Szabó Kornél személyes érdeklődése a mezőgazdáság iránt családi indíttatáson alapult, és végül foglalkozásaként választotta.
– Közel tizenkét esztendeje foglalkozom helyspecifikus gazdálkodással és precíziós mezőgazdasági szolgáltatásokkal. Akkor költöztem haza Budapestről, és a családi vállalkozásban kezdtem el dolgozni. De valójában 2007 környékén kezdtünk el arról beszélgetni édesapámmal, mi lenne, ha a családi cég életében is részt vennék. Úgy döntöttünk, próbáljam ki magam ezen a területen, és az alapján eldöntöm, hogy tovább szeretném-e vinni az üzletet vagy sem. Így kezdtük el a közös munkát. Közben elvégeztem a mezőgazdasági mérnök szakot Keszthelyen. A vállalkozás vezetését 2 éve vettem át teljes egészében, vagyis sor került nálunk a generációváltásra.
A zalaszentgróti cég története azonban ennél hosszabb időre nyúlik vissza.
– Cégünket 1991-ben alapították szüleim és nagyszüleim. Ma tizenöt főt foglalkoztat a családi vállalkozás. Eredetileg inputanyag-kereskedelemmel és integrálással kezdtünk, de már 13 éve foglalkozunk precíziós gazdálkodással. Ezeket a szolgáltatásainkat cégünk Jó Gazda Programja keretében nyújtjuk. A program egy távérzékelő- és földi szenzoradatok elemzésére, valamint helyspecifikus adatokra, például talajminták laboratóriumi vizsgálatára alapozott precíziós szaktanácsadási rendszer. Foglalkozunk mezőgazdasági térinformatikai szoftverek értékesítésével és személyre szabásával (Ag Leader SMS, illetve Agfiniti).
ugyanis a piacon nem találtunk nekünk megfelelő összetételű és ár-érték arányú műtrágyát. Így létrehoztuk a Sileno műtrágyacsaládot, amiben az alap műtrágyaszortimenten felül talaj- és növényspecifikus starter- és fejtrágyákat is kínálunk ügyfeleinknek. Akár táblára szabva is vállalkozunk egyedi összetételű műtrágya gyártására. Később, partnereinkkel közösen, Sileno bemutatófarmokat hoztunk létre, ahol műtrágya- és fajtareakciós, valamint precíziós gazdálkodási kísérleteket végzünk. Ma már közel 15 ezer hektárt művelnek partnereink a Jó Gazda Program keretében, akiknek külön tanácsadócsapat áll a rendelkezésére.
– Mindig is kihívások sokaságával nézett szembe az emberiség, hiszen a körülöttünk lévő világ, a környezetünk folyamatosan változott, amihez mindig is alkalmazkodnunk kellett. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a klímaváltozás, a csapadék mennyiségének, eloszlásának és intenzitásának ezzel járó változása, illetve a népességrobbanás és az urbanizálódás.
Gondoljunk csak arra, amikor a kezük helyett ásóbotot kezdtek használni az elődeink, vagy amikor az ökrök erejét vetették be igavonásra a saját erejük helyett, majd amikor az állati erőt felváltották a gőzgépek! Emlékezzünk vissza az 1900-as évek elején megjelent hibridekre, vagy a műtrágyázási-kemizálási forradalomra!
Ezeknek köszönhetően a kézi vetéstől és az ökrök vontatta mezőgazdasági gépektől indulva, a traktorokon és különböző modern munkagépeken keresztül az egyre intelligensebb gépekig és gépkapcsolatokig jutottunk. A mezőgazdaság harmadik ipari forradalmát az elektronika mellett a műholdak Föld körüli pályára állítása, az automatikus kormányzási és flottakövetési rendszerek megjelenése, a precíziós munkagépvezérlés kifejlesztése, a kommunikációs protokollok szabványosítása (ISOBUS), mezőgazdasági térinformatikai programok, farmmenedzsment-programok és GIS-adatgyűjtő rendszerek elterjedése jellemezte. Ezek képezik a precíziós gazdálkodás alapját.
A negyedik forradalomban, aminek Magyarországon még csak a hajnalán vagyunk, a precíziós gazdálkodási technológiák egyre jobban elterjednek.
A közeljövőben idehaza is egyre jobban integrált big data rendszerek alakulnak ki, az „okos technológiák” és a rájuk alapozott automatizmusok mindennapossá válnak a mezőgazdasági termelésben. Tehát a technológiai fejlődés a mezőgazdaságban is megállíthatatlan. Kiemelt szerepet kap benne a dróntechnológia. Az adatgyűjtés, -feldolgozás és -kiértékelés, az adatvezérelt döntéstámogatási rendszerek megkerülhetetlenné válnak. És akkor még nem ejtettem szót a nem túl távoli jövőben a gyakorlatban is megjelenő mezőgazdasági robotokról, vagy a Digital Farming 5.0-ról. Ezek a technológiák egyre kevesebb emberi beavatkozást igényelnek majd, és jelentősen megkönnyítik a gépkezelők, a felhasználók munkáját. Ugyanakkor szakképzett, hozzáértő munkaerőre mindig is szükség lesz, hiszen valakinek meg kell írnia és finomhangolnia kell a szoftvereket, és a robotokat felügyelni és szervizelni kell.
– E program kidolgozásával és továbbfejlesztésével az a célunk, hogy a táblák, sőt, a táblákon belüli termőzónák adatainak (talajvizsgálat, várható biomasszatömeg, a termesztett növényzet távérzékeléssel és földi szenzorokkal szerzett adatai, hozamok, fajta- és műtrágyareakció-kísérletek eredményei stb.) sokrétű elemzésével, komplex, költséghatékony, minél több nyereséget hozó, ugyanakkor környezetkímélő növénytermesztési technológiát tudjunk nyújtani a partnereinknek. A program része a termőhelyre adaptált, növényspecifikus, differenciált vagy táblaszintű tápanyag-utánpótlás, egyedi összetételű mikroelem-bevonatos műtrágyák gyártása, a talajok pH-értékének és szerkezetének javítása, valamint jó tápanyag-reakciójú fajták vagy hibridek termőhely-specifikus ajánlása. Ezen a téren a mai napig nagy hiányosságokat látunk Magyarországon.
Tábla- és növényspecifikusan kell optimalizálni a tápanyagellátást, és növelnünk kell a tápelemek felvehetőségét. Véleményünk szerint ezt csak talaj- és növényspecifikus, a növények sajátos igényeit kielégítő egyedi műtrágyákkal, talajjavítással, illetve a heterogén területek megfelelően, differenciált módon való kezelésével lehet megvalósítani.
Szabó Kornél és családi vállalkozásuk célja a Jó Gazda Program folyamatos fejlesztése.
– Ezt a programot fejleszteni kívánjuk a piacon megjelenő újabb és újabb technológiák – műholdas és drónos adatfelvétel és monitoring, precíziós gazdálkodást szolgáló adatelemzés – tesztelésével, alkalmazásával, saját üzemi kísérletek beállításával, illetve a programunkat választó innovatív gazdálkodók egyedi műtrágyákkal való ellátásával.
