0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A kisebb-nagyobb dombok között kanyargó ösvények természeti szépségekhez vezetnek; a Bakonyalja és a Balaton, valamint a különböző szakmák találkozása pedig még különlegesebbé teszi ezt a mintegy 7000 hektáros területet, amelyet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészete kezel a Keszthelyi-hegység északkeleti lábazatán és a Tapolcai-medence nyugati részén.

A környéken kirándulóknak, gombaszedőknek vagy medvehagymagyűjtőknek bizonyára feltűnik az erdei élővilág rendkívüli összetettsége, a sokszor néhány tíz méteren belüli változatossága. Ám a fakopáncsok, mókusok, csemeték, sudár fák vagy a korhadó, de ezernyi élőlény számára otthont adó famatuzsálemek láttán valószínűleg nem gondolják, hogy az Uzsai Erdészet kezelésében lévő erdők elsődleges rendeltetése nem a fatermesztés, a természetvédelem vagy turisztika, hanem a honvédelem.

Összehangolt tevékenység

Honvédelem és erdőgazdálkodás. Lehet egyáltalán valami közük egymáshoz? Bizony lehet, az Uzsai Erdészet területén a kettő együtt van jelen. A honvédség békeidőben sem pihen. Teszteli a kézi és gépi eszközeit, szimulációs gyakorlatokon készül a különböző szélsőséges helyzetekre, emellett szinten kell tartani a katonai szolgálatot teljesítők hozzáértését, képzettségét, valamint a hadieszközöket biztonságos körülmények között kell tárolni.

A katonai tevékenységek jelentős része veszélyes, még a legegyszerűbbnek tűnő gyakorlat sem végezhető lakott területen vagy annak közelében, ezzel egyúttal a kíváncsi tekintetek is kizárhatók.

Az erdei ökoszisztéma működtetése csak az alapvető szakmai szabályok betartásával lehetséges. Ha ezekre nem figyelünk az erdőgazdálkodás során, annak az erdők romlása, az erdőterületek csökkenése lesz a következménye. Az erdőkezelés hasonló alapokon nyugszik a közvetlen céloktól függetlenül.

Az Uzsai erdészetben azonban kiemelten kezeljük az erdő védő-rejtő szerepét, és a biológiai korlátok figyelembevételével a honvédelem egyéb speciális, nem feltétlenül publikus igényeit is kielégítjük.

Mindez pedig fokozott szakértelmet kíván az erdőgazdálkodótól.

Az Uzsai Erdészet legnagyobb katonai célú területe a Zalahaláptól északra fekvő Újdörögdi Lőtér. A mintegy 1600 hektáros területet mesterségesen fenntartott gyepek és természetes erdőtársulások borítják, ám a sorkatonaság – így az évenkénti lőtérhasználat – megszűntével mindinkább birtokba veszi a természet.

Az ökológiai szempontból értékes növénytársulások mellett védett növények is szép számban előfordulnak; a terület ma már a Natura 2000 hálózat része.

A néhány évenként igen jelentős létszámmal és haditechnikával felvonuló nemzetközi haderők persze látványos nyomot hagynak (ne feledjük, hogy ez egy lőtér!), de újabb néhány év nyugalom elegendő ahhoz, hogy a növénytakaró megújuljon.

Ritkaságok a lőtéren

Az erdők és gyepek fenntartásában az Uzsai Erdészet közreműködik: a pannon molyhos tölgyesekben és cseres tölgyesekben fenntartó jellegű munkálatokat végzünk, a gyepeket pedig legeltetéssel és kaszálással hasznosítjuk, különben eltűnnének. Az erdészet természetkímélő tevékenységének köszönhetően tömegesen élnek a területen olyan védett fajok, melyek egyúttal Natura 2000 jelölő fajok is. Ilyen például a magyar gurgolya vagy a Szent István-szegfű, de a lőtér közelében kisebb-nagyobb telepekben a tényleg ritka adriai sallangvirág is megtalálható. A különleges fajok megőrzéséhez időzített és technológiailag szabályozott kaszálásokat végzünk.

A természetvédelmi területkezelés mellett a honvédségi igények kiszolgálása is a feladatunk.

A lőtérnek mindenkor, a legváratlanabb időpontokban is alkalmasnak kell lennie a gyakorlófeladatok végrehajtására. Ennek feltétele a folyamatos bejárhatóság, egyúttal az erdők védő szerepének fenntartása. Az Uzsai Csarabos Természetvédelmi Területen az erdőket óvatos erdőnevelési beavatkozásokkal kezeljük, felújításuk szinte minden esetben természetes úton, az idős fákról lehulló magvakból kikelt csemeték felnevelésével történik.

Az uzsai erdészteleptől délre elterülő savanyú talajokon kevés gyertyános-tölgyes, többségében cseres tölgyes és tölgyes erdők találhatók.

Ezek cserje- és lágyszárú szintjében szép számmal találunk csarabot, fekete áfonyát, valamint dunántúli sást. Az Uzsai Erdészet az erdőkezelés során a termőhely változatosságát, az erdőállományok összetételét és számos egyéb igényt szem előtt tartva neveli az erdőket.

A közép és hosszú távú szakmai terveknek megfelelően a fakitermelés szigorúan szabályozott.

Az érett és idős erdőkben leginkább természetes úton gondoskodunk az állomány megújításáról, de évente több tízezer csemetét is ültetünk.

Elegyes állományok

Turistautakon bebarangolható

Az erdőgazdálkodás, természetvédelem, honvédelem céljainak összehangolása mellett sem feledkezünk meg az erdő közjóléti, turisztikai szerepéről.

A zárt területekre a turisták persze nem mehetnek, de ennek a rejtelmes erdészetnek a szépségeit azért számos helyen fölfedezhetik.

Az erdészet központja közelében lévő erdész lőtéren a sportlövők gyakorolhatnak, illetve összemérhetik képességeiket. Szintén az erdészet épületei szomszédságában, a 84-es főút közelében épült meg a Kecskevár-kilátó. Turistaúton, némi állóképességet feltételező könnyűgyalogos túrával közelíthető meg. Az erdészet területén kialakított turistautakon – a honvédelmi célú erdőgazdálkodás kivételével – a fatermesztési és a természetvédelmi erdőgazdálkodás eredményei is láthatók. A változatos terepviszonyok, a vegyes összetételű, egymástól igen különböző erdőállományok igazolják, hogy ez egy apró, de rejtelmes sziget. Erdészeink pedig a különböző célokat egyidejűleg szolgálják.

A terület kedvezőtlen vízellátású, a legtöbb helyen csak a csapadékra számíthatunk. Az összefutó völgyek kivételével a talaj termőrétege igen sekély, ezt jól tükrözi az erdőállományok összetétele.

Az árnyékos, besugárzástól védett helyeken ugyan láthatunk néhány bükkfát, ezekből legföljebb néhány tucat van belőle az erdészet egész területén.

A száraz termőhelyi viszonyokat jobban viselő tölgyesek és cseresek a leggyakoribbak, illetve sokféle vegyes összetételű elegyes állomány uralja a vidéket. A klímaváltozás miatt a levegő páratartalma csökken, így az erdők átalakulása a változatos fafajösszetétel irányába tart.

A 20. század második feléig tartó fenyvesítés hatásai itt is látszanak, bár a feketefenyő pusztulása ezt a régiót is elérte.

A fenyvesek helyét a különböző lombos fafajokkal elegyes cseresek, a délre néző száraz oldalakon a karsztbokor erdőjelleg és molyhos tölgyesek veszik át.

A vegyes, változatos erdők az eltérő talajviszonyok miatt a legmegfelelőbbek ezen a területen. A talajokat mállás során létrehozó alapkőzet is rendkívül változatos. Számos bánya működik vagy működött itt; alighanem kevés hely van a világon, ahol egy-kétszáz méteres távolságon belül dolomitot, folyami kavicsot és bauxitot egyaránt rejt a föld mélye.

Az erdő természetes élőhelye a vad, ezért az erdőgazdálkodásnak része a tervezett, az élőhely igényeit szem előtt tartó vadgazdálkodás.

Az Uzsai Erdészet területén mindegyik hazai nagyvadfaj – gímszarvas, őz, dám, muflon, vaddisznó – megtalálható.

A vadgazdálkodás az állományszabályozás minden elemére kiterjed, vendégvadászatokra, etetésre, különböző vadgazdálkodási berendezések létesítésére és fenntartására.

Horváth Iván

Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk