Az eseményen megjelent Nagy István agrárminiszter is, aki felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány rávilágított az önellátás fontosságára.
Hozzátette, a magyar termékek minden esetben a megbízhatóságot jelentik a magyar emberek számára, éppen ezért fontosak azok a jelölések, amelyek a húsok, zöldségek és gyümölcsök származási helyét jelölik.
Idén január 15-től a sertéshús származási országát, illetve eredetének helyét is jól láthatóan, kihelyezett táblán kell jelölni, egyúttal meg kell jeleníteni a származási ország zászlaját is. Ez a szabályozás lehetővé tette, hogy fogyasztók azonos információkat kapjanak az előrecsomagolt és a nem előrecsomagolt sertéshúsok esetében.
Az Agrárminisztérium július 15-től ezt a kötelezettséget kiterjeszti a juh-, kecske- és baromfihúsokra is. A nem előrecsomagolt gyümölcs és zöldség esetében a származási országot jelenleg is fel kell tüntetni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti!
Közös érdek a magyar termelők és élelmiszer-előállítók támogatása, ugyanis ha hazai terméket vásárolunk, azzal segítjük a magyar gazdaság szereplőit, munkahelyeket védünk meg, emeljük az élelmiszer-ellátás színvonalát, nem utolsósorban az értékes munka végtermékét vásároljuk meg, fűzte hozzá a miniszter.
Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára az eseményen kiemelte, hogy a származási hely megjelölés a termelőknek és a vágóhidaknak is biztonságot ad. Magyarország önellátottsága baromfitermékek esetében 180 százalékos. Az ágazat elsődleges célja a hazai ellátás maximális kiszolgálása.
Mint kifejtette, tavaly több mint 200 000 tonna húst termelt a baromfiszektor, idén azonban koronavírusnak köszönhetően a HoReCa-szektor, illetve a harmadik országokba zajló export leállásával, valamint a hazánkban is megjelenő madárinfluenza miatt, a továbbiakban mintegy 30-35 százalékos csökkenés várható víziszárnyas-ágazatban, míg a csirke és a pulyka esetében szűk 10 százalékos termelési visszaesés várható.
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a mérsékelt éghajlati övezetben megtalálható és termeszthető zöldség- és gyümölcsfajták zömmel hazánkban gazdaságosan termelhetők. Két kategóriát különböztetett meg: a frissen értékesített és az átmeneti tárolókban, akár több hónapig is tárolt zöldség-gyümölcsöket. Főként az utóbbiakra vonatkozik a származási hely megkülönbözetés fontossága. Végezetül megemlítette, hogy a Covid-19 megmutatta, hogy szerencsére gyümölcsök és zöldségek tekintetében is önellátóak vagyunk.
Végezetül Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója ismertette, hogy a sertéshúsnál már bizonyítást nyert a származási hely megjelölésének fontossága. A tapasztalatok szerint a magyar vásárlók egyre tudatosabban választanak; kevésbé az ár, inkább az ár-érték alapján vásárolnak.
– Azt tapasztaljuk, hogy a jobb minőségű, drágább termékek is nagyobb mennyiségben találtak gazdára, mint eddig. Törekszünk arra, hogy minél több hazai termék legyen fellelhető a polcainkon – meséli a Fodor Attila.
Aki azt is elmondta, hogy több független felmérés arról tanúskodik, hogy 80 százalék fölött áll a magyar termékek részaránya áruházláncainkban. A magyar termékek támogatása mellett azt sem szabad elhallgatni, hogy az import termékek esetében a termékbiztonság sem szavatolható teljes egészében.