A cigánycsuk a telet az európai és észak-afrikai mediterrán térségekbe tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik.
2021-es év madara a mezei vérebnél valamivel kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.
A zárt erdőtömbökben és monokultúrás agrárterületeken nem fordul elő. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.
Mint énekesmadár-fajaink jelentős része, úgy a cigánycsuk hazai állománya is jelentősen, 54 százalékkal csökkent 1999-2019. közötti adatok alapján.
A megfogyatkozás hátterében drasztikus élőhely-átalakulás, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása áll. A növényvédő szerek miatt rovartápláléka is jelentősen visszaszorult.
Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.