Sokáig csak álmodozott a Budapesten élő házaspár a vidéki életről. Panni vágya mindig is az volt, hogy nyugdíjas éveiben a lehető legtöbbet segíthessen fia családjának, és közel legyen az unokákhoz. A harmadik unoka érkezése után azonban aktuálissá vált a fiatalok költözése, ráadásul az addig buszsofőrként dolgozó férj is épp akkor vonult nyugdíjba, így a család meghozta a nagy döntést: közösen keresnek új otthont, vidéken.
A Pécs közelében található Átán sikerült megtalálni azt a házat, ami szerelem volt első látásra, a hatalmas telek pedig ideálisnak tűnt a gazdálkodásra. Panni budapesti lányként soha nem végzett mezőgazdasági munkát, férje ugyan vidéken nőtt fel, de ő sem gazdálkodott. Ügyes kezű ezermesterként azonban sok minden a keze munkája által valósult meg a vidéki házban és annak veteményeskertjében is.
Az elképzelésük megvalósítása azonban nem ment ilyen hamar, az engedélyek beszerzése sok időt vett igénybe, és korábbi vállalkozói tapasztalat hiányában akadályokkal is szembesültek. Kiderült például, hogy őstermelőként a tésztakészítéshez tyúkokat kell tartaniuk, így egy méretes baromfiudvarra is szükség volt. A több mint 4000 négyzetméteres kerthez tartozó szántóföldből is visszavettek egy részt, így a tyúkok szabadtartásban kapirgálnak.
Várhelyi Panni egy éven keresztül keresgette, próbálgatta a legkülönbözőbb tésztarecepteket, a legjobb gyártástechnológiát, szervezte, intézte a hivatalos ügyeket, ismerkedett a tésztafajtákkal, kalkulálta az árakat, mint mondja, elkezdett „tésztául” tanulni.
A vállalkozás anyagi befektetést is igényelt. A baromfiudvar létrehozása, amelyben jelenleg
49 tyúk kapirgál, önmagában komoly tétel volt, de emellett motoros meghajtóval látták el a tésztanyújtó készüléket, így Panninak nem kell kézzel tekernie a gépet. Külföldről szereztek formatészták gyártásához megfelelő extrudálógépet, ezzel a 8 tojásos körettésztákat készíti, és az indulás óta bővítették a manufaktúrát egy gyúróberendezéssel, amivel egyszerre 5-6 kiló tésztát lehet összeállítani. Panni azonban minden egyes kilót kézzel átgyúr, így lesz minden kiló tésztában benne a szeretete.
A kis üzemméret ellenére bőséges a választék, 16-17-féle tésztát készít, azonban változó, mikor mire van igény. Némelyik tésztából – mint például a 8 tojásos kagyló- és orsótészta, vagy a 10 tojásos cérnametélt és szélesmetélt – a sok is kevés, ezekből mindig kell legyen, mert nagyon keresik és szeretik a vásárlók. Időnként készít ízesített tésztákat is, például zellereset vagy medvehagymásat, de nagyon kedvelt a chilis gyufatészta is.
A tésztát mindig a hét elején gyúrja, nyújtja, vágja vagy formázza, szerdán és csütörtökön szárítja, majd csomagolja, pénteken és szombaton pedig árusítják a pécsi Búza téren és a Mecsek Áruház előtti termelői piacon. A készlethez igazítja, hogy melyik tésztaféléből mennyit készít, és szem előtt tartja azt is, hogy két hónapnál régebbi tésztát – bár egyébként lényegesen tovább is eláll – sosem értékesít. Így a Pannus tészták mindig garantáltan frissen, kifogástalan minőségben kerülnek a vásárlókhoz. A tészták mellett, ha tojásból fölösleg van, azt is értékesíti. Panni szerint a házi tojásra nagyon nagy igény lenne, sokkal többet vennének, mint amennyit a piacra tudnak vinni.
A jövőre vonatkozó terveik között szerepel a terjeszkedés, de erre még keresik a megfelelő megoldást vagy együttműködést. Panni, saját bevallása szerint, nem menedzsertípus, igazából a tésztakészítésért rajong, abban hisz, hogy a kiváló minőség stabil vevőkört alakít ki. Bár nekik is van egyedi, matricás csomagolásuk, hiszen sok vásárló ezt is igényli, hacsak lehet, az egyszerűségre törekszik – mint mondja, ez terheli a legkevésbé a környezetet. Szeretné, ha a termékeit nem a dizájnos logó, mutatós csomagolás, hanem a kiváló minőségük miatt vásárolnák meg.
Munkájára az immár egy éve tartó pandémia egyáltalán nem volt hatással. Bár tavaly tavasszal nagyon rövid időre bezártak a környékbeli piacok, hamar kinyitottak, mivel a szabadtéri árusítás engedélyezett volt.
Igaz, hogy a városi élet kényelmét feladva a vidéki újrakezdés nem volt könnyű, és a gazdálkodással járó élet néha nagyon fárasztó, nem bánták meg a bátor döntésüket. Panni szerint sosincs késő életmódot váltani, tanulni. Arra buzdítja a fiatalokat is, hogy aki szeretne, merjen váltani! (x)