0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

„Bárányok közt nőttem föl” – Egy fiatal gazda Nagykállóból

Van, akinek a szakmája, hivatása már a születése pillanatában eldöntetett. Így volt ez a nagykállói Vass Tamással is, aki juhászdinasztia tagjaként mi mással foglalkozhatna, mint juhászattal. Ezt azonban nem teherként éli meg, természetes módon nőtt bele a hivatásba.

Ide vagy a képre kattintva tekintheti meg fotógalériánkat.

Mára pedig édesapja juhászata mellé, a Fiatal Gazda Pályázaton nyert összeg segítségével, illetve a nagyapai örökségből megteremtette a saját gazdaságát.

Vass Tamás 5 éve főállású gazdálkodó, azonban egész életét a családi gazdaságban élte le.

Mindkét nagyapja juhász volt, és a szülei is 32 éve foglalkoznak juhászattal, így a bárányok közt felnőtt fiatalember számára nem is volt kétséges, hogy ezt az utat választja.

Középiskolás korában, a nyíregyházi iskolájában a tanárok is tisztában voltak azzal, hogy Tamás a betakarítási időszakban legalább egy hetet hiányzik majd – amit elfogadtak, hiszen ismerték a körülményeit. Ugyancsak Nyíregyházára járt főiskolára, kétéves mezőgazdasági mérnökképzésen vett részt. Mint mondja, ez a rövid, de tömör levelezőn elvégzett képzés azért volt jó, mert maradt ideje elvégezni a családi gazdaság feladatait.

A Fiatal Gazda Pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően 2015-ben elindíthatta egyéni vállalkozását.

– A nagyapámtól örökölt földhöz vásároltam még területet, így ma 70 hektár földem és 250 juhom van. Az örökölt tanyám a szüleimé mellett van, ezért adja magát, hogy a két állományt együtt kezeljük, tehát összesen 350 juh és 150 hektár föld az, amit a két gazdaságban az édesapámmal gondozunk – mondja Vass Tamás.

A nagykállói család gazdálkodási története egyébként is érdekes. 2004 és 2006 között a szülőknek még 1200 egyedet számláló juhászata volt, emellett növénytermesztéssel foglalkoztak és 2 kombájnnal szolgáltatást is végeztek. Szerencséjükhöz tartozik, hogy annak idején sikerült kibővíteni a már említett nagyapától örökölt tanyát a szomszéd terület megvásárlásával. Bár a két porta között megvan a kerítés, mégis egy egységet alkot: az egyiken vannak a karámok az állatok számára, a másikon pedig a gépszín. Azonban miután 2007-ben nem találtak alkalmazottat, felszámolták az állattartó gazdaságot. Összesen két állatot hagytak meg fűnyírónak. Aztán persze a rendes gazda föltette magának a kérdést: hogy néz ki a tanya jószág nélkül?

Így jött a két juh mellé még öt, majd húsz, végül 40, ami mellé már alkalmaznia kellett egy juhászt is.

A jerkéket állományszaporítási szándékkal meghagyták, ennek köszönhetően a szülők kis nyája most 100 anyajuhot számol.

Azóta hogy Tamás is önálló gazdálkodó lett, a könyvelői feladatokat apa és fia gazdaságában is az édesanya látja el, aki a család, a családi gazdaság kedvéért otthagyta a pedagógusi pályát.

– Húshasznú bárány-előállítással foglalkozom. A nagy részét élőállatként az olasz piacra értékesítjük, igyekszünk a legjobb áron eladni az állatot.

A takarmányozást teljes mértékben magunknak termeljük. Saját földön legeltetünk, illetve lucernát, gyepszénát, abraknak rozst termelünk. Egyedül a báránytápot vásároljuk. Mindezeken felül termelünk még kukoricát is, amit viszont értékesítünk – meséli Vass Tamás.

Az állomány főként Landschaf merinó és Lacaune, illetve Landschaf merinó és Suffolk keresztezéséből tevődik össze.

A Landschaf anya, Suffolk apa keresztezést azért választották, mert így hatalmas, és napi 400 g súlygyarapodású bárányok születnek, miközben kiküszöbölik a Suffolk „hibáit”, mint az alacsony ellési mutatót és a csontos bárányok születését. A tisztavérű állomány szerinte sok nehézséget okozhat.

– Ellenállóbb a bárány, ha több fajta, és a gazdaság szempontjából az a legolcsóbb, ha minél távolabb van a tanyától – állítja Tamás.

Vagyis olyan állományt tart, amelyet nyugodtan kihajthatnak a legelőre.

Gazdaságában a jerkebárányok 15-20 százalékát meghagyja fiatalításra és fejlesztésre, ezért csak kost vásárol. A mostani – természetesen törzskönyvezett – kos tavaly nyáron érkezett Mosonmagyaróvárról. Az anyajuhokat a báránnyal vagy inkább bárányokkal – állományában igen gyakori a hármas ikerszülés is – 3-4 napig a „szülőszobában” tartja, így minimalizálni tudta az egyébként a legtöbb veszteséget okozó, az ellés közbeni balesetből származó elhullást. Ebben a szezonban mindössze két állatot veszített. Az elletőbox után 3-4 nemrég világra jött állatot egy „bölcsődébe” tesz át, majd 12-15 egyed kerül az „óvodába” és csak ezután kerülnek a jerkék és a bárányok a nyájba.

Az akolban 150 állat van egy térben, akikről összesen hat fő gondoskodik, az etetés azonban még így is nehéz munka.

Nyáron az állatokat hajnalban hajtják ki a legelőre. Vass Tamás szerint a klímaváltozást az állatok is érzik, ezért nappali pihenőhelyüket a kert végében húzódó erdősávban alakították ki, így a nyáj a hőséget fák alatt hűsölve, villanypásztorok között vészeli át, majd ahogy a meleg csökken, délután öt órától az állatok ismét a legelőn vannak napnyugtáig.

Nagy fejtörést okozott Tamásnak, hogy belevágjon-e a Fiatal Gazda Pályázatba, ugyanis a nevezés feltételei között szerepelt, hogy a gazda legkésőbb a harmadik évtől főállású vállalkozó legyen, így a pályázati összeg egy részét a járulékokban vissza kell fizetni az államnak.

– Nekem jól jött a kamatmentes hitelnek is felfogható támogatás, hiszen a tanyát és a földet is örököltem, de ha valakinek mindezt a nulláról kell felépítenie, nem tudom érdemes-e belekezdenie.

Öt év hosszú idő, sokáig tartó elköteleződés. Nekem mondjuk ez nem okozott gondot, mivel a bárányok között nőttem fel. De másokban megkérdőjeleződhet, hogy elegendő affinitással és elhivatottsággal rendelkeznek – fogalmaz a gazda. Az örökölt föld mellé Tamásnak az állami földértékesítéskor a közelben sikerült még a meglévő területeihez 8 hektár szántót és 5 hektár legelőt is vásárolnia.

Tamás azonban nem csak a fiataloknak szóló pályázati lehetőséget használta ki. 2016-ban eredményesen indult az „állattartó telepek korszerűsítése” pályázaton is.

Ahogy mondja, maga a beszerzés 2018-ban valósult meg, a takarmány-előállításhoz fűkaszát és rendképző eszközöket is vásárolt.

Így a két összhangban élő gazdaságban van 2 kombájn, 4 traktor, 3 rakodógép és más szükséges munkagépek.

– A beruházás összértéke 7 780 000 forint volt. Ennek az összegnek az 50 százalékával, vagyis 3 890 000 forint támogatással egy Krone ActiveMow R240 fűkaszát és egy Krone Swadro Ts620 Twin típusú rendképző eszközt vásároltam. Ezek a gépek nagyobb teljesítményűek az előzőeknél, emellett jóval korszerűbbek, így főként időt spórolok velük, ráadásul kényelmesebb a munka is – vallja Vass Tamás.

 

Forrás: Kistermelők Lapja