Mint ismeretes, a világ nagy részén online felületre került az oktatás a koronavírus-járvány miatt. Így történt Romániában is, és az egész rendszert működtetés közben kellett átgondolni. A változtatások egyik hozadéka, hogy az egyetemi felvételire ezúttal online lehetett jelentkezni, és emiatt az érdeklődők nagy része több egyetemre is benyújtotta a felvételihez szükséges iratokat. Ennek köszönhetően az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karához tartozó sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban 2015. szeptemberében indították el az agrármérnöki szakot, és idén márciusban a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság úgy döntött, hogy ősszel ugyanott elindulhat az erdőmérnökképzés is. A szak országos viszonylatban is hiánypótló, mert eddig nem volt magyar nyelvű erdőmérnökképzés.
Nyárádi Imre István dékánhelyettes, a központ igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy az egyetem 2013-ban kidolgozott fejlesztési stratégiájában már szerepelt új helyszínek és új szakok indítása. Akárcsak az agrármérnökin, az erdőmérnöki szakon is harminc helyet biztosítanak, amiből 25 tandíjmentes, a fennmaradó öt pedig tandíjas. Egy tanévre 400 euró a tandíj.
A brassói erdőmérnöki kar rendelkezik történelmi múlttal, ehhez társult a rendszerváltás után a suceavai egyetem, ahol szintén minőségi a képzés. A szakmának van létjogosultsága az országban, hiszen mintegy 6,7 millió hektárt borít erdő vagy fás növényzet.
A környékünkön, Hargita, Kovászna és Maros megyékben jelentős az erdős területek aránya. A rendszerváltás után számos közbirtokosság és magánerdészet alakult, amelyeknek szakemberekre van szüksége. Addig központi irányítással több ezer vagy tízezer hektáron gazdálkodott egy-egy állami erdészeti hivatal, de a tulajdonjog visszaszolgáltatásával változott a helyzet.
A Sapientia ott tart, hogy az idén 31 szakra hirdet felvételit. A sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban sikerült korszerű oktatási infrastruktúrát kiépíteni: 17 jól felszerelt szaklaboratórium, három előadó- és szemináriumi terem áll a diákok és az oktatók rendelkezésére. Emellett a gyakorlathoz és a terepmunkához szükséges hálózatot is kiépítették, ami elvárás volt a szak engedélyezéséhez. Szerződést kötöttek több Hargita, Kovászna és Maros megyei erdőtulajdonossal, illetve ezen a téren tevékenykedő üzemekkel – pisztrángtenyészettől a parajdi erdészetig –, amelyek vállalták, hogy lehetőséget adnak a leendő erdőmérnökök gyakorlati képzésére. Emellett több mint 50 hektár erdő van a Sapientia Alapítvány tulajdonában. A szak elindításába, illetve a leendő erdőmérnökök képzésébe partnerként a soproni egyetem is bekapcsolódott.
A soproni egyetem rektora, Náhlik András professzor jelen volt az akkreditációs bizottság ellenőrzésén, hogy személyesen biztosítsa róla a hatóságot, hogy a soproni egyetem erdőmérnöki kara támogatja a folyamatot. Az engedélyeztetési iratokban 33 tanárt nevesítettek, mint akik a négyéves képzésben végig tanítani fognak az új szakon. A tanárok több mint fele a Sapientia EMTE alapállású oktatója, akikhez a Soproni Egyetem erdőmérnöki kara tíz szakoktatója csatlakozott. Azonkívül egyes tantárgyak oktatásába doktori fokozattal rendelkező, erdélyi magyar szakmabeliek is besegítenek. A hosszú távú cél az, hogy helyi szakembercsoportot és tantestületet neveljen ki a kar. Ebben nyújt hathatós segítséget a soproni egyetem.
|
Jövőbe tekintő kertészet A csíkmadarasi Garden Proiect Kft. Hargita megye egyik legnagyobb kertészeti vállalkozása. Tulajdonosa, a csíkmadarasi János Ferdinánd a budapesti Corvinus Egyetemen végezte el a kertészmérnöki szakot, majd létrehozta vállalkozását, amit feleségével közösen igazgat, és amit több alkalmazottal működtetnek. Kertészeti szolgáltatásaik – kerttervezés, dísz- és-haszonnövények termesztése és árusítása – mellé egy biotechnológia laboratóriumot is kialakítottak nagyjából 3 évvel ezelőtt, amelynek lelkes fiatalokból álló csapata vírus- és patogénmentes növényeket állít elő mikroszaporítással, elsősorban saját gazdaságuk igényeinek kielégítésére. Munkájuk eredményeit látva már nemcsak környékbeli gazdák fordulnak hozzájuk bizalommal, hanem távoli megyékből, sőt országhatárokon túlról is keresik őket. A laboratórium vezetője, Balázs Márta biotechnológus tudomása szerint Erdélyben nincs másik kertészeti vállalkozás, amelyik mikroszaporítással is foglalkozna. A laboratóriumot az üzleti szükséglet hozta létre, hiszen a több mint egy évtizede működő vállalkozás oda fejlődött, hogy sokkal költséghatékonyabb, ha az általuk forgalmazott haszonnövényeket saját maguknak állítják elő mikroszaporítással, mert ennek a technológiának köszönhetően megőrizhetik és garantálhatják a növény jellegzetességeinek továbbadását és azok minőségét. Eleinte a környék földrajzi és földtani adottságainak megfelelő növényeket szaporítottak, de ahogy az igények növekedtek, egyre színesítették a palettát.
Azt tapasztalták, hogy bár Bukarest mellett található egy országos kutatóközpont, ennek ellenére jócskán vannak fehér foltjai a mikroszaporításnak, ugyanis minden növényre külön ki kell kísérletezni a technológiát. Lehet pályázni különböző kutatási programokra, de az állam nem karolja fel az ilyen jellegű kutatóközpontokat. A biotechnológia viszonylag új és igen szerteágazó tudomány. Ennek megfelelően folyamatosan és gyorsan fejlődik, hiszen a kutatásba bevont új fajok új módszereket igényelnek. A cél mindenképpen az, hogy költséghatékony technológiát dolgozzanak ki, amihez a tudás folyamatos gyarapítására van szükség. Minden nap más-más kihívás elé állítja ki a kutatókat, újabb sikerélményekkel vagy kudarcokkal. „De aki szereti az újdonságokat, annak egy ilyen laboratóriumban a helye” – mondta a biotechnológus. A közvetlenül az 1989-es rendszerváltás után földtulajdonhoz jutó gazdák még nem tartották fontosnak, hogy kövessék az új technológiákat a mezőgazdaságban, de az őket követő nemzedék tagjai egyre inkább érdeklődnek irántuk. Ezt igazolja, hogy a laboratórium létrehozása óta eltelt 3 év alatt egyre nőtt a garantált minőségű mikroszaporított növények kereslete. A fiatalok nyereségcélú mezőgazdálkodást folytatnak, amihez minél költséghatékonyabban kell termelni a rendelkezésükre álló területen. Ennek része, hogy megfelelően szaporított növényt termesztenek. Azt is megtudtuk, hogy a csíkmadarasi kertészet laboratóriuma igazi műhelyként működik: folyamatosan fogadják szakmai gyakorlaton elsősorban a Sapientia EMTE kertészmérnök szakának egyetemistáit, de a kolozsvári és a bukaresti egyetemekről is jöttek már hozzájuk agrármérnök és biológus hallgatók. – Egy olyan kertészeti vállalkozásnál, ahol mikroszaporító laboratórium működik, garantált a fejlődés – mondja a laborvezető –, mert egy ilyen labor folyamatos beruházást igényel. Az új növényeknek megfelelő berendezéseket és hatóanyagokat kell beszerezni, növelni kell a nevelőkamrák befogadóképességét. És akkor még nem beszéltem a tudásról, ugyanis minden nap új kihívást jelent: a felmerülő szakmai kérdésekre választ kell adni. Már csak emiatt is mindig előre kell gondolkodni. |
A laboratórium tényleg 3 éve működik, ha az első mikroszaporított növény létrehozásától számítják, de ennek megvalósításához hosszú folyamat vezetett. A szaporítás megindításához először is ki kellett találni, hogy mely növényekre érdemes összpontosítani: mi lehetséges a technológiával, mire van igény, és minek a szaporítására lesz kapacitásuk. A szaporítás beindításának alapfeltétele, hogy az alanyok vírus- és kórokozómentesek legyen, erről rendelkezzenek a megfelelő igazolásokkal, illetve hogy ne legyen levédve a szaporítása.Az már beigazolódott, hogy a magyar nyelvű agrárképzés elindítása jó döntés volt.
A következő években a jelentkezők száma egyre csökkent, de tavaly elkezdett fölívelni a jelentkezők száma, 22 jelentkező volt a 30 helyre. Arra számít az egyetem, hogy a tendencia az idén is folytatódik.
Az elhelyezkedésről szólva Nyárádi Imre István dékánhelyettes elmondta, hogy az első évfolyam 12 tavaly végzett agrármérnöke közül mindenki vagy továbbtanul, vagy a szakmában helyezkedett el. Több diákjukat jól menő székelyföldi vállalkozásokhoz, közismert gazdaságokba hívták.
A 2020–2021-es tanévre az újonnan induló erdőmérnöki szakkal együtt immár tizenhárom alapképzésen összesen 565, a négy mesterin pedig 105 helyet hirdet meg a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara. A felvételizők a Sapientia EMTE online beiratkozási platformján díjmentesen feltölthették a szükséges dokumentumokat.
Idén a közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakon negyven, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon ötven, a fordító-tolmács szakon ötven, az informatikán hatvan, a mechatronikán ötven, a számítástechnikán negyvenöt, az automatika – alkalmazott informatika, a távközlés, a gépészmérnöki és a tájépítészet szakokon egyenként negyven, a kertészmérnökin ötven, a marosvásárhelyi kar kihelyezett tagozataként működő a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban pedig az agrármérnöki és az erdőmérnöki képzésre harminc-harminc helyet hirdettek meg.
A felvételi július 25-én volt. A fennmaradt helyekre 2020. szeptember 4–7. között, szintén online és díjmentesen lehet jelentkezni. Az őszi vizsgákat követően közlik, hogy szakonként hány diákkal indul végül az oktatás az új tanévben.
