Érdekes piaci folyamatokat figyelhettünk meg az elmúlt hónapokban, a HoReCa szektor szinte teljes leállása, a hipermarketekben zajló kereskedelem élénkülése teljesen átstrukturálta néhány hónapra a borpiacot.
A turizmus és a vendéglátóipar szinte teljes leállása a borpiacot sem hagyta érintetlenül. A járvány miatti korlátozások következtében a borászatok egyik napról a másikra veszítették el piacuk 30-40, esetenként akár 90%-át. A pincékben pihenő borok az új évjárat helyét foglalják, ezért szüret előtt célszerű mérlegelni az eladhatóságukat.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megkapott, június 30. éjfélig benyújtott zöldszüreti kérelmek összesítő adata szerint a kérelmek száma: 1 910 darab, az ezzel érintett területek nagysága 4 248 hektár, ami az ország borszőlő termőterületének 6,7 százaléka.
Összehasonlításul 2019 évben 2638 darab kérelem érkezett be, 5177,1 hektár támogatási igénnyel. A 2019. évi zöldszüreti kérelmek tekintetében legnagyobb összterületi visszaesés a Kunsági borvidéken (-930 ha) és a Mátrai borvidéken (-355 ha) volt. A statisztikák alapján 2020-ban nem nyújtottak be zöldszüreti kérelmet a Zalai, a Nagy-Somlói borvidékekről.
A zöldszüreti kérelemben szereplő összes terület tekintetében a top 3 borvidék:
|
Kunsági borvidék |
1 978 ha |
|
Tokaji borvidék |
874 ha |
|
Mátrai borvidék |
214 ha |
A borvidéki termőterülethez viszonyított zöldszüreti kérelmek területi arányát vizsgálva a top 3 borvidék:
|
Csongrádi borvidék |
18,5 % |
|
Tokaji borvidék |
15,8 % |
|
Bükki borvidék |
11,2 % |
Az összesített táblázat az alábbiakban látható:
Borvidék |
Intézkedésbe vont terület (ha) |
Kérelem száma |
Összes termőterület (ha) |
Zöldszüret területi arány (%) |
Badacsonyi borvidék |
19,8 |
15 |
1 329 |
1,5% |
Balatonboglári borvidék |
40,1 |
9 |
3 460 |
1,2% |
Balaton-felvidéki borvidék |
15,8 |
7 |
753 |
2,1% |
Balatonfüred-Csopaki borvidék |
45,0 |
36 |
1861 |
2,4% |
Etyek-Budai borvidék |
15,0 |
3 |
1688 |
0,9% |
Móri borvidék |
10,1 |
2 |
488 |
2,1% |
Neszmélyi borvidék |
23,6 |
3 |
968 |
2,4% |
Pannonhalmi borvidék |
9,9 |
4 |
595 |
1,7% |
Soproni borvidék |
131,5 |
65 |
1 540 |
8,5% |
Bükki borvidék |
112,8 |
33 |
1 004 |
11,2% |
Egri borvidék |
170,5 |
60 |
5 670 |
3,0% |
Mátrai borvidék |
213,9 |
174 |
6 378 |
3,4% |
Pécsi borvidék |
20,4 |
2 |
584 |
3,5% |
Szekszárdi borvidék |
27,7 |
2 |
2 236 |
1,2% |
Tolnai borvidék |
161,2 |
30 |
2 245 |
7,2% |
Villányi borvidék |
113,5 |
35 |
2 341 |
4,8% |
Tokaji borvidék |
873,8 |
634 |
5 542 |
15,8% |
Hajós-Bajai borvidék |
89,1 |
28 |
1 839 |
4,8% |
Kunsági borvidék |
1 978,2 |
727 |
20 350 |
9,7% |
Csongrádi borvidék |
177,1 |
41 |
955 |
18,5% |
Összesen: |
4 248,9 |
1 910 |
63 054 |
6,7% |
Ebben az évben, a 2,5 milliárd forint forrással tervezett krízislepárlás alternatívát kínál azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek.
A lepárló a borok alkoholtartalma alapján 56,6 – 115 forintot kaphat a termelő literenként. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter saját előállítású borral vehet részt a támogatásban, annak érdekében, hogy minél több kistermelő részesülhessen a lehetőségből.
A magyar kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére. Az olasz, a francia, a spanyol területeken ugyancsak kezdeményezték az EU-ban az idén a járványhelyzet miatt, hogy indítsanak el krízislepárlást. Ennek elsődleges célja a piaci nyomás csökkentése mind a bor, mind a szőlőtermés tekintetében.
Franciaország 140 millió eurós kerettel indít krízislepárlást (50 milliárd forint), Spanyolország 50 millió eurós kerettel indítja meg, ami 17,5 milliárd forintot jelent. Olaszországban krízislepárlási intézkedésre mintegy 50 millió eurót szánnak, ám a szakmai szervezetek még további 50 millió euró átcsoportosítását javasolják a szerkezetátalakítás helyett promócióra.
Természetesen – ugyanúgy, mint tavaly – az intézkedés teljes mértékben önkéntes, tehát semmiféle kényszer nincsen benne, akárcsak a zöldszüreti intézkedésben. Mind a két intézkedésben való részvétel a piaci szereplők saját döntésén alapszik. A krízislepárlás az uniós piaci rendeletben meghatározott egyik lehetséges borpiaci intézkedés – a másik a zöldszüret –, tehát a séma ugyanaz, mint 2019-ben volt. A különbség a tavalyi évhez képest az, hogy idén a támogatás arányosan nő a lepárolt bor alkoholfokával.
Hazánkban idén durván 1 milliárd forinttal magasabb lesz a krízislepárlási intézkedésnek a kerete, mint tavaly volt, így 2,5 milliárd forint kifizetésére nyújt lehetőséget. Ugyanakkor nagyon fontos különbség a 2019-es évhez képest, hogy csak saját termelésű bor párolható le, és az is csak felső korláttal, tehát egy borászat legfeljebb 2 ezer hektoliternyi bort párolhat le. Ennek a célja, hogy kizárják azt a típusú spekulációt, hogy valaki csak a krízislepárlás kedvéért bort vásároljon fel, hogy aztán felvegye érte a támogatást. A krízislepárlásra benyújtott igény nagyságrendje nagyban függ a borászok készleteitől, így a kialakuló szőlő felvásárlási- és boráraktól.
Ez olyan speciális intézkedés a koronavírus-járványra való tekintettel, amelyet a bizottság külön engedélyezett. Értelemszerűen az intézkedés célja az, hogy lehetőleg még a szüret előtt képesek legyenek a borfelesleg egy részét kivonni a piacról. Érdekes lesz megnézni, hogy idén mekkora mennyiségben él az ágazat ezzel a lehetőséggel – tavaly gyakorlatilag teljes mértékben kihasználásra került az intézkedés. Az is látható, hogy az európai uniós támogatási források, amelyek most megnyíltak, amelyekből profitálni tud az ágazat, valójában nem mások, mint a fejlesztésre kapott európai uniós források átcsoportosítása a krízisre, tehát a jövőbeli fejlesztések forrásait tudjuk jelenleg a krízis kapcsán felhasználni.