Piacra hozták a verhetetlen lisztharmat elleni készítményt, a Sercadist és tavaly a peronoszpóra elleni védekezésben új szintet jelentő Delan Pro készítményt.
Vanó Imre termékfelelős és Hoffmann Péter fejlesztőmérnök beszélgetéséből kiderült, hogy az
utóbbi öt évben dinamikusan nőtt a BASF gombaölő szereinek a forgalma, szőlőben idén holtversenyben piacvezetők lettek.
A német cég első szerei az 1960-as években jelentek meg, ezek a máig használt kontakt Polyram és a Delan® 700 voltak. Az Acrobat MZ és a Forum R követte őket a következő évtizedekben, majd a 2000-es években rendkívül fölgyorsult a fejlesztés, sorra érkeztek az új, változatos hatásmódú gombaölő szerek. Először a sokféle kórokozó ellen bevethető storbilurinok kerültek föl a palettára, majd 2010-től kezdődött az SDHI gombaölő szerek felfutása, amelyeket elsősorban a szőlőlisztharmat leküzdésére használnak. A legtöbb készítmény természetesen más kertészeti kultúrák védelmére is alkalmas.
Jövőre hazánkban a gabonafélékben vezetik be a Revycare® készítményt, és már a szőlőben is beállítottak kísérleteket a hatóanyaggal. Hoffmann Péter hangsúlyozta, hogy a piaci bevezetés előtt 8-10 év a fejlesztés folyamata, azután pedig még szélesebb körből tudnak tapasztalatokat gyűjteni a készítményekről, amit felhasználnak a termékek és technológiák további javításához, pontosításához. Ebben a területi képviselők és a gazdák együttműködése alapvetően fontos, és erősíti a kölcsönös bizalmat. A termékek megfontolt használatában segít a BASF 54 állomásból álló növényvédelmi előrejelző hálózata, a Defenso is. Adatai alapján meghatározható a permetezések optimális ideje és a dózis.
A Delan® Pro új szemléletet hozott a peronoszpóra elleni védekezésbe.
A peronoszpóra nem minden évben lép fel járványos mértékben, általában késői, és enyhe fertőzéssel lehet találkozni.
A kontakt hatású gombaölő szerekkel megakadályozható a betegség terjedése, de a gyakorlatban virágzástól általában felszívódó készítményekre váltanak a gazdák, mert számítanak a gyógyító hatásukra és arra, hogy az új növekményt is megvédik a fertőzéstől. A peronoszpóra elleni védekezésnél a szőlő növekedési ütemére is figyelni kell, mert amikor nincs erős növekedés, nem tudjuk kihasználni a drága felszívódó szerek előnyeit, magyarázta Hoffmann Péter. Ebből eredt a gondolat, hogy olyan készítményre lenne szükség, amelyik általános védelmet nyújt és nagy fertőzési nyomásnál is lehet használni. Ez a szer lett a Delan® Pro, amit 2019-ben vezetett be a cég Magyarországon, mindjárt egy peronoszpórajárvánnyal sújtott évjáratban. Előtte 2010-ben okozott hasonlóan nagy kárt ez a betegség.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy április időjárásán múlik, mennyire lesz veszélyes egy évben a peronoszpóra. Tavaly is ott volt erős fertőzés, ahol áprilisban az átlagosnál több csapadék hullott: Egerben, a Kunsági borvidéken és Dél-Dunántúlon. Májusban már az egész országban esős volt az idő, sőt a június és július is. Ha még több lett volna a nyári csapadék, az ország többi borvidékén is súlyos helyzet alakulhatott volna ki.
Tavaly 18-20 nappal azután, hogy a műszerek az első elméleti fertőzési lehetőséget mutatták, meg is találták a peronoszpóra levéltüneteit. Máskor 10-14 elméleti veszélyhelyzet sem eredményez tényleges fertőzést.
Az első tünetek kialakulása után gyorsan elharapózott a betegség, amit a néhol 150 milliméternyi májusi csapadék is elősegített.
Az idén a feketerothadás okozott váratlan terméskiesést az ország számos pontján, Tokaj-Hegyalján, Egerben és a Kunsági borvidéken. A betegség terjedésében közrejátszik a megváltozott szerhasználat, az ellenálló szőlőfajták térnyerése az Alföldön, valamint a gépi szüret. Sajnos a szőlőkombájnnal könnyű áthurcolni a fertőzőanyagot egyik ültetvényből a másikba.
Szekszárdon egy kísérleti területre előző évi beteg fürtöket akasztottak ki és esőztető öntözéssel segítették elő a fertőzést. Ötször permeteztek a jövendőbeli szerrel 12-14 napos fordulókban, ebből kétszer már a virágzás előtt is kijuttatták a gombaölő szert. A kezeletlen kontrollban július 23-án jelent meg az első levéltünet és pár nappal később már a fürtön is kialakult a betegség. Összességében 60%-os gyakoriságú fürtfertőzést mértek, 10-12%-os borítottsággal a kezeletlen kontrollban. Az ötszöri kezeléssel teljesen sikerült megvédeni a szőlőt, sem lombon, sem fürtön nem alakult ki a betegség.
A feketerothadás legnagyobb veszélye, hogy a szőlő minden zöld részét megfertőzi, a levélnyelet és a fürtkocsányt is, így a bogyók fertőzése nélkül is a teljes fürt elhalásához vezet.
Első tünetei a levélen kialakuló, szögletes kávébarna foltok, amelyeket sötét szegély határol. Idővel a foltokban fekete pöttyök válnak láthatóvá, azok a gomba piknídiumai, ahonnan újabb piknokonídiumos fertőzés indul. Bogyón először kis benyomódások látszanak, aztán világosbarna lesz a bogyó, majd elhal és feketén összetöpped. A felszínén ugyancsak kialakulnak a szaporítóképletek.
Az új készítmény engedélyokirata most készül, várhatóan három alkalommal lehet majd használni egy tenyészidőben.