A gombabetegség kitartóképletei, a szkleróciumok, akár 20 éven át is ugrásra készen várják a tápnövényüket. Ott, ahol szűk a vetésforgó, a talajban óriásivá nő a kórokozónyomás, és egy nedvesebb évjáratban a fehérpenészes szártőrothadás a repcetermés 40-50 százalékát is elviheti. Zárt állományokban – ha a fertőzéshez szükséges ideális körülmények fennállnak –, akkor a gomba 5-10 százalékos mértékben mindig jelen van.
A talajban lévő kitartó képletekből (szkleróciumok), gyökéren keresztül indul a micéliális fertőzés. A kórokozó bejut a növénybe, és a szállító edénnyalábokat eltömíti, majd hirtelen hervadás következtében a növény elpusztul. A szekunder infekció az, amikor apotéciumok, ivaros termőtestek alakulnak ki, és az aszkospórák szóródása által fertőződik a szárközép és a tányér.
A szemkitelítődés idején is kialakulhat még a primer fertőzés, ilyenkor már vannak kaszatok, de azok vagy léhák, vagy jelentős ezermagtömeg csökkenést szenvednek el. Terméscsökkenés, szártörés, betakarítási problémák jelennek meg, és megfertőződik inokulumokkal a terület a következő 15 évre.
Ha az országos időjárást vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy április, május szárazabb volt, viszont június, július, helyenként augusztus csapadékellátottsága jóval az átlag felettinek mondható. A szklerotinia tünetei napraforgóban június első felében primer fertőzés következtében jelentek meg. Összességében a nyári csapadékos időjárás kedvezett a szklerotinia elterjedésének, ahol volt a talajban szklerócium, ott jelentősebb fertőzések alakultak ki. Főként azokon a területeken, ahol a szklerotinia gazdanövényei a vetésforgóban 5 éven belül követik egymást.
„A csapadékos, meleg idő hatására megnőtt az alternaria (Alternaria helianthi, helianthificiens) és a fóma (Phoma macdonaldii) fertőzés mértéke a száron” – olvasható egy Hajdú-Bihar megyei beszámolóban. A fehérpenész (Sclerotinia ssp.) szártőfertőzés a csapadékos belvizes területeken erősödött, a szárközépi (aszkospórás) fertőzés tünetei is ott gyakoribbak, foltokban jelentős mértékű.”
A szklerotiniára fogékony gazdanövények (repce – napraforgó – helyenként szója) esetében a termelők gyakran nem tudják tartani a vetésforgót. Ezeken a helyeken a napraforgó vonatkozásában idén a primér fertőzés okozott károkat, gazdaságtól, táblától függően 5-20 százalékos mértékben. A tányérfertőzés észlelési szinten volt jelen. A szójában július második felében egyértelműen látszódtak a szklerotiníás táblafoltok.
Baranya megyében nem a napraforgó, hanem a szója mutatta a legnagyobb fogékonyságot a szklerotínia iránt. Itt idén helyenként jelentős, 10-15 százalékos volt a fertőzés, és a gazdák is belátták, hogy nem ülhetnek ölbe tett kézzel, valamit tenni kell ellene.
A primer fertőzés gyakorisága szembetűnő volt idén, elérte a 15-20 százalékot! A napraforgót ebben a termesztési körzetben a magasabb tőszámmal – hektáronként 65 ezer tő – termesztik. Felmerül a kérdés, van-e összefüggés a magasabb tőszámok, és a szklerotinia fertőzés mértéke között?
Repce esetében volt olyan somogyi gazdaság, ahol a szklerotinia miatt hektáronként akár egy tonna termésveszteség is bekövetkezett. Napraforgóban a fertőzés ekkora termésdepressziót nem okozott, viszont a tüneteket – amely elérte a 10-15 százalékot – egyértelműen lehetett látni, miközben Tolnában a szklerotinia primer fertőzés sok esetben a 20-30 százalékot is meghaladta. Helyenként a szekunder fertőzés következtében fellépő szárközép-és tányérfertőzés észlelési szinten is fellépett.
Az elmúlt évben a mostanihoz hasonló mértékű – 10-15 százalékos – szklerotinia fertőzés nem volt tapasztalható Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor a termelők nem elsősorban a szklerotinia javára írják a termésveszteséget. Véleményük szerint több gombabetegség együttes hatása miatt alakult ki a korábbi lombvesztés, ehhez járulhatott hozzá a tápanyaghiány is, mely hatására nem tudtak a szemek kitelni. Továbbá a kettős kelések (táblán belül akár 2-4 hét eltéréssel) megnehezítették a deszikkálás helyes időpontjának meghatározását.
Az ország többi részén – mint ahogy a metnet.hu térképen is látszik -, ahol csapadékos volt a június és július, és volt szklerócium a talajban, ott szklerotínia fertőzést tapasztaltak.
Deák Richárd (Babócsa, Somogy megye):
„Az integrált növényvédelem keretein belül mindent megteszünk a szklerotinia ellen. Éppen ezért a mi gazdaságunkban nem fordult elő gazdasági kár a fehérpenészes szártőrothadás és más gombabetegségek miatt.
Használunk a primer fertőzés ellen hiperparazita gombákat, majd állományban két alkalommal fungicideket is. Így minimálisra tudjuk csökkenteni a fertőzés mértékét. Bio repcét is termelünk, és elmondhatom, hogy a fő gombabetegség elleni védelmet hatékonyan meg tudjuk oldani biológiai fungiciddel.”
Hársházi Péter (Szentgáloskér, Somogy megye):
„Napraforgóban a kórtani problémák közül messze menően a szklerotinia képes a legnagyobb kárt okozni, Éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük az általa okozott terméskiesést. Törekszünk arra, hogy a helyes vetésforgót tartsuk, mellette a harmonikus tápanyagellátás, a nitrogén dózisok helyes megválasztása is nagyon fontos.
Az idei évben a csapadékos június és július következtében az integrált partneri körben volt olyan, aki a primer fertőzést nem akarta megelőzni, hektáronként közel egy tonnás terméskiesést okozott nála a betegség. Kombájnból nézve szembetűnő volt a különbség. Kihasználjuk a technika adta lehetőségeket, drónnal kórtani felvételezést csináltunk a napraforgó táblákban. Évek óta használom a terepjáró platóra szerelhető állványt, melyről négy méter magasságból is szemlélhetem a napraforgót. A mi tábláinkon idén elért 4,4 tonnás átlagterméssel elégedett vagyok, de keresem azokat a megoldásokat, amelyekkel növelhetem a termésbiztonságot és a termésmennyiséget.”
