Amikor kisállatot veszünk, nem árt tájékozódnunk arról, milyen hangja van a kiválasztott kedvencnek. A halak persze némán úszkálnak az akváriumban, de egy régi, vagy rosszul beállított vízszűrő folyamatos berregése már idegesítő lehet. A kétéltűek közül bizonyos békafajok éjjelenként bizony rázendíthetnek, megkeserítve ezzel gazdájuk életét.
Rettentő idegesítő tud lenni, amikor a gyíkok vagy a szárazföldi teknősök karmaikkal kaparják az üveget, mivel az átlátszó közegen mindenáron át akarnak jutni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy egészen addig a magasságig letakarjuk, letapasztjuk az üveget, ameddig kedvencünk kilát. Ez a módszer nem hoz száz százalékos eredményt, de valamelyest segíthet.
Madárének négy fal között
Az otthon tartott madarak hangja széles skálán mozog. A díszpintyek halkan énekelnek, tehát ebből a szempontból kitűnő választás. A kanárik közül ma már általában a halkabban dalolókat tenyésztik (úgynevezett rollereket), a hangosabb csapperek csak azoknak ajánlhatók, akik igazán szeretik a madáréneket, és a szomszédjaik is átlagon felül toleránsak.
Egy halom alomA jól megválasztott alom sokat segíthet a szagok elnyomásában. Egyes lágyevő madaraknál és a nektárevő papagájoknál, mint amilyen például a szivárványos lóri, szinte elengedhetetlen a gyakran cserélt, jó nedvszívó macskaalom. A kisemlősöknél ugyanez nem válik be, mivel náluk a macskaalom komoly egészségügyi problémákat okozhat. Így aztán esetükben sokszor meg kell elégednünk a hamar átnedvesedő, ezért gyakran cserét kívánó faforgáccsal. A forgács azonban legyen mindig pormentes és kerüljük az illatosítottakat. Persze akadnak olyan házikedvencek is, amelyek kényelmetlenül érzik magukat a forgácson. Ilyenek például az ugróegerek, nekik friss homokot almozzunk. |
Az igazi hangoskodók azonban a papagájok. A hullámos papagáj és a nimfa papagáj szerencsére kivétel ez alól – lehet épp emiatt lettek olyan népszerűek. A kedvesen bohókás, rendkívül bájos törpepapagájok hangja viszont a legtöbb ember számára igencsak bántó.
Persze a zajok kiküszöbölésére akadnak biztosnak tűnő receptek, például a kalitka letakarása, a kertben tartott papagájok (lévén hogy hajnalban köszöntik a napot) esti bezárása, ám ezek a módszerek távolról sem tökéletesek. De az előbbiek senkit se tántorítsanak el a papagájtartástól! Ma már több tucat fajból választhatunk, amelyek között akadnak igazán kellemes hangúak is.
A legtöbb kisemlős életritmusa eltér az emberétől. A rágcsálók többsége ugyanis éjszaka aktív, ilyenkor motoszkál, hajtja a futókereket stb., magyarán ilyen állatot semmiképpen se tegyünk a hálószobába! Emellett aki korán lefekszik és későn kel, annak nem sok öröme lesz a rágcsálók tartásában. A tengerimalac szinte egész nap aktív lehet, de a hörcsögök édesdeden átdurmolják a nappalt, s igencsak rossz néven veszik, ha ilyenkor megpróbálják felkelteni őket; nemtetszésüknek sok esetben éles fogukkal adnak nyomatékot.
„Illatozó” kedvencek
A kisállattartás gyakori velejárója a szag. Gondolhatnánk, hogy egy akvárium sosem kényszerít orrbefogásra senkit, de ez nem igaz. Egy elhanyagolt medencének bizony erőteljes pocsolyaillata lehet.
A vízi teknősök önmagukban szerencsére nem büdösek. Ám ha etetés után marad némi halmaradék a medencéjükben, nincs az a szűrő, amely megtisztítaná azt. Ilyenkor az egyetlen megoldást a vízcsere jelenti. Prevenciós célzattal a legjobb, ha teknőseinket külön, egy műanyag edényben etetjük. Miután megvacsoráztak, visszatesszük őket az akvaterráriumba, az etetőedényből pedig egyszerűen kiöntjük piszkos vizet.
A szárazföldi teknősök, különösen a nagy testű példányok ürülékét azonnal el kell távolítani. Ám rögvest hozzáteszem, hogy az európai szárazföldi teknősöket vétek szobai terráriumba zárni, nekik a kertben vagy az erkélyen kell tavasztól őszig helyet biztosítani. Kint a takarításuk is sokkal könnyebben megoldható.
Rosszabb a helyzet, ha a kígyó megeszi az egeret, de később, például az ijedtségtől visszahányja táplálékát. A frissen etetett kígyót ezért feltétlenül békén kell hagynunk! Közvetlenül elutazásunk előtt ne etessük meg a kígyónkat, mert ha a „baleset” távollétünkben történik, hazatértünk után bizony nagyon hosszú ideig kell szellőztetnünk. És persze a kígyók ürülékét is azonnal ki kell szedni az terráriumból.
Maghéj és tollpihe
A madarak közül egyes lágyevő fajokra kell jobban odafigyelnünk. Gyors az anyagcseréjük, így ha elhanyagoljuk kalitkájuk tisztítását, akkor némi szag terjenghet a lakásban.
Teendők dióhéjban– Állataink férőhelyét naponta ellenőrizzük, ahol megoldható, ott az ürüléket és a megmaradt táplálékot haladéktalanul távolítsuk el. A penészes, romlott gyümölcs és zöldség nem csak kellemetlen szagú, de egyúttal káros is az egészségre. – Általánosságban elmondható, hogy a magevő madaraknál és a kisemlősöknél hetente egyszer almot kell cserélni. A lágyevő madaraknál és néhány emlősnél erre gyakrabban, hetente két-három alkalommal is szükség lehet. – A vizelettel szennyezett faforgácsot naponta távolítsuk el. – Betegségre utalhat, ha állatunk ürülékének szaga és állaga megváltozik. Ilyenkor feltétlenül konzultáljunk az állatorvossal! |
Tollas barátaink, mivel kalitkában élnek, bizony szemetelnek is. Kiszórják az aljzatként használt sódert, kidobálják a maghéjakat, és vedléskor még a lakás szegleteibe is eljutnak a tollak. Sok madárbarát meglepődik azon, hogy amikor papagáját hazaviszi, rövid időn belül púderszerű por röpköd a szobában. Különösen a jákók és az amazonok „púdereznek” így. E madaraknak ugyanis igen sok, a tollaik ápolását elősegítő úgynevezett púdertolluk van.
Ekkor érdemes letakarni a bútorokat – különösen a lágyevők „potyogtatnak” szorgalmasan –, s a papagájoknál arra is ügyelni kell, szét ne rágják a vezetékeket, erős csőrükkel ki ne kezdjék a bútorokat, hagyják békén a szobanövényeket, amelyek közül több is mérgező lehet.
Bájos, de büdös
A legnagyobb szagproblémát kétségkívül a kisemlősök jelentik. Általánosságban elmondható, hogy e téren a legkisebb gond a sivatagból-félsivatagból származó fajokkal van, mivel kevés vizeletet ürítenek és ürülékük is száraz. Például egy megfelelő méretű törpehörcsög vagy ugróegér terráriuma teljesen szagtalan lehet.
Néhányuk, például a rendkívül bájos, cukormókusként közismert törpe siklóerszényes kellemetlen szagú vizeletével rendszeresen jelöli férőhelyének berendezési tárgyait. Ha ezeket letisztítjuk vagy kicseréljük, szinte azonnal újrakezdi tevékenységét… A tengerimalac köztes állapot, nagy termete miatt csak gyakran takarított, megfelelő méretű (!) férőhelyen marad teljesen szagtalan.