0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

A Duna szigetek száma az elmúlt két évszázad során jelentősen csökkent a folyamszabályozások során. A Dunában még megmaradt szárazulatok vegetációja a jelentős emberi használat ellenére, vízhez kötött jellegüknél fogva, viszonylag gyors regenerálódásra képes, alakulásukat a természetes folyamatok irányítják. Ez a tény természetvédelmi szempontból különösen is értékessé teszi a még megmaradt Duna szigeteket.

A régiek még emlékezhetnek a Táti-szigeteken a szépen gondozott kaszálókra, a legelésző borjakra, a parti füzesekre, az égbeszökő nyárfaerdőkre. Hajdanán komp is közlekedett a táti Kis-Dunán. Ezen szállították a szénát és a fát. Az idősebbek arra is emlékezhetnek, hogy eleink itt a Táti szigeteken bányászták a házépítéshez szükséges agyagot. Sőt, hajdanán a Duna túloldaláról, Ebedről is átjártak a Táti szigetekre gazdálkodni.

Noha többnyire mindig lakatlan volt (árterület révén), bizonyos mezőgazdasági jellegű tevékenységet a régmúltban is folytattak rajta. Írásos nyomok őrzik annak emlékét, hogy már az 1800-as évek derekán a szigetek magasabban fekvő részeit rendszeresen kaszálták, időnként ridegtartásban szarvasmarhákat legeltettek, az erdőket tűzifanyerésre használták.

A táti szigetcsoport négy szigetből áll. A Körtvélyes-sziget nagy részét (négy kilométer hosszúságban és kb fél kilométer szélességben) ártéri kaszálórét borítja. Ennek a nagy kiterjedésű rétnek különösen gazdag az élővilága. A Nyáros- és a Táti-szigetre inkább az erdős területek a jellemzők. A két legkisebb sziget: a Csitri és a Turán.

A területen védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit. A terület természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős, mely az elmúlt években uniós támogatásból 480 millió forintos ráfordítással állította helyre a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit.

A szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. Az élőhelyek helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást.Az egyik szigeten mesterséges tavat alakítottak ki a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint megkezdődött az őshonos növények telepítése.

Forrás: MTI/AM Sajtóiroda