0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Koronavírus-gócpontokká vált vágóhidak

Egyre feltűnőbb méreteket ölt Németországban a vágóhídi dolgozók között terjedő koronavírus-fertőzés. Ahogy a zöldségtermesztésben, úgy ebben a szektorban is rávilágított a járvány egy olyan sötét oldalra, amely felett korábban nagyvonalúan szemet hunyt a társadalom és a hatóság: a vendégmunkások helyzetére.

A német sajtóban széles körben megjelent tudósítások szerint

már több mint 600 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak a hatóságok a vágóhídi dolgozók között.

Több vágóhíd is érintett, több tartományban, de mivel a rendszer nagyon hasonló, ezért az esetekben is igen sok a közös, földrajzi távolságtól függetlenül. A rendszer pedig a következő: a nagyon nehéz fizikai munkát vendégmunkások végzik alacsony bérért – főleg Romániából és Bulgáriából érkeznek –, munkakörülményeik pedig sokszor silányak, a (tömeg)szállásukról nem is beszélve. Általános, hogy kisbuszokkal szállítják őket a szállás és a munkahely között, ahol,

ha akarnák, sem tudnák betartani a másfél méteres távolságot.

A Müller Fleisch (Rajnavidék-Vesztfália, illetve Baden-Württemberg), a Westfleisch (Észak-Rajna-Vesztfália), valamint a Vion (Schleswig-Holstein) az a három nagy húsipari vállalkozás, amelyek a feltűnően sok fertőzött miatt bekerültek a hírekbe.

Tartománytól és üzemtől is függ, hogy miként viszonyultak a helyzethez. A Vion például viszonylag hamar bezárt, a Westfleisch viszont csak jóval később,

ott még 130 fertőzött dolgozóval is folyt tovább a munka.

A hatóságok sokáig alapvetően abból indultak ki, hogy higiéniai intézkedésekkel kontroll alatt tartható a fertőzés, a gyárak pedig arról adtak ki közleményt, hogy az érintett üzemekből származó hús aggályok nélkül fogyasztható, nem terjeszti a fertőzést.

Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfáláia tartományokban időközben elrendelték, hogy minden vágóhídon végezzenek teszteket az összes dolgozón (Schleswig-Holsteinben például 50 vágóhíd működik, köztük olyan nagyok is, mint a Vion); és a dolgozók szállásain is. Más tartományokban is nagyobb erővel zajlanak a tesztek, ott is, ahol eddig nem volt még igazolt koronavírusos eset élelmiszeripari üzemben.

A sertéstartók érdekképviselete eközben azt hangsúlyozza, hogy az egész ágazat érdeke a mihamarabbi, kontrollált körülmények közötti újraindulás, mert a hosszas kimaradás az állattartók, nem utolsósorban pedig az állatok rovására megy – írja az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézik a Németország legnagyobb húsfeldolgozójaként ismert Tönnies közleményét is, amelyben a cég

óva int attól, hogy egy kalap alatt az egész húsipart koronavírus-terjesztőként állítsuk be.

„Mindazonáltal, mivel az élelmiszeripar, benne a húsfeldolgozókban zajló zavartalan munkavégzés létfontosságú minősíttetést nyert, akárcsak az energetikai szektor és az egészségügy, a legnagyobb odafigyelés mellett is marad valamennyi kockázat, akárcsak az egészségügyben” – fogalmazott a cég szóvivője, André Vielstädte.

A Spiegel egyik riportja ugyanakkor arra világít rá, hogy számos húsfeldolgozó a munkaerő-közvetítő

alvállalkozókra igyekszik terhelni a felelősséget,

és előszeretettel hagyják figyelmen kívül, hogy bár a munkahelyeken megvannak a szigorú higiéniai standardok (vagy betartják, vagy nem), a munkaidőn kívül a dolgozók lerobbant ex-laktanyákban laknak, sokágyas szobákban.

És hogy a jelenség egyáltalán nem Németország-specifikus, arról ebben a cikkben volt szó.

További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu