A szóban forgó beszélgetés elején elhangzott, hogy a 2014-ben megalakított Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) célja leendő tagjai, a kizárólag magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások érdekeinek képviselete, az őket foglalkoztató problémák feltárása és azok továbbítása volt a döntéshozók irányába.
Győrffy Balázs, NAK-elnök beszélgetőpartnere Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára volt, aki elmondta, azt követően, hogy a kormány a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése miatt rendkívüli jogrendet vezetett be és veszélyhelyzetet hirdetett tavaly márciusban, minden korábbinál szorosabb kapcsolatba kerültek a tagjaikkal.
Tavasszal egyértelműen látszott, hogy a fogyasztók a nagy bevásárlóközpontok helyett szívesebben vásárolnak kisebb és hozzájuk közel eső boltokban, és bár nyáron, a járvány két hulláma között ez némileg megváltozott,
A kistelepüléseken megjelent egy új, korábban inkább távolabbi és nagyobb boltokat előnyben részesítő vevőkör, amelyet – a főtitkár szavaival élve – meg kellett fognia a kereskedőknek. Ez jellemzően azoknak sikerült, akiket fejlődőképes gondolkodás jellemez, emellett nyitottak és képesek idejében reagálni a vásárlók igényeire. Az ilyen kereskedők egyelőre kisebbségben vannak, de az MNKSZ szerint érzékelhető a változás szele.
Neubauer Katalin arról is beszélt, hogy a kistelepülések boltjai nem engedhetik meg maguknak, hogy komolyabb beruházásokat hajtsanak végre, ezért a tevékenységi kör bővítése az, amivel vonzóbbá tehetnék magukat a vásárlók szemében.
– így a hozzájuk betérők nemcsak a csomag felvételét, hanem a vásárlást is helyben tudnák intézni. Az ötletek sorában felmerült még a csekkbefizetés, illetve a gyógyszerátvétel lehetősége is.
A szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kistelepülési boltok infrastruktúrájának fejlesztése elképzelhetetlen az állami szerepvállalás hiányában. Példaként említette, hogy a boltok jó részében 50–60 éves hűtőberendezések vannak, melyek se nem energiahatékonyak, se nem környezetbarátak, és a legkevésbé sem esztétikusak.
Amire azonban lehet alapozni, azok a biztonságos, kiváló minőségű magyar élelmiszerek, melyek fontosságára a járvány is rávilágított. Ugyanakkor, mint Győrffy Balázs hangsúlyozta, a magyarországi védjegyek sokasága jelenleg nem könnyíti meg a beazonosításukat a fogyasztók számára, ezért a védjegyek számának csökkentésére, illetve az egyértelműbbé tételükre volna szükség.