0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Pajtamúzeumtól a helyi termékekig

Rezi önkormányzata „A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatása” című pályázat segítségével Pajtamúzeumot hozott létre a Laky Demeter Turistaház udvarán. A részletekről és a település agráriumáról Cserép Gábor polgármestert és Tafota Istvánnét, a turistaház vezetőjét kérdeztük.

Milyen céllal hozták létre a Pajtamúzeumot?

– Helyi értékeink bemutatására, tevékenységünk népszerűsítésére hoztuk létre, valamint hagyományőrző gasztronómiai rendezvényeink megvalósításának új helyszíneként – a mellette található szabadtéri konyhánkat és kemencénket jól kiegészíti –, mivel némelyik már regionális jelentőségűvé vált – kezdi a tájékoztatást Tafota Istvánné. – A gyűjtemény létrehozásának további célja – a hagyományőrzés mellett – az információk átadása, tárgyi kultúránk megörökítése, az identitástudat erősítése. A Pajtamúzeum berendezésében aktívan közreműködtek a településen élők, az időszaki kiállítás létrehozásában pedig a helyi iskolások, akik között helyiérték-gyűjtő napot szerveztünk, hogy a kisdiákok felkutassák szüleik, nagyszüleik tárgyi emlékeit és hagyatékát, régi képeslapokat, fényképeket, használati tárgyakat gyűjtsenek a hagyományos falusi élet, elsősorban a szőlőművelés és a disznótor bemutatására.

Hogyan tervezték meg és kivitelezték a tárlatot?

– Amint összegyűltek az eszközök, felvettük a kapcsolatot a keszthelyi Balatoni Múzeummal, melynek igazgatója Havasi Bálint örömmel sietett a segítségünkre. Szólt Gyanó Szilvia néprajzkutatónak, aki eljött hozzánk, és rendszerezte, szelektálta a begyűjtött eszközöket. Az ő javaslata szerint rendeztük be a kiállítóteret. Természetesen folyamatosan bővül a tárlat, hiszen ahogy egyre több lakosunk szerez tudomást a létesítményről, sorra hívnak bennünket és ajánlanak fel különféle itt-ott – például padláson – talált mezőgazdasági eszközöket.

Mi mindent tudnak meg a tárlat megtekintői az eszközökről?

– Próbáltuk kategorizálva, az eszközöket a különféle munkafolyamatokhoz csoportosítva berendezni a teret. Az egyik falrészen a favágással és asztalosmesterséggel kapcsolatos, a másikon a szénagyűjtés, kaszálás, aztán a disznóvágáshoz, illetve a feldolgozásához tartozó tárgyak kapnak helyet. A kinagyított fotókon régi életképek, közösségek, épületek, utcarészletek láthatók. Minden eszköz alatt ott van a megnevezése és hogy mire való. Természetesen, ha a látogató úgy kívánja, személyesen is szívesen bemutatjuk a gyűjteményt.

Mit gondol, a fiatalok mennyire ismerik fel az itt látható eszközöket? Az idősek nyilván felismerik őket, de tapasztalataim szerint a gyerekek közül a legtöbb egyáltalán nem. Ezen is változtatni kívánnak a Pajtamúzeummal?

– Természetesen. Ez szervesen kapcsolódik több évvel ezelőtt indított tevékenységünkhöz, amikor elkezdtük művelni a konyhakertünket, ahol nemcsak növényeket termesztünk, hanem ólakat is építettünk, hogy háztáji kisállatokat tarthassunk.

A kert ellát minket sokféle zöldséggel, amik a turistaház konyhájára kellenek, sőt jut belőle a közösségi konyhára is.

Vegyszereket nem használunk benne, és szinte minden munkát kézi erővel végzünk benne. A saját konyhakerttel azt üzenjük a lakosainknak és a vendégeinknek, hogy falun igenis van létjogosultsága a háztáji területek gondozásának és az állatok tartásának. Mennyivel másabb, ha ki tudunk ugrani a kertbe egy kis friss zöldségért, amitől színesebb az ételkínálat, és hétvégén vagy ünnepkor házi baromfihús kerül az asztalra! Luxusnak tartom, ha egy kertes házban élő család portáján csak fű terem.

Reziben mindig kiemelkedő szerepet játszott a mezőgazdaság, és most is. Mit érdemes tudni róla?

– Ha visszamegyünk egy kicsit a történelemben, láthatjuk, hogy a magyarság 900 után vette birtokába a Dunántúl területét – veszi át a szót Cserép Gábor polgármester. A honfoglalók szláv, avar és frank népeket találtak itt. A források alapján megállapítható, hogy ők is foglalkoztak földműveléssel és szőlőtermesztéssel, sőt, már előttük, a késő római időkben is fejlett volt ezen a területen a gyümölcstermesztés. Már 1628-as feljegyzések beszámolnak arról, hogy Rezi földje megtermi a gabonát és a szőlőt.

A lakosság megélhetéséhez a szőlő, a gyümölcs- és zöldségfélék egyaránt hozzátartoztak.

Mára sajnos kevesen tudnak megélni ebből, de a föld- és szőlőművelés, a borkészítés és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómia ma is fontos a hagyományőrzésben.

Már évekkel ezelőtt agrárprogramokat indítottak a hagyományok felidézésére és ápolására. Jelenleg milyen programok zajlanak?

– Folytatjuk az annak idején megkezdett kertművelést, a zöldségek és gyümölcsök feldolgozását. Olyan konyhakerti növényeket ültetünk, amikre szükségünk van az általunk készített ételekhez, hiszen az évek alatt létrehoztunk a turistaháznál egy kis éttermet, a Kemencés Kisvendéglőt.

Ez alkalmi jelleggel üzemel, a nálunk megszálló vendégek, csoportok igényei szerint.

A főleg hagyományos ételekből álló kínálatot egészítjük ki és színesítjük a kertben termelt zöldségekkel. A település rendezvényein közkedvelt a termésükből készülő almalé, amit közösségi gyümölcsfeldolgozónkban készítünk. Nagy hasznát vesszük a szintén ott lévő a magozó-passzírozónak is, amivel a paradicsom-, szőlő- és bicskelekvárhoz valót passzírozzuk.

Reziben a szőlészetnek is nagy hagyományai vannak. Úgy tudom, e területen is összefogás körvonalazódik.

– Igen, a szőlősgazdák évek óta működtetnek egy kulturális hagyományőrző egyesületet, amit a Rezi szőlőhegy hagyományainak és kulturális értékeinek megőrzése érdekében alapítottak. Szakmai és turisztikai programokat szerveznek, amelynek keretében megismertetik és népszerűsítik a szőlőművelést, a helyi borkultúrát és más értékeket.

Sajnálatos, hogy a hazai borpiac pár évvel ezelőtt megtorpant, ami kedvét szegte a szőlőtulajdonosoknak.

Ez érthető, hiszen az ültetvényeket akkor is művelni kell, hogy nem tudni, mi lesz a hordókban vagy tartályokban lévő, kiváló minőségű borokkal. A szőlősgazdáinknak volt egy jó kezdeményezése az idei tavaszra, amit a járvány sajnos felülírt, de most, a lecsengése után sikeres lehet: Nyitott pincék éjszakája Reziben a címe. Egyelőre négy borászat és egy sajtpince fogott össze, a megrendezésére. A borkóstolók mellett minden pincénél helyet kap a gasztronómia, és kulturális programok is szórakoztatják az érdeklődőket, akik emellett a szőlőhegy páratlan panorámájában gyönyörködhetnek.

A Pajtamúzeum megvalósítása után milyen tervek vannak még a tarsolyukban? Lesznek újabb bővítések, fejlesztések, kiállítások?

– Most egy kicsit megállunk, és az eddigi fejlesztéseinket próbáljuk működtetni, fenntartani. Kiállítások biztosan lesznek, amiket a tematikus rendezvényeinknek szeretnénk alárendelni. Ilyen például a Betakarítónap, a Disznótoros és a Gyümölcsoltó Nap, amelyeken szakmai bemutatókon ismertetjük a témához kapcsolódó munkafolyamatokat.

A Betakarítónapon gyümölcsöket préselünk, leveket, lekvárt készítünk, zöldségekből készült egészséges ételeket kínálunk.

A disznótoros rendezvényen disznót vágunk, hagyományos ételeket készítünk és kolbászt töltünk, a Gyümölcsoltó Nap alkalmával pedig gyümölcsfát oltunk az iskolásokkal. Ilyenkor mindig lesz alkalom újabb tárlat bemutatására.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság