Tavaly decemberben villám csapott a kék-hegységi botanikus kertbe, amelynek következtében a vihar keltette erős szélvihartól erdőtűz szabadult el, mely megfékezhetetlenül kezdett tombolni termőföldeken, almaültetvényeken, mígnem elérte a botanikus kertet is.
Mit lehet tudni a sárkányfenyőről?
Felfedezése az múlt század egyik legjelentősebb pillanata volt. ’94-et írtunk, mikor a természetőrök egy területbejárás során olyan tűlevelű fákra bukkantak egy szurdokban, amelyet még a tudósok se láttak korábban. A csokoládébarna kérgű, összetett törzsű sárkányfenyő a szakértők véleménye szerint megközelítőleg 200 millió éve, a jura és kréta korszakban is élt már, még mielőtt Ausztrália elszakadt volna a Gondwana őskontinenstől.
A szakemberek annak az esélyét se zárják ki, hogy még a dinoszauruszok is lakmároztak belőle, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a Kék-hegység botanikus kertjében fellelt sárkányfenyők élő kövületnek számítanak.
A növény vadon élő populációja rendkívül veszélyeztetett besorolású, kevesebb, mint 100 darab van belőlük összesen, valamennyi a park területén. De hogy azon belül egész pontosan hol, azt nem tudni, mert élőhelyének holléte bizalmas információnak számít, ezért szigorú titokban őrzik. Nem véletlen, hogy a tűzvész idején prioritást élvezett a megmentésük.
A sárkányfenyő a veszélyeztetett fajok jelképének is számít, és sokkal nagyobb státusszal rendelkezik, mint más kihalóban lévő fajok, hiszen ezekkel a növények még a dinoszauruszok is találkozhattak.