0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Csipszgyárak lendíthetik fel a termelést

Az agrometeorológiai és pedológiai feltételek alapján a burgonyatermesztés lehetne Székelyföld egyik mezőgazdasági húzóágazata. Évtizedek óta foglalkoznak vele az itteni gazdák, de eddig inkább csak a komplexebb gazdaságok, a vetésforgó miatt, jövedelemkiegészítésként.

Az utóbbi években több burgonyafeldolgozó nagyüzem, úgynevezett csipszgyár épült a környéken, amelyek mezőgazdasági integrátorként hozzájárulhatnak a növénytermesztési szakág fejlődéséhez.

Románia legnagyobb burgonyatermesztő vidékének számít Háromszék, a Csíki- és a Gyergyói-medencék, évtizedek óta innen látják el az országot krumplival. A termést elsősorban napi piacokon, nagyobb mennyiségben a vendéglátóiparnak értékesítik a gazdák.

A vírusjárvány miatt csökkent a kereslet, és a többlettermés is alacsonyan tartotta az értékesítési árat.

Könczei Csaba agrármérnök, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója lapunknak elmondta, hogy idén mintegy 14 ezer hektáron termesztettek pityókát a megyében. Háromszéken aki növénytermesztéssel foglalkozik, kevés kivétellel krumplit is ültet. A kis- és a közepes gazdaságok leginkább étkezési burgonyát termesztenek. Rajtuk kívül vannak már olyan gazdaságok is – Kézdivásárhely környékén –, ahol 100 hektárnál is több területen foglalkoznak krumplitermesztéssel. Ezek a cégek szerződéses alapon szállítják a terményt a környékbeli csipszgyáraknak. Sikeresen pályáztak, és ezt a bevételt önrésszel kiegészítve sikerült ellenőrizhető klímaberendezéssel, mosóval, válogató- és csomagolósorral felszerelt raktárakat és feldolgozó helyiségeket építeniük.

Kovászna megyében 25 tonna burgonya termett hektáronként az idén, ami a sokévi átlagnál valamivel több.

Mivel az ország más vidékeihez képest Székelyföldön nem volt annyira tartós tavasszal a szárazság, a termés minősége megfelelő lett.

Viszont a vírusjárvány miatt csökkent a kereslet. Azt tapasztalták a termelők, hogy a zöldségpiacokon kevesebbet vásárolnak, a vendéglátóipar csak részben szolgáltatott, ezért csak dömpingáron érdemes értékesíteni a burgonyát: csak nagy mennyiségű termés értékesítésével lehetett a kiadásokat teljes mértékben fedező jövedelemre szert tenni.

A kistermelői piacokon 0,55–0,60 lejért (100 Ft=1,33 lej) lehetett eladni a termést.

A Kovászna megyei burgonyatermesztők – kevés kivétellel – a belföldi piacon értékesítik terményeiket. Igaz, az utóbbi időszakban moldáv, orosz és ukrán felvásárolók is érdeklődnek a székelyföldi burgonya iránt, ezért 0,10 lejjel tudták növelni az átlagos kilogrammonkénti árat.

– Kovászna megyében idén mintegy 20–22 ezer hektáron őszi, 16 ezer hektáron tavaszi gabonát vetettek, és a vetésterület nagysága alapján a krumpli követi őket, 14 ezer hektárral. A mennyiséget tekintve viszont a burgonya áll az első helyen, és a jövedelem szempontjából is. Ezért keresletének és kínálatának alakulása erősen befolyásolja a háromszéki gazdaságok anyagi helyzetét – mondta el a szakértő. Mint kifejtette: – Ahhoz, hogy a gazdák kevésbé függjenek a piaci ingadozástól, a kis és közepes termesztőknek valamilyen módon szervezetten kellene értékesítenie a termést. Létre kellene hozniuk értékesítési szövetkezeteket, mert azoknak jobb lehetősége van raktárak építésére, felszerelésére pályázni.

Ha nagyobb mennyiségű burgonyát tudnának megfelelő körülmények között tárolni, akkor jobban tudnák tartani az árat.

Kovászna megyében évente mintegy 300 ezer tonna burgonyát termesztenek, amiből mindössze 100 ezer tonna raktározására van kapacitás. Ez alig 30 százalékot jelent. Ha ezt fel lehetne tornázni
60–70 százalékra, akkor folyamatosan el lehetne látni a belpiacot. Ősszel dömping van, emiatt olcsón értékesítik a termést, pedig tavasszal már drágábban is el lehetne adni nagyobb mennyiséget a szupermarketeknek.

Erre van már követendő példa. A megyében létrejött hat kistérségi értékesítési szövetkezet, amelyek raktárak építésére, különböző berendezések és mezőgazdasági gépek beszerzésére pályáztak. Többen közülük már a finanszírozási szerződés aláírására várnak, tehát megtették az első lépéseket.

Az is jó jel, hogy a nagygazdák átálltak a csipsznek való pityóka termesztésére. Ez az étkezési fajtákhoz képest különlegesebb odafigyelést, szakszerűbb foglalkozást igé­­nyel. Van olyan termelő, amelyik „két lábon áll”, vagyis a termesztésre szánt terület egy részén csipsznek való, a másikon étkezési pityókafajtákat termesztettek. Így az előbbi értékesítési ára kompenzálhatja idén az utóbbit, ugyanis a csipszgyárak hajlandók drágábban felvásárolni a nekik megfelelő termést. Tavaly az étkezési ára magasabb volt, mint a csipszburgonyáé. Akkor az ellensúlyozta a termesztők kiesett jövedelmét.

Könczei Csaba szerint a raktározási kapacitás növelése és a csipszgyárak jelenléte húzóerő lehet a gazdálkodásban: mindkettő értékesítési biztonságot ad a pityókatermesztőknek.

Ez jelenti a jövőt, hiszen biztonságra van szükség a hosszú távú fejlődéshez.

A Hargita megyei helyzetről Zsigmond Sándor agrármérnök, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szaktanácsosa számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak. Mint elmondta, idén 7100 hektár átlagában 29,5 tonna megfelelő minőségű burgonya termett hektáronként. Az ottani gazdák a vetésforgó miatt foglalkoznak burgonyatermesztéssel.

A Hargita megyében termett krumplit kizárólag belföldön értékesítik egy cég kivételével, amely vetőgumót szállít Magyarországra.

Hargita megyében még nem sikerült ezen a szakágban értékesítési szövetkezetet létrehozni. A nagyobb gazdák közvetlen szerződéses kapcsolatban állnak a felvásárolókkal, tehát ők nem érdekeltek ebben. A kis és közepes gazdálkodóknak kellene összefogniuk egy korszerűen felszerelt központi raktár létesítése és működtetése érdekében, hogy folyamatosan jó minőségű terméssel tudják ellátni a nagy áruházakat. Közösen állhatnák a fenntartása költségeit, könnyebben tudnának fejlesztésre pályázni, olcsóbban vásárolhatnának inputanyagokat és előnyösebb helyzetből tárgyalhatnának a felvásárlókkal.

A romániai szövetkezeti törvény gazdasági-pénzügyi kedvezményeket is nyújt a szövetkezeteknek.

Ennek ellenére, bár volt ilyen próbálkozás, nagyon nehéz a gazdákat meggyőzni arra, hogy társuljanak. Még mindig elevenen él bennük a kollektív gazdálkodástól való félelem. Szerencsére egyre több fiatal gazda veszi át az idősebbek helyét, akikre szükség van a tapasztalataik miatt, ennek ellenére a nyereségcélú mezőgazdálkodás igazi letéteményesei az új nemzedék tagjai, márpedig az a jövő – véli a szakember.

Az is jó, hogy a környéken megjelentek a csipszgyárak. Hargita megyében is több gazda kötött szerződést feldolgozóüzemekkel. Bukarestben, Brassó megyében van két üzem, és a Hargita megyei Csíkszentsimonban épül egy harmadik, amely kizárólag székelyföldi gazdáktól vásárol fel termést.

Nemsokára beindul a Tiltott Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. sörgyára közelében a Hargita megyei Csíkszentsimonban épített csipszgyár, amely nemcsak burgonyából állít elő nassolnivalókat, hanem egyúttal zöldség- és gabonafeldolgozó is lesz. A burgonya-szirmok mellett egyebek között reggeli kiegészítő gabonaféléket, vitaminokkal gazdagított csokoládés gabonapelyhet, bébiételeket, müzliféléket, pattogtatott kukoricát és levesgolyókat állítanak majd elő.

Ennek ellenére termékei 70–80 százaléka a burgonyára épül, mivel a környéken leginkább burgonyatermesztéssel foglalkoznak. A maradék 20–30 százalékot alapozzák egyéb helyi zöldségekre és gabonafélékre.

A csipszgyár építésének ötlete 2007 óta foglalkoztatja a sörgyárat is birtokló tulajdonosokat. Évekkel ezelőtt vásároltak az ásványvíz-palackozással foglalkozó Hargita Gyöngye Rt.-től egy csíkszentsimoni épületet, ezt alakították át. Építettek hozzá egy korszerű, 6 ezer tonna befogadóképességű burgonyatárolót, ahol megfelelő hőmérsékleten és nedvességtartalom mellett tudják tárolni az alapanyagot, és ahol a csírátlanítást is el tudják végezni. Az idén tavasszal kötött szerződések alapján összesen 2100 tonna burgonyát vásároltak fel környékbeli termesztőktől, amit elraktároztak. Ebből mintegy 525 tonna különböző ízesítésű csipsz lesz. Azt tervezik, hogy amikor már teljes kapacitással működik a gyár, körülbelül 6 ezer tonna krumpliból 1800 tonna különböző ízesítésű csipszet állítanának elő évente székely pityókából. Nagy hangsúlyt fektetnek a helyi alapanyagokra, például parajdi sóval fűszerezik a nassolnivalókat és környékbeli méhészektől vásárolt mézzel ízesítik az édes termékeket.

Fráter Olivér igazgató szerint jövő januárban kezdhetik el a gyártást. A jelenleg raktáron levő burgonya mindössze a termelési kapacitás egyharmadát fedi le, a kereslet függvényében vásárolnak fel még többet. Az Intersnack és a PepsiCo cégek a romániai kereslet 90 százalékát fedezik, ezért biztosan nehéz lesz utat törni a multik között, de ő úgy érzi, sikerülni fog.

– A csíki csipszgyár mindenképpen a régió egyik fontos mezőgazdasági-élelmiszeripari integrátora szeretne lenni, hiszen helyi terményeket vásárolunk fel alapanyagnak. Szerződést kötünk a helybéli gazdákkal, vetőmagot is adunk nekik. A piaci árnak megfelelően vásároljuk fel tőlük a burgonyát – mondta az igazgató. Ugyanakkor fontos, hogy az év elején leszögezett felvásárlási ár nem változik, vagyis biztos jövedelemre számíthatnak. A mindkét fél számára igen előnyös szakmai együttműködésnek köszönhetően földalapú és a termény szerint támogatásra is pályázhatnak. Folyamatosan bővíteni akarjuk a piacot, amivel nekik is egyre nagyobb felvásárlási lehetőséget kínálunk. Az sem titok, hogy ezekkel a termékekkel egészítjük ki a sörforgalmazással elnyert teret. Azt szeretnénk, hogy az Igazi Csíki Sör mellé a Csíki csipsz termékeit fogyasszák a vásárlók. A helyi beszállítókon és munkaerőn alapuló gazdasági koncepciót csak céltudatos vásárlóréteg tarthatja fenn, akik tisztában vannak vele, hogy ezáltal hozzájárulnak az erdélyi mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséhez – fogalmazta meg tömören az új üzem filozófiáját Fráter Olivér, a Pityókagyár Kft. igazgatója.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság