Hirtelen és nagyot változhat a hőmérséklet
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek. A hosszan tartó forró nyári aszály után évek óta enyhe telek következnek, a jelenben csapadék bő ősz-tél közepette február 11-én Békéscsabán még +10 oC fok volt a hőmérséklet, másnap -12,5 fok. A növénytermesztés, de különösen a gyümölcskertészet szempontjából fontos meteorológiai állapotról van szó, melynek a biológiai életközösségek rendszerének felbomlása az egyik következménye.
Az almamolynak régebben volt, hogy egy évben a harmadik nemzedéke is megjelent, most már ez mindig károsít, és van hogy a negyedik is megjelenik, mondta Sicz György.
Az állati kártevők esetében ehhez még hozzájárul a pete-lárva-báb és imágó gyérítő énekes madár állomány életkörülményeinek kedvezőtlen változása és a madárvédelem hiányosságai. Ez a probléma fokozott gondot jelent a kiskertekben, ahol a tenyészidőszakban korlátozott, vagy nulla a kémiai növényvédelem. És az agrometeorológiai állomások megszűntetése sem segíti az előrejelzést.
A fák mélynyugalma is megsínyli
A másik meteorológiai kedvezőtlen hatás növényélettani. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy felborul a biológiailag szükséges téli nyugalmi állapot rendje, ami ráadásul faj-, és fajtafüggő is.
Akkor az őszibarackban még pregnánsan nem volt megítélhető a fagykár, de a külterületi gyümölcsös korai Springtime fajtájában, ahol erősen duzzadtak már a rügyek, 45 százalékos rügykár mutatkozott, a kései Cresthaven ekkor még téli álmát aludta. A külterületi kései Mandulakajszi rügyei is nyugalmi állapotban voltak, de a boncolási eredmény 55 százalékos fagykárt mutatott. És most jön a meglepetés: a belterületen ugyanez a fajta, amely tavaszi fagytűrő képességéről híres, 69 százalékos fagykárt szenvedett, ez viszont már a rügypattanás fenológiai stádiumában volt.
Itt a virágzáskori fagyokkal kapcsolatos tapasztalat „fejre állt”, de szakmailag indokoltan: ez a téli nyugalmi állapot eltérő lezajlására vezethető vissza.
A fagyhatásnak a virág szállítószövet rendszerére is van hatása, ez kedvezőtlen esetben majd az ivarszervek tápellátásakor – a virágzáskor – fog jelentkezni, ami ronthatja a kötődést, így a várható terméskilátást, véli a szakember.
A metszőolló mellett a kései fagy is ritkíthat
A gazda szabad szemmel nem lát bele a rügyekbe, bizakodik a fák jórügy-berakódása láttán, de majd később ráeszmél a valóságra, ezért a tavaszi metszéskor a rügyekben keletkezett kárt mindenképpen figyelembe kell venni, valamint módosítani a megszokott metszési gyakorlatot.
Az időjárási körülmények megváltozását ha nem lehet visszafordítani, alkalmazkodni kell hozzá.
Ez a metszések számának növekedésével is jár, hiszen először nagyobb rügyterhelést érdemes hagyni, hátha a kései, hirtelen jött fagy beleritkít a virágokba.
Ha nem így történik, akkor pedig a bekötés után kell egy újabb menetben a termést ritkító metszést végezni, hogy ne sok apró, hanem inkább kevesebb de méretesebb gyümölcs legyen a fákon, vázolta a lehetséges, ám több munkával járó megoldásokat Sicz György.