„De nagyon fáztak, ugyanis, amikor már úgy éreztük, minden jó és szép, mínusz 9 fokos éjszakai fagyot kaptak az ültetvények, ami a hajtásokat tönkre tette” – magyarázta Németh Krisztina, a NAIK SZBKI Kecskemét tudományos főmunkatársa.
Sávosan jött a hideg, s még a kutatóintézet területén belül is volt olyan sor, ahol a hajtás lefagyott, a közelében pedig nem. Egyes helyeken 2 méter magasságban mérték a mínuszokat, máshol a talaj szintjén. A szállított fagy ennyire eltérő volt. Június és július esővel és lehűléssel érkezett. Amíg az első négy és fél hónapban – május közepéig – alig volt csapadék, május végétől július végéig 150 milliméter hullott. „Ez is változó, mert a kutatóintézettől 50 kilométerre, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel térségében ennél kevesebb esőt mértek”- hangsúlyozta a szakember.
Korán beindult a szőlő, egyes helyeken szinte le sem állt tavaly óta a vegetáció. Metszéskor könnyen pattantak a vesszők, március közepén már pattantak a rügyek, a szőlő fakadni kezdett. Szinte könnyezés nélkül indult a vegetáció. Viszont utána jött a hideghullám és az aszály, amely leállította a növény fejlődését.
Ezt követően is vontatott volt a fejlődés, az aszályos időszak következményeként a kórokozók sem úgy viselkedtek, mint a megszokott években. A május 13-án jött fagy, ami a hajtásokat 15-20 centis nagyságban érte, s az éjszakai lehűlések sem kedveztek a növényeknek. Az eddigi vegetációs időt nézve nagy volt a hőingadozás, esetenként 25-30 fokot is elérte a napi különbség. Mértek 34 fokot és mínusz 9-et, miközben a havi hőmérsékleti átlagok januárt-februárt kivéve alacsonyabbak voltak a tavalyi évhez képest.
A szőlő vontatottan virágzott, 3-4 hétre is elhúzódott, azonos időben fajtán belül is találni lehetett virágzó és kötődött fürtöket. Az esős időszakkal együtt megnőtt a peronoszpóra, a feketerothadás, a pára miatt a lisztharmat fertőzés veszélye, emiatt a virágzás, a terméskötés időszakától kellett jobban figyelni a növényvédelemre. Ha valaki arra hivatkozott, hogy az aszály miatt nincsen elég életképes spóra az ültetvényben, és kihagyta a védekezést, alaposan melléfogott. Az ültetvényekben jól látható a feketerothadás tünete levélen, s már a fürtzáródás után vagyunk, bizonyos fajtákban a bogyókon is.
A lisztharmat viszont éppen akkor érkezett, amikor a növény a legérzékenyebb stádiumban volt. A szürkepenésszel az a legnagyobb probléma, hogy az esőzés hatására repednek a bogyók, ezzel utat nyitva a fertőzésnek. Néhány korai fajtánál a zsendülés beindult, s megjelent a botritisz. Az is segíti az elterjedést, hogy az éjszakák párásak, a nagy hőingadozás miatt a nedvesség kicsapódik.
A darazsak megjelenése már szinte általános, ha marad az esős, hűvös időjárás, akkor a pettyesszárnyú muslica kártételével is számolni kell. Kalciumos kezelésekkel lehet erősíteni a bogyó bőrszövetét. Ezek között vannak olyan készítmények, melyek szerves széntartalmúak, s ezáltal jobban fel tudja venni a növény. Segítőként számíthatunk a kaolinra – alumínium szilikát – is, kijuttatva sem mustban, sem a borban nem jelenik meg olyan mértékben, hogy káros lenne. Másrészt lemosható, nem szívódik fel. Nem csak erősíti a bőrszövetet, de a fényt is visszaveri. Szárító hatása miatt megoldást jelenthet a narancsolaj, viszont azt nem akadályozza meg, hogy a muslica belefúrja a tojócsövét a bogyóba. Léteznek szilikon tartalmú készítmények is, amelyekkel szintén védekezhetünk a muslicák ellen.
– hívta fel a figyelmet Németh Krisztina, ráadásul a fürtök hátsó, árnyékos oldalán jelennek meg, sokszor már csak az ecetes illat árulja el, hogy a kívülről egészségesnek látszó szőlő károsodott.