0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Minden fán lehet segíteni

A fák vizsgálatával és gyógyításával, sorsuk jobbra fordításával a faápolók foglalkoznak. Hívják őket arboristáknak, és sokatmondóan fadoktoroknak is. Ma már korszerű műszerek, eszközök állnak a rendelkezésükre a gyökér- és kéregsérülések, betegségek kezelésére, a legyengült, roncsolódott fák megmentésére.

A faápolók képesek a legbetegebb fa életét is meghosszabbítani, a gyakran magasban végzett munkájuk pedig cseppet sem veszélytelen. Az ember a fákat a természetes környezetükből, az erdőkből, ligetekből a városba költöztette, mert gyönyörködni szeretett bennünk, el akart bújni az árnyékukban, élvezni akarta párás és hűs levegőjüket, illatukat. De haszna volt abból is, hogy a fák a város poros levegőjét megszűrik, az erős szeleket tompítják. Később fölismerte, hogy jól jön a fák éleny- (oxigén-) termelése, a szénéleg- (szén-dioxid-) megkötése, a széngáz- (szén-monoxid-) hígítása, majd kísérletekkel igazolta fertőtlenítő hatásukat és lélekemelő képességüket. Az ember megbecsüli a fák rézsűmegkötő képességét, a megváltozott éghajlatban a vízmegtartó szerepét és a villámárvizek mérséklésében is számít rájuk. A fák a legfiatalabbak környezeti nevelésében is segítenek. A mozogni vágyók, a pihenést kedvelő idősebbek is a fás parkokat keresik fel. De az ingatlanpiac is felfedezte a fák értéknövelő szerepét. Az ingatlanosok nyelvén ősfásnak mondott telkeket magasabb áron kínálják.

Belelát a törzsbe

A természetes közegükből kiszakított fák a sok áldás mellett veszélyeztethetik is környezetüket. A faápolókra mindig akkor terelődik nagyobb figyelem, amikor egy kidőlt fa vagy leszakadt ág tragédiát okoz. A faápolónak éppen ennek a megelőzése is feladata a faápolás mellett.

A fa kifordulhat tövestől vagy eltörhet a törzse, az ága. Az erdőben álló fák ezzel nem okoznak olyan nagy bajt, mint a forgalmas utak mellett álló társaik.

A szakavatott favizsgálónak meg kell tudnia becsülni a veszélyt, ami nem is olyan egyszerű dolog, mint az építmények statikai vizsgálata, ahol az anyag és a szerkezet adataival pontosan lehet számolni.

A fák testbeszédében jártas favizsgáló először is kiolvassa a fák állapotát. Ha kellő hírt kapott, akkor javaslatot tesz a kezelésre. Ha szemrevételezés során nem biztos abban, hogy a fa nem törik, vagy nem dől ki, akkor műszerekkel folytatja tovább a vizsgálódást. Mint amikor a háziorvos mágnesesrezonancia-vizsgálatra rendeli betegét. Az utóbbi években gyorsan fejlődő műszerek pontos vizsgálatot tesznek lehetővé. Divos Ferenc magyar fejlesztő világszerte használt FAKOPP műszere segítségével a favizsgáló roncsolás nélkül pontos képet kap a törzs belsejéről. A dőlés veszélyét pedig egy másik műszerével, a DYNAROOT nevű dinamikus gyökérzetvizsgálóval tudja mérni. Tehát a fák veszélyessége vizsgálattal megállapítható.

Gyógyítási módszerek

A faápoló favizsgálat melletti másik tudománya a fák ápolása. A fagyógyítás eszközeinek széles tárháza áll rendelkezésre. A faápoló képes a legbetegebb fa életét is meghosszabbítani, természetesen a ráfordítást és a várható eredményt mindig mérlegelni kell.

Mivel a legtöbb városi fa szomjazik és éhezik, a legkézenfekvőbb segítség az öntözés és a tápanyag-utánpótlás. Ezzel minden fán tudunk segíteni. Ezen a területen is fejlődnek a módszerek.

A városi fák öntözéséhez használt öntözőzsákokkal megoldható a folyamatos vízellátás, és a fák tövét is megvédjük.

A faápolónak van eszköze a téli sózástól szenvedő fák talajának kicserélésére, és a fa környezetének megvédésére is. Tavaly óta külön szabvány szerint védheti az építési területen álló fákat. Van módja a feltöltésbe és lehordásba kerülő fák védelmére. Az életfeltételek javításának a jövőben egyik legfontosabb módszere lesz a tömörödött talaj lazítása magasnyomású levegővel.

A fa gyökerének sérülései életveszélyesek és nehezen kezelhetők. De a faápolás eszköztárában arra is van megoldás, ha a fa közelében végzett földmunka miatt a gyökér megsérül. Ki ne botladozott volna már gyökér által felgyűrt járdán? Faápolással ez is orvosolható. Az építmények, közművezetékek és a fák gyökerének föld alatti harcát pedig gyökérzárral tudja kibékíteni a faápoló.

Sebtapasz, metszés, kötözés

A faápolási eljárások egy másik csoportja a kéregsérülések kezelése. A legújabban rendelkezésre álló sebtapasz pótolja a megsérült kérget, és miután betöltötte szerepét, magától lebomlik. A fasebészet hivatott a törzsben, vastagabb ágakban keletkezett üregek kezelésére. Ha a fasebészek az odvasodás folyamatát nem is tudják megállítani eszközeikkel, számottevően lassíthatják a pusztulás menetét.

Talán a metszés a legismertebb és leggyakoribb faápolási eljárás. Pedig lehet, hogy a fák is ugyanolyan kellemetlenül érzik magukat a metszés során, mint mi a fogorvosnál vagy a műtőasztalon? Ennek ellenére a fákért szorgoskodó faápoló éppen a biztonság érdekében ragad metszőollót, hogy eltávolítsa a fák száraz, zavaró vagy veszélyes részeit. Az erdőben álló fák árnyékba szorult ágai szabadon leeshetnek az avarra. Ezt a városi fáknál meg kell előzni.

A leszakadás veszélyével fenyegető vázágakat, vagy a meggyengült, kidőléssel fenyegető fákat is meg lehet menteni.

Az ágakat ki lehet kötözni, melynek egyik legszebb példája a Margit-szigeten, a Palatinus strand bejárata előtt álló Hétvezér platán, vagy meg lehet támasztani, mint a főváros Széchenyi István terén álló öreg akácot.

A szomorú és szükséges rossz, a fák kivágása is a faápolók feladata. A sűrűn beépített és forgalmas környezetben nem egyszerű egy hatalmas tömegű fát lebontani. De a faápolóknak több ötlete van a sok jószolgálatot tevő fától való tiszteletteljes búcsúhoz és a megfelelő emlék állításához.

Felelősek vagyunk értük

Ha a fákat ápolni akarjuk, akkor fel kell jutni rájuk. A faápolók tudománya a magasban végzett munka. Ehhez általában az emelőkosaras kocsit vagy a kötéltechnikát hívják segítségül. Kötéllel fára mászni, a fán motorfűrésszel dolgozni nem veszélytelen. Sőt, az USA számadatai szerint veszélyesebb, mint a bányászat és a fakitermelés. Az arboristák – így hívják a kötéltechnikával dolgozó faápolókat – évente bajnokságot szerveznek itthon, Európában és a világon. Látványos versenyben, nemzetközi szabályok szerint összemérik tudásukat. Az idei magyar faápoló bajnokságot a Szegedi Füvészkertben rendezték. (A Kertészet és Szőlészet 34. számában tudósítottunk róla – a szerk.)

A települések, nagyobb kertek faállományának kezelése külön tudomány. Az eddig említett ismereteken túl fontos része a faállomány felmérése, nyilvántartása, melyben a hazai településeknek rövid időn belül nagy lemaradást kell behozniuk.

A minél élhetőbb, egészségesebb és biztonságosabb környezet megteremtése a cél a faállomány segítségével.

A faápolóknak ezt a tudását hazánkban még nem használtuk ki.

A városlakó ember felelős a fákért, melyek a természetes környezetükből kiszakítva a házi kedvenceinkhez hasonlóan szomjaznak, éheznek, és ugyanúgy elpusztulnak a rendszeres gondoskodása nélkül. Jó lenne, ha hasonlóan gondolkodnánk a fákról is, mint négylábú kedvenceinkről. Bár érezni lehet a lakók egyre nagyobb figyelmét a fák iránt, a legtöbb esetben nem fogadják el a szakemberek véleményét.

A faápoláshoz kedvet érzők 120 óra hosszára beülhetnek az iskolapadba és megtanulhatják a mesterfogásokat. A szakirányú, felsőfokú diplomával rendelkezők két féléves szakember- vagy szakmérnökképzésen válhatnak favizsgálóvá, faápolóvá. Akik pedig a faápolók közösségébe szeretnének tartozni, azokat tárt karokkal várja a Magyar Faápolók Egyesülete.

Forrás: Kertészet és Szőlészet