Lárváik mindkét végükön elkeskenyedő, henger alakú hernyók, csupaszak vagy enyhén szőrözöttek. A fajok nemzedékszáma változó, és az előfordulási hely éghajlata is befolyásolja. A sodrómolyfélék közül eddig 73 faj minősül kártevőnek. Ide sorolható az alma- és a körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly.
A nyári nemzedékek kártétele általában súlyosabb, mint a tavaszié, mert a kártevők egyedszáma a tenyész-időszakban nő, viszont a gyümölcsmennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb.
Almamoly
Valamennyi almatermésű gyümölcsfaj legveszélyesebb kártevője a 9-12 mm-es almamoly. A nőstények a levelekre, hajtásokra, vagy ritkábban a gyümölcsökre rakják le tojásaikat. A kis hernyók fölkeresik a gyümölcsöket és berágnak a belsejükbe, magházig hatoló járatot készítenek, a magvakkal táplálkoznak, majd elhagyják a károsított gyümölcsöt. A járatban rágcsálékot, ürüléket találunk, amely gyakran a felületre is kitüremkedik.
Az almamoly gyümölcskártétele elleni permetezést a szexferomoncsapdás előrejelzés alapján végezzük, de figyelembe kell venni a készítmények hatásmódját is. Ha a kezeléseket kihagyjuk, a férges gyümölcsök gyakran már a fán rothadásnak indulnak. Az almamolynak évente két nemzedéke van. A kifejlődött hernyók áttelelnek a fák kéregrepedéseiben, talajban csak elvétve telelnek.
Almailonca
A hajtást és a gyümölcsöt is károsítja az almailonca. Tavasszal, rügyfakadáskor a hernyók elhagyják a telelőhelyeiket és kátételük során összeszövik, megrágják a fiatal hajtásokat, leveleket.
A megrágott gyümölcsöt gyakran még a moníliás betegség is fertőzi. Évente két nemzedéke fejlődik. A fiatal hernyók áttelelnek a fák koronájában, szövedék védelmében. Az imágók rajzását fénycsapdával és szexferomoncsapdával követhetjük nyomon.
Körtemoly
A 16-20 mm hosszú körtemolyt eddig kizárólag a vadkörtén és a legkülönbözőbb körtefajtákon találták meg. A kárminpiros, kör alakú, lapos tojásból a lárva közvetlenül a gyümölcs belsejébe rág, a tojás és a gyümölcs érintkezési pontján. A hernyó a magvakkal táplálkozik, kifejlődve 2-3 mm átmérőjű, ürülékmentes járaton távozik a magházból.
A gubókban május végén kezdődik el a hernyók bábozódása. A lepkék rajzása június közepétől július második feléig tart. A párás, meleg időjárás kedvező a kártevő számára.
Barackmoly
Az őszibarack, a mandula és a kajszi hajtás- és gyümölcskártevője a barackmoly. A hajtáskártétel elsősorban őszibarackon és mandulán figyelhető meg. Tavasszal a hernyók berágnak a hajtás csúcsába és lefelé haladó járatot készítenek, aminek következtében a hajtásvég és a rajta lévő levelek elszáradnak, tövüknél mézgacsepp jelenik meg.
Később, a gyümölcskötődés után a hernyók a hajtáson kívül a gyümölcsöket is fertőzik. Az egészen fiatal gyümölcsök belsejét a hernyó teljesen kiüregesítheti, nyáron, a csonthéjas mag megkeményedése után a gyümölcs kocsány körüli része rágott, majd mézgafolyás és ürülék szennyezi be a gyümölcsöt. Egy-egy hernyó több hajtást és gyümölcsöt károsít.
Keleti gyümölcsmoly
Jellegzetesen több tápnövényű faj. A gyümölcsfák közül elsősorban őszibarackon, kajszin, szilván és mandulán fordul elő, de károsíthatja a cseresznyét és a birset is. A keleti gyümölcsmoly hajtás- és gyümölcskártevő is, de például szilván csak a gyümölcsöt támadja meg. Tavasszal a kikelő hernyók berágnak a friss hajtásba, és ott járatot készítenek. Egy hernyó 3-4 hajtást is károsíthat.
A hernyó járata kezdetben még a gyümölcs héja alatt húzódik, de később egyre meredekebben a mag felé irányul. A gyümölcsökön szabálytalan felületi rágások vagy különböző nagyságú lyukak keletkeznek. Ezeket a tüneteket erőteljes mézgafolyás is kíséri és ürülékcsomók szennyezik. Évente 3, esetleg még egy negyedik nemzedéke is fejlődik. A kifejlett hernyó védett helyen telel át, fehér gubóban.
Szilvamoly
A szilvafélék legveszélyesebb kártevője. Mivel a szilva növényvédelmi szempontból az elhanyagolt gyümölcsfélék közé tartozik, a fákon általában sok a mollyal fertőzött gyümölcs, ami még érés előtt a földre hullik.
A kifejlett lepke 5 mm hosszú, barnásszürke elülső szárnyát hamuszürke tükörfolt díszíti. A hernyó a gyümölcs belsejében él, kirágja a magház környékét, ürülékével, rágcsálékával szennyezi a gyümölcsöt.
A szilvamolynak évente 3 nemzedéke fejlődik. A kifejlett, 10-12 mm hosszú, vöröses hernyók augusztustól elhagyják a károsítási helyüket, és a talajban vagy a fatörzs alsó részén telelnek át. A kártevő elleni védekezést az áttelelő nemzedék rajzását követően május közepén, a tojásrakás idején meg kell kezdeni, és augusztus végéig rendszeresen folytatni. A törzsre erősített hernyófogó övekkel (pl. hullámpapír) a bábozódni vonuló hernyókat lehet összegyűjteni és megsemmisíteni.
A szilvamoly imágóinak rajzását legkönnyebben szexferomoncsapdával figyelhetjük meg. A szilvában a szilvamoly mellett a keleti gyümölcsmoly is gyakori kártevő.