Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy Közép-Ázsia belső térségeiben a farkasok étrendje főként haszonállatokból áll, ami egyre komolyabb konfliktusforrást jelent a nomád haszonállat-tenyésztők és a ragadozók, köztük a farkasok között.
A Mammalian Biology című folyóiratban közzétett tanulmányában a Göttingeni Egyetem és a görlitzi Senckenberg Múzeum kutatócsoportja a farkasok táplálkozási szokásainak járt utána
A maradék 11 százalékot kisemlősök, nyulak, egerek adták. Még rovarok és bogyósgyümölcsök maradványait is megtaláltuk, de tenyésztett állatokét nem” – idézte Nina Tiralla biológust a Göttingeni Egyetem közleménye. „Ez meglepő volt, mert korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a legelő állatok a farkasok fő táplálékforrásai” – tette hozzá.
A kutatócsoport szerint a fő különbséget az állatok helyzete magyarázza. A mongóliai farkasokról készült korábbi kutatásokkal szemben a mostaniban a vizsgált minták természetközeli térségekből származtak, amelyek fajokban igen gazdagok és sokszínűek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy csekély veszélyt jelent a legelő haszonállatokra a farkas, mivel természetes, fajokban gazdag környezetében, ahol elegendő zsákmány van, inkább vadállatokkal táplálkozik. Ez nemcsak Mongóliára, hanem alapvetően más országokra is igaz.