Közeledik a nyár, és a szép idővel egyre több városlakó indul szabadidejében a természetbe. Ne feledjük azonban: az erdő – a kikapcsolódni vágyó turisták mellett – elsősorban állandó lakóinak otthona. Az állatok, akik ilyenkor nevelik utódjaikat sokkal érzékenyebbek élőhelyük zavarására. A madarak vagy épp a kotorékot ásó emlősök könnyen elfutnak az ember elől, míg fiókáikat, kölykeiket biztonságban tudják. Így tesznek az őzek is, akik május-június folyamán ellik meg 1-4 gidájukat. Az őzek nem építenek menedéket, így a gida születés után lábra állva követi anyját. Az első néhány napban azonban lábai még nem elég erősek, ezért a fiatal állat gyakorlatilag védtelen.
Mivel életének első néhány hetében képtelen elfutni a veszély elől, ezért inkább meglapul, míg anyja elszalad és próbálja magára vonni a ragadozók vagy épp az ember figyelmét.Az állatszerető természetbarátok sajnos minden évben sok ilyen „elhagyott” őzgidát vesznek magukhoz kirándulásaik alkalmával. Ezeket az állatokat a veszély elmúltával visszatérő anyjuk így nem találja. A hazavitt állatoknak aztán a nemzetipark-igazgatóság munkatársai vagy az állatvédők segítségével próbálnak „jó” helyet találni.
Sajnos a napi 24 órás törődést és figyelmet igénylő fiatal gidák felnevelése még tapasztalt szakember számára is nehéz és kétséges sikerű feladat. Ráadásul ezeknek az őzeknek életük hátralévő részét – azaz gyakorlatilag egész életüket – fogságban kell leélniük. Kérjük tehát, ha ilyen elhagyottnak tűnő őzgidát találnak, ne fogják meg és ne vigyék haza, helyette hagyják őt ott, ahol az anyja hagyta. Vissza fog térni hozzá.
Az év ezen szakaszában kelnek ki tojásaikból a bagolyfiókák is. A baglyok a korai fészkelők közé sorolhatók, általában áprilisban már tojásos fészkük van. Fészket azonban nem építenek, rendszerint korábbi szarka- vagy varjúfészket foglalnak el, és abba rakják 4-6 tojásukat. Azt kevesen tudják, hogy a baglyok fészekhagyók, tehát a fiókák még azelőtt elhagyják a fészket – körülbelül háromhetes korukban –, mielőtt a tollazatuk teljesen kifejlődne, és egyáltalán repülni tudnának.
Ilyenkor a közeli bokrok között bujkálnak, majd a sötétedést követően hangjukkal behívják a szülő madarakat, amelyek megetetik őket.Egy hónapos koruk után tudnak csak repülni, és még néhány hét, amíg önállók lesznek. Sajnos gyakori jelenség, hogy a fészkét elhagyó, egyébként még pelyhes fiókát megtalálják – ez a gyerekekről és felnőttekről egyaránt elmondható –, és kellő ismeret hiányában hazaviszik. Otthon aztán megpróbálják őt felvágottal, macskaeledellel, vagy rosszabb esetben kenyérrel, szalonnával, darával megetetni.
Ezek a kisbaglyok általában 1-2 napon belül elpusztulnak. Amikor „árván maradt” baglyot találunk, akkor a számára legbiztosabb mód, ha feltesszük a legközelebbi sűrű bokorra vagy fára, így a kutyák, macskák okozta veszélyeket is kiküszöböljük. Ilyenkor jó eséllyel az éjszaka leple alatt a szülő madaraktól megkapja a megfelelő táplálékot is.
