Az október 2-án benyújtott beadvány rámutatott arra, hogy a korábban Európa jelentős részén gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fogolyállomány érdekében igazoltan működő fajmegőrzési intézkedésekből Németország-szerte a szükséges beavatkozások mindössze 5 százalékát hajtották végre. A fogoly magyarországi állományának alakulása ugyanezt a szomorú trendet követi.
Ezt a tendenciát erősíti meg az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoring Programja is.
A fogoly hazánkban is végveszélyben van!
Oka számos és sokrétű. Alapvetően a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák monokultúrája az apróvadfajok állományának hanyatlásához vezetett.
De nem csak a mozaikos mezőgazdasági élőhelymegszűnés a probléma, hanem a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtó- és rovarirtószer-használat is.
A búvóhelyek megszűnése miatt a fogoly a ragadozók számára szabad prédává vált, ami szintén továbbcsökkenti a felnevelődő és a kifejlett állomány egyedszámát. Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz.
Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás. A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés. Csakhogy a mezőgazdasági gépek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek.
Hogyan tovább?
A szürke fogoly, mint mezőgazdaságunk madárfaunájának szerves részét képező faj, a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni. A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát. A legnagyobb szerep a vad- és mezőgazdálkodókra hárul, nekik kellene tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért.
Márpedig a fogoly a legjobb indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának, hiszen szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez. Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja.
KAP-újratervezés mint első lépés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a hazai gyakori madárfajok állományváltozását vizsgálta. Az elmúlt 21 év adatait összegyűjtve és elemezve arról számolt be, hogy az országos szintű felmérés alapján 28 madárfajnál állapított meg jelentős állománycsökkenést, és e fajok 70 százaléka főként agrárélőhelyekhez kötődik.
A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók: a mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő szerek használatával hozható összefüggésbe.
A vészharang kong, egyre hangosabban és vészjóslóan. Most kell tenni e őshonos madarunkért, mert lehet később már visszafordíthatatlan a folyamat. Ha lesz később egyáltalán.