0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

Az október 2-án benyújtott beadvány rámutatott arra, hogy a korábban Európa jelentős részén gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fogolyállomány érdekében igazoltan működő fajmegőrzési intézkedésekből Németország-szerte a szükséges beavatkozások mindössze 5 százalékát hajtották végre. A fogoly magyarországi állományának alakulása ugyanezt a szomorú trendet követi.

E őshonos madárfajunk, míg az 1960-as években a vadászati statisztikák százezer példányt meghaladó hazai állományt becsültek, mára ez a szám alig tízezerre tehető – a csökkenés tehát idehaza is legalább 90 százalék.

Ezt a tendenciát erősíti meg az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoring Programja is.

A fogoly hazánkban is végveszélyben van!

Oka számos és sokrétű. Alapvetően a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák monokultúrája az apróvadfajok állományának hanyatlásához vezetett.

A mezőgazdasági táblák méretbeli növekedésének, és minden zsebkendőnyi helynek a megművelése következtében eltűntek a mezsgyék, remízek, sövények, amelyek biztonságot jelentő környezetet és fészkelési lehetőséget biztosítottak a fogoly számára.

De nem csak a mozaikos mezőgazdasági élőhelymegszűnés a probléma, hanem a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtó- és rovarirtószer-használat is.

A fogolycsibe 2-3 hetes koráig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkozik, azonban a kemikáliák alkalmazása a rovarfajok számának és mértékének drasztikus csökkenését eredményezi, ezáltal a természetes szaporulat jelentős százaléka nem talált élelmet.

A búvóhelyek megszűnése miatt a fogoly a ragadozók számára szabad prédává vált, ami szintén továbbcsökkenti a felnevelődő és a kifejlett állomány egyedszámát. Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz.

Ezért mindennél fontosabb a létszám nagysága.

Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás. A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés. Csakhogy a mezőgazdasági gépek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek.

Hogyan tovább?

A szürke fogoly, mint mezőgazdaságunk madárfaunájának szerves részét képező faj, a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni. A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát. A legnagyobb szerep a vad- és mezőgazdálkodókra hárul, nekik kellene tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért.

Csakhogy a mezőgazdásznak nem érdeke a tartós szegélyélőhely kialakítása, a kaszálás elhagyásával történő fészekóvás, vagy éppen a kisparcellás, mindössze néhány hektáros gazdálkodás bevezetése, így a szürke fogoly sorsa sem.

Márpedig a fogoly a legjobb indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának, hiszen szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez. Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja.

Összefoglalva, ami a fogollyal történik, az történik általában a mezőgazdasági területeink természeti sokféleségével.

KAP-újratervezés mint első lépés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a hazai gyakori madárfajok állományváltozását vizsgálta. Az elmúlt 21 év adatait összegyűjtve és elemezve arról számolt be, hogy az országos szintű felmérés alapján 28 madárfajnál állapított meg jelentős állománycsökkenést, és e fajok 70 százaléka főként agrárélőhelyekhez kötődik.

Olyan fajok tűnnek el a szemünk láttára, mint a mezei pacsirta, a jövő év madarának választott cigánycsuk, a füsti fecske vagy éppen a fogoly.

A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók: a mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő szerek használatával hozható összefüggésbe.

Az ügy fontosságának és időszerűségének hangot adva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az Országos Méhészeti Egyesület részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez, ami pontokba szedve itt olvasható.

A vészharang kong, egyre hangosabban és vészjóslóan. Most kell tenni e őshonos madarunkért, mert lehet később már visszafordíthatatlan a folyamat. Ha lesz később egyáltalán.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu