0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Napelemet a halastavakra

Felhagyott bányák helyén kialakult tavakat, illetve különféle egyéb mesterséges tavakat is be lehet vonni az energiatermelésbe, ha úszó napelemrendszert telepítenek a vízfelszínre. Ráadásul – szemben a mezőgazdaságilag művelhető területekkel – azon sem kell vitázni, hogy mi a nagyobb közjó, ha élelmiszer-, vagy ha energiatermesztésre használják a felszínt.

A megújuló energiában utazó németországi BayWa r. e. cég – amely már több úszó napelemrendszert telepített világszerte, legutóbb Hollandiában egy 25 MWp teljesítményű komplexet, amellyel saját közleménye szerint a téma egyik európai piacvezetőjévé vált – azt számolta ki, hogy Németországban összesen 210 GWp potenciál lenne az úszó napelemekben, ami

azt jelenti, hogy országszerte 410 ezer háztartás energiaellátását fedezhetnék így,

olvasható az agrarheute.com cikkében.

A BayWa saját sajtóközleményében pedig azzal érvel az úszó napelemek mellett, hogy ha mesterséges tavakra kerül a technika, akkor nem kell állást foglalni abban a félig-meddig morális kérdésben, hogy élelmiszert vagy energiát termeljünk-e a véges mennyiségű szántóföldön. Felszíni művelésű barnaszénbányák, kavics- és homokbányák helyén kialakult tavak, illetve duzzasztógáttal létrehozott tavak és mesterséges halastavak egyaránt szóba jöhetnek.

A tavak fenntartói pedig így duplán hasznot húzhatnak, amellett, hogy a napelemrendszerrel fedett tavaknak a párolgási vesztesége is kevesebb.

A telepítés költsége magasabb ugyan, mint ugyanakkora szárazföldi napelemparké, ezt azonban ellensúlyozza, hogy viszonylag egyszerű a telepítés és a karbantartás – állítja a BayWa.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu