A buja virágzuhatagként pompázó növények őshazája a hűvös klímájú magashegyek vidéke, de a vasi tájon éppúgy otthon érzik magukat, mint a Himalája, Tibet, Burma, Kína, vagy éppen Japán és Észak-Amerika tájain. A látogató a kertben sétálva hamar kedvet kap ahhoz, hogy maga is ily csodás növényt telepítsen a kertjébe.
E növény a tűző napot nem szíveli, így inkább a félárnyékos helyet keressünk számára. A délelőtti és téli erős napsütéstől is próbáljuk óvni. Eresz közelében sem érzi jól magát, és a huzatos erős szél járta területet se kedveli.
Telepítéskor tágas helyet kell hagyunk a növekedésének. Tenyészidőszakban pedig gondoskodjunk a megfelelő nedvességtartalomról, de ne képezzünk a gyökerénél pangó vizet, mert a levegőtlen talajból kipusztul.
Érdemes azt is megfontolni, hogy az örökzöld vagy éppen a lombhullató fajtáját ültetjük a kertbe.
A további kulisszatitkok a videónkból kiderülnek, és kedvet is kaphatunk a virágok láttán az ültetéshez.
youtube://v/JMnZLBoaP4k
A szombathelyi Kámoni Arborétum helyén egykor a Gyöngyös patak környéki vizenyős terület volt. Az 1860-as években Saághy Mihály a föld birtokosa kezdte el az arborétum létrehozását. Később fia, Saághy István is folytatta e munkát, és az 1930-as évekig több mint fél ezer fás szárú növényt telepített az arborétumba.
A II. világháborút követően a park csaknem az enyészetévé lett. Megmentője az 1950-es években az Erdészeti Tudományos Intézet volt. Munkájuk nyomán napjaikban itt lelhetjük fel Magyarország leggazdagabb fás szárú gyűjteményét.
Az arborétum egyik leglátványosabb része májusban a Gyöngyös-patak környéke, hiszen a itt lelhetjük meg a virágozó rododendronok zömét. Az Kámoni Arborétum büszkélkedhet a legnagyobb fajtagazdagságú rhododendron gyűjteménnyel hazánkban.
