Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az európai uniós szabályozás hazai implementációjával megoldódott. A szakértők azonban felhívják a figyelmet: a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, ugyanis egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.
A technológia is tolja előre a drónhasznosítást
A dróntechnológia bevezetésében élen járó Egyesült Államokban körülbelül 786 ezer UAV (unmanned aerial vehicle) lesz üzleti célú használatban 2023-ra. Lengyelország – amely a közép-kelet-európai régió élenjárója ezen a területen – az üzletidrónflotta hatszorosára növekedését várja 2023-ig.
Mindezt az egyre újabb és hatékonyabb technológiai fejlesztések is jelentősen elősegítik, mint például a növekvő akkumulátorkapacitás, nagyobb teherbírás vagy az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciával (MI) is támogatott szoftveres megoldások.
„A technológia szerepe mellett természetesen az elérhető üzleti hasznosság mértéke a kulcs a növekedés beindulásában. Azért sem meglepőek a látványos előrejelzések, mivel a drónok alkalmazása számos iparágban már egyáltalán nem egy ötlet vagy kísérleti technológia, hanem alapfolyamatokba építve, felskálázva, hangos sikerekkel bizonyította üzleti értékét” – mondja Lajtai Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezető menedzsere.
Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási csoportjának vezetője szerint a dróntechnológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok egyes iparágaiban jelentős eltérést mutat. Míg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a drónokkal támogatott munkavégzés, addig a technológia adaptációja még közel sem ment végbe olyan iparágakban, mint a kereskedelem és logisztika vagy a mezőgazdaság.
Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható, a korai alkalmazók versenyelőnyhöz jutnak
A PwC szakértői a nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is robbanásszerű növekedésre számítanak a következő években. A szabályozási környezet rendeződésével a hazai, korai alkalmazó szereplők olyan – külföldön már bevált – gyakorlatokat vezethetnek be, ami komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket.
illetve ez a hazai szereplőknek is jó export lehetőséget jelenthet.
2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna. Emiatt a magyar drónökoszisztéma szereplőinek elsősorban az általános repülési jogszabályoknak kellett megfelelniük, azonban ezek a szabályozások sok esetben irreálisan nagy adminisztratív terhet és más, nem életszerű elvárásokat támasztottak a felhasználók felé.
Dr. Horváth Dóra, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hangsúlyozza: „A jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó drónpilótákat, hiszen a több szabályozási hullám ellenére mind a mai napig nem beszélhetünk egységes dróntörvényről.
A szabályozás ilyesfajta töredezettsége megnehezíti a jogértelmezést és ezáltal magát a jogkövetést is. Ezenfelül a hazai szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a hazai drónpilótákra, kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig”.
„Ez a szabályozási közeg nem hat kimondottan ösztönzőleg a piaci felhasználásra, hiszen szinte elkerülhetetlenné teszi valamilyen fajta szakértő bevonását. Azonban mintha már látszódna a fény az alagút végén, mivel ez év februárjában a kormány egységes rendeletbe foglalva határozta meg az állami drónhasználatra vonatkozó szabályokat.
– teszi hozzá Horváth Dóra.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a hazai drónszabályzásokról szóló törvény 2020-as év végi elfogadásával kizárólag a HungaroControl mydronespace nevű alkalmazásának használatával van lehetőség a drónok reptetésére. Az alkalmazás használata január 1-től kötelező, így minden drónhasználó számára hamarosan ismertté válik ez az applikáció.
Drónalapú megoldások: biztonságosak, hatékonyak, enyhítik a szakemberhiányt
A növekedést olyan általános globális és hazai trendek, helyzetek ösztönzik, mint a szakképzett munkaerő hiánya, vagy az életünket várhatóan hosszabb távon befolyásoló, vissza-visszatérő globális járványhelyzet.
Számos olyan megoldás létezik már munkafolyamatok elvégzésére, amely nem igényel állandó, közvetlen emberi jelenlétet. Ezen megoldások alkalmazása csökkenti az egészségügyi kockázat mértékét, továbbá megoldást kínál a régóta fennálló szakemberhiány jelenségére is, mely szintén több szektorban jelent kihívást.
Drónalapú megoldásokkal a jelenleg emberek által végzett feladatok jelentősen hatékonyabbá, jobb minőségűvé és gyorsabbá tehetők, valamint a szakemberhiány hatása így mérsékelhető.
„A technológiavezérelt precíziós mezőgazdaság esetében Magyarországon már találhatunk olyan szereplőket, akik nyújtanak drónos szolgáltatást a gazdálkodóknak, de sajnos ebben a szektorban is elmaradunk a világviszonylatban megjelenő megoldásoktól.
– teszi hozzá Lajtai Péter.
A tanulmány készítői hangsúlyozzák: a nemzetközileg kipróbált drónalapú megoldások és a megfelelő európai szintű egységes szabályozás gyors fellendülést hozhat Magyarországon is ennek az innovatív technológiának az elterjedésében. Várhatóan azok a cégek tudnak ebből előnyt kovácsolni, amelyek idejében elkezdik beépíteni mindennapi működésükbe a drónokkal és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szoftveres megoldásokkal hatékonyabbá tett folyamatokat.