0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bár kidöntötte a szél, nem távolítják el az Ambrózy-bükköt

A Jeli Varázskertben a virágba borult rododenronok és azáleák mellett számos famatuzsálemben is gyönyörködhetünk. A kert egyik nevezetes fáját, az Ambrózy-bükköt ugyan mindössze néhány nappal a nyitás előtt ledöntötte a szél, nem fogják eltávolítani, és emléktáblát is kihelyeznek mellé.

A kert alapítójáról, Ambrózy-Migazzi Istvánról elnevezett bükk a Hétforrásnál állt, a terebélyes fa korát legalább 400 évesre becsülték. A gróf szívesen tartózkodott alatta, erről számos archív fotó is tanúskodik. A Ruborits Tamástól, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti műszaki vezetőjétől kapott fotók egyike például 1925 körül készülhetett a bükkfa előtt álló Ambrózyról.

A ránk maradt képekről az is kiderült, hogy az Ambrózy-bükk már többször jutott a pusztulás szélére, de megújult.

Eredeti öt ágából csak egy maradt, a tövénél kialakult üregnél pedig szívesen fotózkodtak a látogatók. A vihar az odvas üreg fölött törte le a fát. Eltávolítani nem fogják, és táblát is állítanak az emlékére.

A nevezetes bükkfát A Kertészeti Szemle 1932. évfolyam 10. számában is említi a gróf barátja, Rapaics Rajmund a Magyar Kertek rovat, Aki magyar földre varázsolta az örök tavaszt című cikkében.

„A kocsi megáll egyik völgy előtt, leszállunk s elindulunk a Koponyás-patakhoz. Az egész talajhorpadásban forrás forrás mellett szivárog a földből s az égerfák tövében ezen a nyirkos helyen mindenütt tőzegmoha szőtt vastag párnát. A nap még mohón ontja az augusztusi meleget, de itt szinte hűvös van s a párás, árnyékos levegőben jól érzik magukat a kecses harasztok, melyek nyomán eljutunk a Koponyás-patak főforrásához. Sűrű erdőben, 170 centiméter átmérőjű több évszázados öreg bükk tövében fakad fel a víz, de a kis csermely, amint elindul, csakhamar sietésre fogja dolgát, várja lent a síkon a malom.

Jeli természetes állapotában is egyike volt a legszebb és legérdekesebb nyugat-magyarországi parkoknak, ám Ambrózy-Migazzi István, a tájalakító, hamarosan észrevette, hogy Jelinek még fokozható a szépsége s a Dunántúl gyűjtött és külföldről hozatott növények ezreivel valóságos heide-paradicsommá alakította, amely összhangzó akkordokban elcsengő kontrasztjaival búcsújáróhelye minden magyar természetkedvelőnek. …..

…..Szemben, a fekete erdő mögött, a csarabos fölött most bukik le a nap. Az erdő szélén, a nyírfák alatt kidugja fejét egy szarvas és kényelmesen legelészni kezd. Hallgatunk.

Ebből a hallgatásból tudom meg, hogy miért nem látogat el gróf Ambrózy-Migazzi István egyetlen gyülekezetbe sem.”

 

 

A Hétforrás csillogó vízfolyásaira is rálátunk a Jeli Varázskert Tájövezetek részén tavaly kialakított lombkorona-sétányhoz csatlakozó völgyhídról. A 130 méter hosszú lombkorona-sétány a Sziklás-hegységet bemutató fenyőerdőben vezet közel 10 méter magasan.

Az óriások erdejének is nevezett fenyvesben az óriásjegenyefenyő, hemlokfenyő, duglaszfenyő, az óriás tobozokat nevelő jeffrey fenyő és a puha, vaskos törzséről ismert hegyi mamutfenyő példányokat ismerhetik meg a látogatók testközelből.

A tobozok, tűlevelek között feltűnő madárfajok megismerését a táblákon elhelyett QR-kódok is segítik, a kód leolvasása után a hangjukat is hallhatjuk. Előzetes egyeztetés után akár egy zárt, csőcsúszdán is elhagyhatjuk lombok szintjét. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu