára, hogy ne csak a gyepek esetében mutassuk be a Natura 2000-területeken megvalósuló természetvédelmi célú kezelési előírások megvalósításának gyakorlati lehetőségeit, hanem a szántóterületeken is. Bízunk benne, hogy a szántóterületekre vonatkozó útmutató lesz a következő, és hogy már a közeljövőben bemutathatjuk.

Milyen nagyobb szabású szervezett programokon vehetnek részt idén a nemzeti parkok látogatói?

Évek óta kiemelkedő sikerrel megrendezett kampányuk a tél megismételhetetlen, egyedi arcát, az alvó erdők és rétek varázsát bemutató januári Téli túrák, a felszín alatti természeti értékeket reflektorfénybe állító márciusi Barlangolás, az éjszakai természet misztikumával áthatott áprilisi Csillagséták, a nyári természetjárásra ösztönző Magyar Nemzeti Parkok Hete, és immár a tájaink mással össze nem hasonlítható őszi hangulatát bemutató Tájséták.

Az igazgatóságok működésében várható-e változás a közeljövőben?

– Az elmúlt 10 év során az intézményrendszer működtetéséhez szükséges személyi állomány, valamint a költségvetés nagyságában és összetételében is jelentős változások következtek be a nemzetipark-igazgatóságoknál. Az alapműködéshez kapcsolódó összes kiadás meghatározó részét ma már maguk gazdálkodják ki az igazgatóságok. Folyamatban van szervezeti és működési megújulásuk, melynek révén olyan struktúra épül ki, amely támogatja az igazgatóságokat abban, hogy szolgáltató, tanácsadó, támogató, a partnerségi együttműködésekre alapozó intézményként még jobban kiteljesedhessenek, és munkáltatóként és beruházóként is térségük fejlesztésének központi szereplői lehessenek.

Magyarország a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 92 természetvédelmi fejlesztésre 38 milliárd forintot használt fel, aminek eredményeként 100 ezer hektáron javult hazánk természeti állapota. Miben lehet, illetve kell előrelépnünk?

Ez az úgynevezett Pannon Biogeográfiai Régió, értékeinek a megőrzése a mi feladatunk. Világszerte egyre erősödik az a megközelítés, amely szerint a természet – azon túl, hogy önmagában is értéket képvisel – egy sor alapvető szolgáltatást nyújt. Ilyen például a klímaszabályozás, a vízháztartás szabályozása, a rekreáció, és amelyek iránt egyre nőnek a lakosság igényei – és amelyek ugyanakkor jelentős nyomás alatt vannak. Ha azt akarjuk, hogy ezek a szolgáltatások hosszú távon is fennmaradjanak, sok feladatunk van az ezeket biztosító természeti rendszerek megőrzése kapcsán. A 2014–2020 közötti költségvetési időszak során elért 100–150 ezer hektár a védett természeti területek döntő részét is magába foglaló hazai Natura 2000-hálózatnak mindössze 5–7 százalékát teszi ki. Sok olyan terület maradt, ahol a természeti állapot javítása, a megfelelő természetvédelmi kezelés, vagy az értékek nagyközönség számára történő bemutathatósága érdekében még be kell avatkoznunk.

A természetvédelem 2021–2027 idő­szakra vonatkozó ágazati fejlesztési tervében – a területi igények alapos áttekintése alapján – további 200 ezer hektár, döntően természetvédelmi vagyonkezelésben lévő terület állapotának javítására tettünk javaslatot, a vizes élőhelyekre, a természetes és természetközeli gyepekre és erdőkre összpontosítva.