0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rejtőzködő énekesünk – A karvalyposzáta

A legnagyobb hazai poszátafaj, hossza 15 centiméter. A hím feje, tarkója és háta szürke, torka és egész alsóteste – a hasi rész kivételével – fehéres alapon szürkésbarna harántmintázattal tarkállt. Innét kapta a karvalyposzáta nevet.

Evezői és szárnyfedőtollai sötét barnásszürkék, faroktollai sötétszürkék, a hegyükön kis fehér folttal. A tojó hasonlít a hímhez, de alsótestének mintázata nem olyan intenzív, gyakran csak a mell egy részén és az oldalakon, valamint az alsó farkfedőtollakon látszik. Különbség van a szemekben is. A hím írisze élénk citromsárga, a tojóé zöldes árnyalatú sárga. A fiatalok szemei barnák, felül barnásszürkék, alsótestükön a karvalymintázat csupán nyomokban látszik.

Jellegzetes, erős cserregés

A hím éneke a rokon kerti poszátáéra emlékezetet, de érdesebb, gyorsabb ütemű, egybefolyó. Gyakran nászrepülés közben hallatja. Nagyon jellegzetes a hím és tojó által izgatott állapotban hallatott erős cserregés; például, ha valaki a már kirepült fiatalok felé közeledik. A karvalyposzáta az északi és délnyugati tájak kivételével egész Európában fészkelő madár, de nyugat felé haladva egyre ritkább. Hazánkban a számára megfelelő élőhelyeken mindenütt előfordul. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Tavasszal április utolsó, május első napjaiban érkezik, de már augusztusban újra dél felé indul. Rejtőzködő madár, érkezését rendszerint a hím hangos éneke árulja el. Ősszel az utolsó példányokat szeptember első felében lehet megfigyelni. A téli hónapokat Kelet-Afrikában tölti.

A hímek érkezésük után néhány nappal territóriumot foglalnak, énekelni kezdenek, amivel párt igyekeznek csalogatni magukhoz. Eközben többnyire rejtve, a sűrű bokorban vagy fák lobjai között ülnek. Dalukba különösen egyes példányok, nagyon sok, más madaraktól átvett hangot, énekrészletet is belekevernek.

Különös nászrepülés

Nászrepülés közben 8-18 méter magasra emelkednek, farktollaikat széttárják, majd egy félfordulat után farktollaikat ugyancsak széttárva és ejtőernyőszerűen ereszkedve kiindulópontjukra vagy egy szomszédos bokorba érkeznek vissza. A párok csak egyszer, májusban költenek.

A faj jellemző élőhelyei a folyóárterek szegélyei, ahol bokrosok vannak, a galagonyával és vadrózsával tarkállt napsütötte domboldalak, öreg temetők, szőlőhegyek. Felbukkan adott esetben a települések szegélyein is.

Budaörsön például a szőlők felé vezető úton, de még a házak között húzódó bokorsorban éveken át költött egy pár. Élőhelye egyezik a mezei poszátáéval.

Más poszátafajokhoz hasonlóan a hím több fészekkezdeményt is készít, közülük a tojó választ, de előfordul az is, hogy egy teljesen újat építenek. Elsősorban a korahajnali órákban építenek, amikor a harmattól nedves növényi szálakat könnyebb bedolgozni. A fészek általában 3-5 nap alatt készül el. Az anyagot mindkét madár hordja, de a tojó rendszerint jóval aktívabb. Alacsonyan (20-140 cm), a sűrű, gyakran tüskés bokor ágain épül, laza szerkezetű, növényi szálakból áll, a csészét vékony gyökerekkel, szőrrel és háncsdarabkákkal béleli.

Tövisszúró gébiccsel szomszédságban

Gyakran tövisszúró gébics fészkel a karvaly­poszátapár közelében. Kötődnek egymáshoz, és figyelnek a másikra. Évekkel ezelőtt a Tisza alsó folyásánál lévő Sasérben egy tojó gébicset gyűrűztem, és annak hangjaira nem a párja, hanem a karvalyposzáta jött dühösen cserregve felém. A fészekalj 5 tojásból áll, hím és tojó felváltva kotlanak, de az utóbbi többet ül a tojásokon. A fiókák 12-15 nap alatt kelnek ki, és 11-14 napos korukban hagyják el a fészket. Napokig a sűrű bokrokban rejtőznek, ahol szüleik tovább etetik őket. Háromhetes korukig a környéken maradnak.

A karvalyposzáta tápláléka elsősorban különböző ízeltlábúakból áll, az augusztusi időszakban a fekete bodza bogyóit is fogyasztja. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Natura 2000 jelölő faj.

Forrás: Kistermelők Lapja