A szinte nem létező belföldi fogyasztás az egyik fő oka, hogy a Szlovákiában előállított juhokat külföldön értékesítik.
„A legjelentősebb megrendelő Olaszország, ahova átlagosan mintegy 95 ezer juhot szállítunk évente. Az állományfelújítást 25–30 ezer állat szolgálja, további 30 ezer juhot pedig részben „élő fűnyíróként” tartanak olyanok, akik egyébként maguk is fogyasztanak vagy értékesítenek valamennyi bárányhúst” – tájékoztatott Igor Nemčok, a Szlovákiai Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke.
Ján Mičovský, az agrártárca új vezetője a juhtenyésztők szövetségének illetékeseivel folytatott megbeszéléseken többször kijelentette, hogy mindenképpen fel kell lendíteni a hanyatlófélben lévő ágazatot.
A juhágazat munkalehetőséget jelent azokban az országrészekben, ahol más megélhetési lehetőség nem nagyon akad, nem beszélve arról, hogy a bárány- és a kecskehús nagyon egészséges táplálék. Ehhez a tényhez fel kell nőnie az ország lakosságának. A támogatáspolitikánkat úgy kell alakítani, hogy a juh- és kecsketartás versenyképessé váljon az állattenyésztés többi ágazatával” – fogalmazott Ján Mičovský mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A helyzet megítéléséhez mindenképpen érdemes tudni, hogy 20 évvel ezelőtt még csaknem 600 ezer juhot tartottak Szlovákiában. Az országban jelenleg vagy 850 ezer hektár rétet és legelőt tartanak nyilván, ami felettébb lényeges a juhtenyésztés szempontjából, mert ezek a területek olyan lehetőséget jelentenek, amivel mindenképpen élni kellene, vélekednek az agrárszakemberek.
– sorolta a tárca elképzeléseit Igor Nemčok. A szlovákiai juhtartás támogatása már évek óta jelentősen elmarad a többi állattartó ágazatétól. Az újjászervezett agrárminisztérium most viszont azt szorgalmazza, hogy váljon versenyképessé a juhtartás.
„Ugyanolyan komolyan kell venni, mint a többi haszonállat tartását. Az állattartókat a bárányok értékesítésében is segítenünk kell. Idén mintegy 95 ezer állat kerülhetne forgalomba, viszont egyelőre még vagy 40 ezerre nem kötöttek szerződést. Ennek a mennyiségnek a felét, vagyis 20 ezer állatot szeretnénk bevonni az állami tartalékalapba, hogy egy válság esetén értékes fehérjeforrást tudjunk biztosítani a lakosságnak. Csakhogy ehhez előbb gondoskodni kell az ehhez szükséges tárolási kapacitás megteremtéséről” – nyilatkozta Jaroslav Karahuta, a szlovák parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Huzamosabb ideje gondot jelent a gyapjúértékesítés is. A juhtartók napjainkban többet fizetnek az állatok nyírásáért, mint amennyi bevételük van a gyapjúból. A helyzet orvoslására javítani kell a belföldi gyapjúfeldolgozás feltételein is.
„A juhtenyésztők megsegítésére vonatkozó ígéret elhangzott, eszerint az állam segíteni akar, és arra törekszik, hogy az állami tartalékalap mintegy 100 tonna bárányhúst felvásároljon. Bár ez nem jelent különösebben jövedelmező üzletet, de mindenképpen segítséget jelentene a juhtartóknak. Reménykednek benne, hogy hamarosan konkrét lépésekre is sor kerül” – nyilatkozta Slavomír Reľovský, a Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének igazgatója.
Az eddig ismertetettekkel ellentétes véleményen van viszont Martin Ondráš, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia párt élelmiszeripari és -biztonsági szakértője.
„A vágóhídról az állami tartalék fagyasztóiba kerülnének a feldolgozott bárányok, ugyanis hűtött termékeket nem tárolnak az állami raktárakban. A tenyésztőknek, továbbá a vágásért és a forgalmazásért az állam fizetne, és valamivel később még a vér és a belsőségek feldolgozásának a költségeit is megtérítené. Ezzel azt érnék el, hogy a tartalékraktárakban foglalná a helyet a lefagyasztott bárányhús, amit később kidobhatnak a szemétbe, hiszen az üzletekbe nem kell. Esetleg éttermek keresik, de az is csupán a betárolt mennyiség 1 százalékát kitevő kereslet lehet” – vélekedik Martin Ondráš.
Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője arról tájékoztatott, hogy a hivatalos statisztikák szerint tavaly Szlovákiában 322 ezer egyedből állt a juhállomány, vagyis minden ezer lakosra 59 állat jutott, és ez alapján 1990-től napjainkig 42 százalékkal csökkent az ország juhállománya. Némi fellendülés volt tapasztalható az évezred elején, ennek ellenére 1990-hez képest még mindig jelentős a lemaradás.
„Sőt, 2012 óta újabb hanyatlás következett be, 2012 és 2019 között 21 százalékkal csökkent a szlovákiai juhállomány. Ez ellentétes az uniós trenddel, a többi tagországban ugyanis az állományok állandósulásáról tanúskodnak az adatok” mondta a gazdasági elemző.
Komoly terméskiesés várható a fagy miattMárcius utolsó hetében és április elején Szlovákián is dermesztő fagyok söpörtek végig. A legkomolyabb lehűlés március 23–27. között volt, ekkor az ország több részében is -10 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mértek. Az éjszakai fagyok ráadásul szokatlanul elhúzódtak, ekkor sok helyen 10-12 órán keresztül 0 fok alatt maradt a hőmérséklet. Néhány ezt követő fagyos éjszaka még inkább elsorvasztotta a gyümölcsösöket és a többi kertészeti kultúrát – úgyanúgy, mint az előző vagy az azt megelőző évben. Tehát a csaknem megszokott módon… Az enyhe február miatt ebben az évben szokatlanul korán, csaknem egy-másfél héttel hamarabb megkezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is. A legelőrehaladottabb állapotban a kajszibarack volt ebben az időszakban, már teljes virágzásban volt az ország kajszifáinak 60–80 százaléka. A tartós fagy miatt sok termelőnél 80–90 százalékban károsodott az idei kajszitermés. Az őszibarackfák csaknem 50 százaléka virágzott a fagyos éjszakák idején. Ezen kívül leginkább a cseresznyevirágokat sújtották a fagyok, de ártottak a szilvának, az almának és a körtének is. A gyümölcsösökben március végén, április elején kialakult súlyos helyzetet tovább rontották április utolsó előtti hetének fagyos éjszakái. – Március végén, április elején a szlovákiai gyümölcstermelők hosszú éjszakákon át próbálták menteni a menthetőt füstöléssel, paraffingyertyák használatával vagy fagyvédelmi öntözéssel. Ezek közül a fagyvédelmi öntözés a leghatékonyabb, egyben a legkörnyezetkímélőbb is. Mintegy 1,3 millió eurót költöttek a fagy elleni védekezésre, de csak hetek múlva mutatkozik meg, hogy mennyire volt eredményes a természettel vívott küzdelmük. A virágzás után 5–6 héttel lehet pontosabban megbecsülni a várható termést. Átlagos években nagyjából 50 ezer tonna gyümölcs terem Szlovákiában, de a korai becslések szerint a mostani fagyok miatt legfeljebb 30 ezer tonna gyümölcstermésre számíthatunk az idén. Ha a termelők nem avatkoztak volna be, akkor még ennyire sem számíthatnánk. Most a másodvirágzásban bizakodunk. Az a több mint 1 millió euró, amit védekezésre fordítottunk, óriási összeg, de erre a szlovákiai fogyasztók érdekében is szükség volt” – nyilatkozta a helyzetről Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. A szakemberek szerint a hatalmasnak tűnő virágkár még nem feltétlenül jelent ugyanekkora terméskiesést. A virágok jelentős károsodása ellenére is viszonylag bő termésre lehet számítani, ha a virágzás hátralévő idején és a terméskötődés során nem befolyásolja újabb káros időjárási tényező a növények fejlődését. A lehűlés súlyosságában nagy eltérések voltak Szlovákia különböző régiói között, de általánosságban elmondható, hogy legalább -5 – -6 fokos fagyot mindenhol mértek a gyümölcsösökben. – A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara már április közepén megkezdte a márciusi-áprilisi fagyok által okozott károk felmérését. Még mindig várjuk az érintettek jelzéseit, és minden termelőtől, nem csak a kamara tagjaitól, mert csak úgy juthatunk a lehető legpontosabb információhoz, ha minél több agrártermelő részt vesz a felmérésben. Tehát várjuk a jelzéseket, és nemcsak a gyümölcstermesztőktől, hanem a gabona- és a zöldségtermelőktől is. Az elmúlt évben kamaránk két nagy kárfelmérést végzett, ezek szerint a károsodott területek kiterjedése meghaladta a 315 ezer hektárt. Ez a szlovákiai mezőgazdasági földterület egészének a hatoda. A szárazság, a jégverés és a vad által okozott kár értéke megközelítette az 55 millió eurót. Az idei fagykárokkal kapcsolatban május 4-ig várjuk az információkat” – nyilatkozta Jana Holéciová, a mezőgazdasági kamara szóvivője. |
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |