0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.

A tilalom – többek között – a Bulgáriából, Romániából, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, valamint az olyan szomszédos országokból beutazó munkavállalókat érintik, melyekkel újra bevezették a határellenőrzést. A lengyelek és csehek beutazásának tilalmáról nincs szó a rendeletben, de az ő esetükben saját országaik intézkedései teszik lehetetlenné a Németországba történő beutazást. (A korábbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott idénymunkások 60 százaléka Romániából, egy harmada Lengyelországból érkezett.)

Julia Klöckner elismerte, hogy a beutazási tilalom a gazdákat különösen keményen érinti, némi reményt csak a két hónap múlva tervezett felülvizsgálat jelenthet. Az agrárminiszter ugyanakkor kezdeményezte Horst Seehofer belügyminiszternél, hogy a Németországban tartózkodó menekülteknek adják meg a lehetőséget, hogy azok munkavállalási engedély nélkül a mezőgazdaságban dolgozhassanak. Seehofer ígéretet tett arra, hogy a tartományi belügyminiszterekkel egyeztetni fog a menekültek foglalkoztatásának lehetőségéről.

Egy másik javaslat a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, azaz a valóságban átmenetileg munka nélkül maradt munkavállalóknak a mezőgazdaságba, többek között a szamóca, a spárga, a burgonya és a szőlő betakarításába történő bevonása.

Julia Klöckner adatai szerint erre a korlátozás bejelentéséig 16 ezer érdeklődő jelentkezett, ami – ahogy a miniszter fogalmazott, „kiváló példa társadalmunk összetartására”. Más kérdés, hogy már áprilisban 45 ezer szezonális munkaerőre lenne szükség, ami májusban 75 ezerre emelkedik.

Felix Prinz zu Löwenstein, a bio-gazdaságok csúcsszervének (BÖLW) elnöke szerint „a természet nem tart szünetet, ahhoz, hogy elég élelem kerül a tányérra, most kell a zöldségféléket vagy a burgonyát elvetni, ha nyáron aratni akarunk”. Jó hír, hogy ő maga is nagyfokú érdeklődést tapasztal a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, a tanulók, munkát keresők és menekültek részéről, bár az ő foglalkoztatásuk csak akkor realizálható, ha egyes adózási és társadalombiztosítási szabályokat és előírásokat az átmeneti időszakra megváltoztatnak. A mezőgazdasági üzemek potenciálisan mégis csak bővülő létszámtartalékkal számolhatnak, mert

az elkövetkező hónapokban azzal kell számolni, hogy egyre több vállalkozás kényszerül tevékenysége feladására és munkavállalóik egyre nagyobb számban kerülnek át a „munkát keresők” egyre népesebb táborába.

Mathias Middelberg, a CDU szövetségi parlamenti frakció belpolitikai szóvivője támogatja a menekülteknek és átmenetileg munkanélkülivé váltaknak a mezőgazdaságban történő foglalkoztatását. „A munkaügyi hivataloknak minden lehetőséget ki kell használniuk és figyelembe kell venniük azt a több mint 600 ezer menekültet, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal.” Emellett a mezőgazdaságban történő foglalkoztatás hasznos a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számára is, mert a munkába állással átmenetileg javítani tudnak a jövedelmi helyzetükön.

A szövetségi kormány „a rendkívüli veszélyhelyzetekre, különösen a nemzeti szintű járványhelyzetre történő gyors, hatékony és szövetségi méretekben egységes reagálás jegyében” már a rendelet megjelenése előtt lazított a korábbi merev szabályozáson.

A mezőgazdaságban tevékenykedő idénymunkások egy október végéig érvényes átmeneti szabályozás szerint most már maximum 115 napot foglalkoztathatóak a korábbi 70 nap helyett,

s feloldották azt a szabályt is, hogy egy munkavállaló csak heti hat napon, maximum napi tíz óra időtartamban foglalkoztatható.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság